Portfolio • 2009. október 2. 11:40
A 2005 elején tapasztalt szintre esett vissza idén augusztusban a hazai bankok új jelzáloghitel szerződéseinek értéke, eközben pedig 10 hónap után újra nőtt a kölcsönökön belüli devizaarány - derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikájából. A részletes adatok között az is látszik, hogy a bankok most lényegesen olcsóbban kínálják svájci frankalapú fogyasztási hiteleiket, mint néhány hónapja, igaz, csak nagyon kevesen tudnak így forráshoz jutni. Jól látszik az adatokból, hogy az egyesek szerint indokolatlanul erős szintre erősödött forintárfolyam, illetve a csökkenő forint betéti kamatok hatására csaknem új csúcsra emelkedett a háztartások devizabetét-állománya. Ez úgy is felfogható, hogy így próbálnak spekulálni a háztartások az esetlegesen újra gyengülő forintra.
Sorozatban már az ötödik egymást követő hónapban volt nettó értelemben devizahitel törlesztő (4.5 mrd Ft értékben) a magyar lakosság, azaz kevesebb új kölcsönt vett fel devizaalapon, mint amennyit törlesztenie kellett. Eközben a forintalapú nettó hitelfelvétel tavasz óta élénkült (augusztusban 19 milliárdos nettó növekedés), így összességében enyhén pozitív a háztartások kölcsönfelvételi "mérlege". Ez azonban bizonyára gyenge ahhoz, hogy a lakossági fogyasztáson és lakásberuházásokon keresztül önmagában életet leheljen a magyar gazdaságba.
A jelzálogalapú hitelfelvételeket vizsgálva jelentős lassulás mutatkozott augusztusban: 55-ről 39 milliárd forintra esett az új szerződések összege. Ilyen alacsony értékkel utoljára 2005 első két hónapjában találkozhattunk. A lakáscélú forinthitelek 18-ról 10 milliárd forintra esése, illetve az euróalapú lakáskölcsönök 16-ról 12.5 milliárd forintra csökkenése (továbbá a forint mérsékelt augusztusi gyengülése) együttesen vezetett oda, hogy 10 havi csökkenés után újra emelkedett a jelzálog kölcsönökön belül a deviza részaránya (65%-ról 73%-ra).
A fentiekből már kiderült, hogy tavasz után augusztusban újra átvette a vezető szerepet a forinttól az euróalapú lakáskölcsön az új szerződésérték tekintetében. Svájci frankalapon 3 milliárd forintot tett ki a lakáscélú jelzáloghitel szerződések volumene augusztusban.
Amint azt már több cikkünkben is előre vetítettük, a lakáshitel-piac az októberben újraindult, megváltozott feltételekkel elérhető állami támogatási rendszertől sem valószínű, hogy új életre kelne.
A lakáscélú hitelek terén a kamatkondíciók továbbra sem változtak érdemben a három devizanemben: az euró kamatelőnye továbbra is 5%-pont feletti.
Ezzel szemben a fogyasztási célú kölcsönök terén látványos változás következett be: a tavaszi-nyári hónapokra jellemző 18-20%-ról 15.4%-ra esett augusztusban a svájci frankalapú személyi hitelek átlagos hitelköltség mutatója. Eközben a forint és az euróalapú kölcsönöké újra drágult.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Azt is érdemes figyelembe venni a frankalapú fogyasztási hitelek olcsóbbá válása kapcsán, hogy emellett is marginális ezen hitelfajta új szerződésértéke, a bankok inkább csak marketing megfontolások miatt tartják palettájukon ezt a konstrukciót. A tavaly őszi és idén tavaszi komoly devizapiaci likviditási problémák rávilágítottak az alpesi ország devizájában jegyzett kölcsönök veszélyeire nemcsak lakossági, hanem banki oldalon is. Bár a likviditási és nemzetközi kamatkondíciók lényegesen javultak tavasz óta, úgy tűnik, hogy a frankalapú fogyasztási hitelezés tartósan visszafogott aktivitású lesz Magyarországon.
A lakáshiteleknél tapasztalt, a devizaalapú kölcsönök felé való újra eltolódás hatására a háztartások teljes hitelállományán belül is, igaz csekély mértékben, nőtt a devizaarány augusztusban (65.5%-ról 66%-ra).
A hitelezési folyamatok után érdemes áttérni a betéti fejleményekre. Itt is a nettó (tranzakció szintű) adatok az érdekesebbek, ezek azt mutatják, hogy forintalapon enyhe, míg devizaalapon továbbra is intenzívnek mondható felhalmozás következett be augusztusban a csökkenő forintalapú betéti kamatkörnyezetben.
A fentiek alapján a betétállományi folyamatok közül az árfolyam torzító hatásától tisztított devizabetét állományt érdemes külön kiemelni. A 4.5 milliárd euró közelébe, csaknem új csúcsra emelkedő volumen azt tükrözi, hogy egyre inkább gyanakodva nézi a lakosság az erős szinten ragadó forint árfolyamot, és a devizaalapú betételhelyezésen keresztül az újbóli gyengülés potenciálisan profittermelő hatására spekulál.