Pénzcentrum • 2009. május 27. 14:50
A banki ügyfelek pénzügyi termékhasználatát jelző mutatók csekély mértékű eltérést mutatnak a korábbi évek adataihoz képest. Az elmúlt egy évben nagyobb mértékű változás a pénzügyi termékek tervezett igénybevételében jelentkezett, nem pedig a pénzügyi termékhasználatban - állapítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet legfrissebb, Pénzügypiaci Adatszolgáltatás című tanulmánya. A lakosság a jelenlegi gazdasági helyzetben a megtakarításokat, befektetéseket preferálja a hitelfelvétellel szemben.
A társadalom teljes egészét vizsgálva elmondható, hogy a pénzügyi válság jellemzően nem változtatta meg az emberek pénzügyi szokásait. A banki ügyfelek pénzügyi termékhasználatát jelző mutatók csekély mértékű eltérést mutatnak a korábbi évek adataihoz képest - derül ki a GfK Hungária Pénzügypiaci Adatszolgáltatás című legfrissebb tanulmányának eredményeiből. Természetesen a pénzügyi termékhasználat meglehetősen statikus helyzet, hiszen a hitelfelvétel általában nem rövidtávú folyamat, nem könnyű egy befektetést áthelyezni, vagy egy számlát megszüntetni. Így a lakosság jelentős része a pénzügyi termékhasználatát illetően gyakorlatilag nem adott választ a gazdasági krízisre, pénzügyeit úgy intézi, ahogy azt korábban is tette.
Az elmúlt bő egy évet vizsgálva elmondható, hogy nagyobb mértékű változás a pénzügyi termékek tervezett igénybevételében jelentkezett, nem pedig a pénzügyi termékhasználatban.
Az 5 fő pénzügyi termékcsoportot (folyószámla/bankkártya, lakáshitel, kis összegű hitel, közepes összegű hitel, megtakarítási termék) vizsgálva megállapítható, hogy 2008 második félévében mind az 5 termékcsoport esetében lényegesen alacsonyabb volt a lakosság részéről tervezett igénybevétel 2008 első félévéhez képest. Eszerint óvatosabbá váltak a családok, és sokkal kevésbé szándékoztak új pénzügyi termékeket igénybe venni, mint korábban.
3 pénzügyi termékcsoport (lakáshitel, kis összegű hitelek, közepes összegű hitelek) esetében 2009 első 4 hónapjában még tovább estek a tervezett igénybevételt előrejelző mutatók, azaz hiteleket a lakosság továbbra sem tervez igénybe venni. Ezzel ellentétben a számla jellegű termékek esetében a most lezárult időszakban már a 2008 első félévében mért értékeket tapasztaltuk. A befektetési termékek esetében viszont már a tavalyi év első félévében mért értékek feletti igénybevételi szándékokról beszélhetünk.
"Ebből következően a lakosság a jelenlegi gazdasági helyzetben a megtakarításokat, befektetéseket preferálja a hitelfelvétellel szemben, ami a lakosság pénzügyi helyzetének stabilitása szempontjából mindenképpen kedvező, de a fogyasztás és a gazdasági növekedés szempontjából kedvezőtlen fejlemény" - mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Magyarország a közép-európai középmezőnyben
Magyarország a pénzügyi termékekkel való ellátottságot leíró mutatók alapján a közép-európai középmezőny elején helyezkedik el. A 13 országot (Ausztriát és 12 volt szocialista országot) vizsgáló felmérés adatai szerint a bankkapcsolattal rendelkezők arányát tekintve Magyarország a hetedik helyen áll a listán. Ennél kedvezőbb pozícióban vagyunk a folyószámlával rendelkezők terén, ahol a negyedik pozíciót sikerült elérni. Megtakarítási termékekkel a lakosság 14 százaléka rendelkezett, ami összesítésben a hetedik helyet jelentette, míg a legelőkelőbb pozíciót a pénzintézeti hitelek elterjedtségében érte el az ország. E téren a 24 százalékos arány a harmadik legmagasabb a régióban.
A fogyasztás visszaesését a teljes hazai kiskereskedelem közel felét adó élelmiszer, ill. élelmiszer jellegű szektor is megszenvedte. Az idei első negyedévben 4 százalékkal csökkentek az élelmiszer és vegyi áru eladások. "Az eladások csökkenése mögött nem a korábban várt olcsóbb termékekre váltás történik, hanem az értékesített volumenek csökkenek" - mondta el Dörnyei Otília a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. A GfK Hungária fogyasztási cikkeket mérő kutatásából az is kitűnik, hogy a napi cikkek fogyasztásának csökkentése tudatos a vásárlók részéről.