Pénzcentrum • 2009. március 17. 05:40
A jegybank legfrissebb, bankok körében végzett felmérésének eredményei szerint a bankok hitelezési hajlandósága jelentősen csökkent 2008. második felében, és ez a tendencia - a bankok saját várakozásai szerint - folytatódni fog 2009. első felében is.
Az MNB legfrissebb, a Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára címet viselő, tegnap megjelent tanulmánya 2003 óta félévente ad helyzetjelentést a hitelezési piacról.
A vizsgálat során a háztartási, a vállalati és az önkormányzati hitelezéssel kapcsolatban tettek fel kérdéseket a bankok vezetőinek, kérdőíves, illetve személyes interjú formájában is, az megelőző időszak tapasztalatairól, illetve a jövőre vonatkozó várakozásaikról.
Jelentős a változás a háztartási hiteleknél: idén minden tovább szigorodik!
A háztartási hitelezési szegmensben 13 bank adott választ az MNB kérdéseire. Ezek alapján 2008. második felében jelentősen csökkent az általuk kihelyezni kívánt hitelek állománya, miközben a feltételek is jelentősen szigorodtak. Ami az előző felméréshez képest változást jelent, az a hitelek iránti kereslet csökkenése, illetve a vártnál is erősebb szigorítás.
A feltételek nem csak ár, de például a megkövetelt önrész, hitelfedezeti arány, hitelképességi szint tekintetében is szigorodtak, és ezt a tendenciát várják a bankok 2009. I. félévében is.
A lakáscélú hitelek kihelyezett állománya a válaszadók körében átlagosan 36,3 százalékkal csökkent az előző időszakban, míg az idei első félévre még nagyobb arányú, 45,1 százalékos szűkülést jósolnak.
Ennek okaként elsősorban a gazdasági kilátások romlását, a kockázati tolerancia csökkenését, illetve a bank likviditási helyzetének, forrás elérhetőségeinek és feltételeinek jelenlegi, vagy a közeljövőben várható negatív változását említették.
A portfoliók romlására pedig beszedési, illetve behajtási tevékenységük erősítésével kívánnak reagálni, többek között olyan konstrukciók kidolgozásával, melyek a hitelek törlesztését megkönnyítik, így futamidő-hosszabbítás, vagy átmeneti tölesztéskönnyítés formájában.
A legtöbb bank a minimális hitelképességi szint növekedésében, minimális önrész megemelésében, a havi törlesztés jövedelemhez viszonyított arányának, és a hitelfedezeti arányának csökkentésében látja a megoldást.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ami a fogyasztási hiteleket illeti, a szabad felhasználású jelzáloghitelek után idén a gépjárműhitelekre jár rá a rúd, ott érezhető majd a legnagyobb szigorítás, de a személyi és áruhitelek esetén sem lesz rózsás a helyzet.
Pórul járnak a nagyvállalatok!
A vállalati hitelpiacon a hitelezési hajlandóság szintén csökkent, különösen a nagy- és közepes vállalatok finanszírozásában, és az üzleti célú ingatlanhitelezésben.
A lakossági hitelekkel szemben itt azonban a szereplők a kereslet erősödését érzékelték az előző időszakban, kivéve a hosszú lejáratú hiteleket esetén, amit a beruházási hajlandóság csökkenése magyaráz.
Kis- és mikrovállalati hitelezésben azonban nem készülnek a bankok határozott visszafogásra, bár igaz, hogy itt inkább a támogatott hitelkonstrukciók megléte javít a helyzeten.
Idén azonban szorosabban nyomon fogják követni a bankok a devizahitelt felvevő vállalatok tényleges devizabevételeit, hogy azok fedezni tudják-e a törlesztőrészleteket, vagy ha nem, akkor rendelkeznek-e megfelelő tartalékokkal, ami az árfolyamgyengülés miatt szükségessé válhat.
A lakossági hitelportfólióval szemben a vállalatinál már az előző félévben is romlásról számoltak be a bankok, és ugyanez a várakozás a következő félévre is, különösen a válságtól leginkább sújtott ágazatok esetében, így a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az építőiparban, az ingatlanügyekben, a turizmusban és a pénzügyi tevékenységekben. Ezekben az ágazatokban erősen szelektíven fogják kezelni az egyes ügyleteket.