Pénzcentrum • 2011. szeptember 25. 08:07
Már a legfelsőbb bírósághoz került a Partiscum XI. Takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításait megtámadó per. Döntése valóban nagyban befolyásolhatja a hazai hitelezést, de hogy jó irányba-e az már kérdéses. Ami érthető lenne az törvényellenes, ami minden józan észnek ellent mond az elfogadható - legalábbis a bíróság döntése alapján. Mi lesz ezeknek a következménye?
A devizahiteleknél általában a forrásköltség változása az egyik meghatározó tényező, ami miatt csökkennek a bankok jövedelmei egy-egy hitelügyleten. Hiszen ekkor a hitelintézet magasabb áron (kamat) tud kölcsönkérni devizát. Kamatnövekedés két okra vezethető vissza, az egyik az országkockázat, a másik a deviza területén meghatározó általános bankközi kamatláb. A szegedi ítélőtábla döntése lényegében minden ezekre visszavezethető hiteldrágítást érvénytelenné tett ítéletében. Szintén semmisnek ítélt minden olyan, az ügyfélnek kedvezőtlen kamat-, díj vagy költségváltoztatás, ami a hitelintézetre kötelező szabályozók megváltozásából vagy valamilyen jegybanki rendelkezésből fakadóan korábban minden akadály nélkül beépülhetett a hiteltörlesztőkbe - írja az Index. Az egyoldalú kamatemelések gyakorlatát viszont egyetlen esetben, az ügyfélkockázatok emelkedésére hivatkozva elfogadhatónak tartotta a bíróság. Ez utóbbi döntés indoklása szerint a hitelintézet köteles a betétesek érdekeit is szem előtt tartani, ezért elfogadhatatlan, ha a kölcsönszerződések miatt az ő kockázataik indokolatlanul, jelentősen megemelkednek.
A bíróság mind a három döntése teljesen hibás (legalábbis, ha olcsó kölcsönöket és prudens hitelezést akarunk), káros lenne nem csak a bankoknak, de nekünk ügyfeleknek is. Ahol tilt, ott engedni, ahol enged, ott tiltani kellene! A működése során felmerülő kockázatokat nem terhelheti rá ügyfeleire egy hitelintézet sem - érvel a bíróság. Indoklása szerint ez más vállalatok esetében sem megszokott. Viszont az nagy eltérés más cégek gyakorlatában, hogy ők ritkán kötnek vállalásokat 10-20 éves távon. Egy lakossági jelzálogszerződés viszont ilyen időtávra íródik. Ha létezik is ilyen vállalás az ipari szektorban akkor az jelentős túlárazással kerül megkötésre. Ez esetekben a túlárazás mértéke fedezi a főbb kockázatokat!
Ez történne a banki hitelszerződések esetében is, amennyiben a bankok nem tudják áthárítani a hosszabb időtáv során felmerülő költségeiket a hitelfelvevőkre, akkor nem 9,5-10 százalékos THM-mekkel tudnénk felvenni jelzáloghitelünket, hanem ennél jóval magasabb értéken, mondjuk 14-15 százalék körül, időtávtól függően. Ez sem ügyfélnek sem banknak nem jó, mi drágán jutunk hitelhez, a bank viszont alacsonyabb kereslettel számolhat! Ez kinek lenne jó?
Nézzük a másik elhibázott döntést , ahol a bíróság a bankoknak engedve erkölcsileg is elfogadhatónak tartja a kamatnövelést. Az ügyfélkockázatok azok a tényezők, amik a hitelek bedőlésének arányával és fedezettségével vannak összefüggésben. Bíróság érvei szerint ezt ráterhelheti a még aktív (fizető) ügyfeleire, hiszen védenie kell a betétesek pénzét. Már az sem érthető, hogy a forrásköltségek változásánál miért nincs ez így, de az már főképp nem érthető, hogy más hitelek bedőléséért miért lenne erkölcsös az aktív hiteleseket terhelni?
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Hiszen épp az erkölcsösséget kérdőjelezte meg a szegedi ítélőtábla ítéletében, jogszerűtlenséget nem állapított meg. Az ügyfélkockázat növekedésének okaira viszont a bankoknak minden épeszű érv szerint fel kell készülnie a hitelek teljes futamidejét illetően. Legalábbis ha ezt nem várjuk el tőle, mi alapján kényszerülnének rá, hogy csak olyan esetekben hitelezzenek, amikor megtérülést is reálisnak látják. Nem végeznének megfelelő kockázatkezelést, ügyfélértékelést és - minősítést, ezzel ugyancsak megdrágulnának a hitelek, de most már csak a jó adósoknak! Ez sem jó, se nekünk (legalábbis hitelre vágyó s azt visszafizetni is akaróknak), sem a bankoknak! Másik nagyszerű érv ez utóbbi ítélet ellen ugyancsak egy másik szektorból, bár ez most nem jutott eszébe a bíróságnak, hogy a boltokban sem kerül többe a Túró Rudi, csak azért mert a szomszéd kamasz fiú épp előttem elcsent egyet! A hitelemért sem akarok emiatt többet fizetni!