Pénzcentrum • 2014. január 15. 13:05
Korábbi sajtóértesülésekkel ellentétben nem foglalkozott tegnapi teljes ülésén az Alkotmánybíróság a devizahitelek ügyével, még ennek időpontja is bizonytalan. Az Európai Bíróság február 12-én tesz bejelentést az árfolyamrés ügyében, végső ítélethozatalára azonban várhatóan csak májusban-júniusban kerül sor, a Kúria pedig csak ezután dönthet a még nyitott kérdésekben. Mindez azért fontos, mert a kormány várhatóan megvárja e döntéseket a már többször is jelzett devizahiteles csomag összeállításával. A választásokig tehát valószínűleg nem lesz devizahiteles csomag, ha csak a kormány valahogy ki nem cselezi az időtényezőt.
Alapvetően kétféle döntésre vár most a kormány a devizahitelek ügyében: 1. az Alkotmánybíróságéra és 2. a Kúria jogegységi határozatának még hiányzó pontjaira. A Kúria azonban megvárja az Európai Bíróság döntését, ami a bíróság jellemző gyakorlata alapján várhatóan csak május-júniusban születik meg.
1. 3-5 éven belül ki kell vezetni a devizahiteleket,
2. A törlesztőrészleteknek 15-20%-kal kell csökkenniük,
3. Hosszú távon is kiszámíthatóvá kell válnia a törlesztésnek,
4. A devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forintban hitelt felvevők,
5. Nem inoghat meg ettől a bankrendszer stabilitása.
1. Alkotmánybíróság
A kormány novemberben beadott indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltozatásának kérdését veti fel, többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését a kormány szerint.
Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke ma arról tájékoztatta a Portfolio.hu-t, hogy az Alkotmánybíróság ülésein nem foglalkozott eddig a kormány beadványával. Az Alkotmánybíróság január 14-ei teljes ülésének napirendjén nem szerepelt a kérdés - derül ki a testület honlapján szereplő ismertetőből is. Sereg András szerint egyelőre bizonytalan, mikor kerül az Alkotmánybíróság ülésének napirendjére a kérdés.
2. Kúria és Európai Bíróság
A fenti mellett a Fidesz frakcióvezetője arra kérte múlt héten a Kúriát, hogy minél hamarabb döntsön a devizahitelekkel kapcsolatos még nyitott kérdésekben. Ilyen az árfolyamrés, illetve a bankok általi egyoldalú kamatemelések ügye. Darák Péter, a Kúria elnöke azonban az Inforádióban nyomásgyakorlás ellenére egyértelműen közölte: azokban a kérdésekben, amelyekben az Európai Bírósághoz fordultak, megvárják a bíróság döntését.
Az Európai Bíróság csak az árfolyamrés kérdését vizsgálja (hitelfelvétel deviza vételi, hiteltörlesztés deviza eladási árfolyamon), és e kérdéssel kapcsolatban is csak azt fogja eldönteni, hogy alkalmazható-e, és ha igen, milyen feltételekkel, a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó uniós jog - tájékoztatta a Portfolio.hu-t Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa. Magát azt a kérdést, hogy az árfolyamrés kikötése tisztességtelen szerződési feltételnek minősül-e, majd a Kúriának kell eldöntenie, feltéve, hogy az Európai Bíróság megállapítja, hogy a vonatkozó uniós jog a jelen esetben alkalmazható.
A szerződés nem megfelelő alkalmazását és az egyoldalú kamatemeléseket nem vizsgálja a Bíróság, ezek vizsgálatára vonatkozó megkeresés ugyanis hozzánk a mai napig nem érkezett - fogalmazott Lehóczki. Szavaiból arra következtethetünk, hogy az egyoldalú banki kamatemelésekről a Kúriának az Európai Bíróság döntésétől függetlenül (igaz, a Kúria álláspontja szerint valószínűleg azt figyelembe véve) kell döntenie.
Az Európai Bíróságnál az első fontos fejlemény február 12-én jön el: ekkor jelenik meg az ún. főtanácsnoki indítvány. A főtanácsnok a bíróság tagja, de nem bíró, egy jogi szakvéleményt ad ki arról, hogy szerinte a bíróságnak hogyan kellene megoldania az ügyet, de az ítélethozatalban nem vesz részt, a bíróság pedig nem köteles követni az indítványát. Sokszor történik az, hogy a főtanácsnok és a bíróság ugyanarra a következtetésre jutnak, de sokszor - főleg fontosabb ügyekben - a bíróság nem követi a főtanácsnoki indítványban javasoltakat - tájékoztatott Lehóczki, hozzátéve: a főtanácsnoki indítvány után általában még 3-4 hónapot kell várni az ítélethirdetésre.
Balog Ádám alelnök a devizahiteles mentőcsomag időzítésével kapcsolatos kérdésre úgy reagált: számos jó ötlet formálódik és bízik benne, hogy fél éven belül megoldódik a probléma.
Mi következik mindebből?
Amennyiben tehát a kormány megvárja az Alkotmánybíróság és a Kúria döntését is az ügyben, legkorábban várhatóan csak májusban vagy júniusban állíthatja össze devizahiteles csomagját.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
"A devizahitelesek ügyében még a választások előtt döntés születhet, feltéve, ha addig az Európai Bíróság állásfoglalása is elkészül az árfolyamrésről és az egyoldalú szerződésmódosításról" - nyilatkozta pedig január 9-én Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Az Európai Bíróság döntése azonban várhatóan nem születik meg a választásokig (amennyiben azokat tényleg április 6-ára írják ki), ráadásul az Európai Bíróság nem dönt közvetlenül az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében, az valószínűleg az Európai Bíróságra váró Kúriára marad.
1. A devizaalapú szerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, jóerkölcsbe, nem uzsorás vagy színlelt szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra. A terhek előre nem látható egyoldalú eltolódása következtében önmagában nem érvénytelen a szerződés, az érvénytelenség csak a szerződés megkötésekor állhat fenn.
3. A pénzügyi intézménynek tájékoztatnia kellett az árfolyamváltozás lehetőségéről és annak a törlesztőrészletekre gyakorolt hatásáról.
4. Az érvénytelenség esetleges, egyedi megállapítása során a bíróságoknak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka.
5. Ha egy pont a szerződésben érvénytelennek bizonyul (és nem az egész szerződés), a szerződés egyebekben változatlan feltételekkel tovább teljesítendő.
6. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételekről az Európai Bíróságtól kért előzetes döntéshozatali eljárást követően hoz döntést a Kúria. Ez korábbi információk szerint februárban várható.
7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét esetben orvosolja a körülményváltozások valamelyik fél lényeges sérelmét okozó tényezőket. Nem alkalmas nagy tömegű szerződések orvoslására. Ha a hátrányos következményeket a jogalkotó rendezi, a jogalkotói beavatkozás az egyedi bírói mérlegelést e körben kizárja.