HelloVidék • 2026. október 12. 10:45
Nem egyszerűen korábban érkezett meg az ősz a Börzsönybe: már a nyár közepén látványosan száradni kezdtek a fák lombjai. A szokatlan jelenségről Dr. Jakab Gusztáv, az ELTE egyetemi adjunktusa és természetfotós osztott meg felvételeket. A háttérben a rendkívüli hőség és a súlyos vízhiány állhat, a szakemberek szerint pedig az sem mindegy, milyen időjárás vár az erdőkre a következő években.
Miközben az őszi erdők színes lombja sokak számára a kirándulószezon egyik legszebb látványát jelenti, a Börzsönyben idén egészen más folyamatokra figyeltek fel. A fák egy részénél már a nyár közepén megindult a levelek száradása és idő előtti elvesztése. A jelenséget Dr. Jakab Gusztáv, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa mutatta be természetfotóin.
A Facebook-bejegyzés szerint a korai lombvesztés hátterében a 2026-os rendkívüli aszály és a tartós hőség állhat. Az idei nyár Magyarországon a mérések 1901-es kezdete óta a legszárazabb és a második legmelegebb volt a HungaroMet adatai alapján.
Nem a naptár szerint kezdődött az ősz
A fák lombjának korai száradása nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ősz érkezett meg hamarabb. Súlyos vízhiány esetén a növények olyan állapotba kerülhetnek, amelyben már nem képesek megfelelően pótolni az elveszített nedvességet. A tartós hőség fokozza a párologtatást, miközben a kiszáradó talajból egyre nehezebb elegendő vizet felvenni. A fák ilyenkor részben a lombfelület csökkentésével mérsékelhetik a vízveszteséget. Ez azonban nem veszélytelen alkalmazkodási reakció: a korai lombvesztés azt is jelezheti, hogy az állomány komoly stressznek van kitéve.
A HungaroMet elemzése szerint 2026 nyarán országos átlagban 23,4 Celsius-fok volt a középhőmérséklet, ami 2,6 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati átlagot. A csapadék mennyisége jelentősen elmaradt a megszokottól, augusztus pedig a legszárazabb augusztus lett a mérések kezdete óta. A tartós vízhiány és a hőhullámok együttesen különösen nagy terhet róttak a növényzetre. A Börzsönyben tapasztalt lombszáradás így egy szélesebb körű, az egész országot érintő aszályos időszakba illeszkedik.
A következő évek dönthetik el, mi lesz a meggyengült fákkal
A korai lombvesztés után egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy az érintett fák milyen arányban tudnak regenerálódni. Ebben az elkövetkező egy-két év időjárásának is fontos szerepe lehet.
Ha a fák számára kedvezőbb, csapadékosabb időszak következik, egy részüknek lehet esélye a felépülésre. Egy újabb száraz tavasz és forró nyár azonban tovább gyengítheti a már eleve megviselt állományokat.
A Börzsöny erdeinek állapotáról korábban Molnár Ábel Péter ökológus is aggasztó megfigyeléseket osztott meg. A Sokszínű Vidék szeptember 26-i cikke szerint Kóspallag közelében olyan erdőrészeket dokumentált, ahol a kocsánytalan tölgyek és a cseresek lombja nagy foltokban száradt el. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenség nem pusztán az őszi lombszíneződés előrehozódása volt: a levelek már augusztus végén is feltűnően rossz állapotban voltak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az erdők tényleges károsodásának mértékét azonban hosszabb távon lehet majd pontosabban felmérni. A látványos lombszáradás önmagában még nem jelenti azt, hogy minden érintett fa elpusztul, de komoly figyelmeztető jel.
A zárt erdők helyén idővel más növénytársulások jelenhetnek meg
A változások hosszabb távon a Börzsöny déli, szárazabb lejtőinek növényzetét is átalakíthatják. Ha a meleg és a csapadékhiány tartósan megnehezíti a jelenlegi erdőtípusok fennmaradását, egyes területeken a zárt erdők helyét szárazságtűrőbb növénytársulások vehetik át.
A lehetséges változások között a bokorerdők, a sziklagyepek és a sztyepprétek térnyerése is felmerül. Ez azonban nem egyik évről a másikra bekövetkező, biztos folyamat: a jövőbeni erdőszerkezetet az időjárás mellett a talaj adottságai, a fafajok alkalmazkodóképessége és az erdők megújulásának lehetőségei is befolyásolják. A jelenség ráadásul nem kizárólag Magyarországot érinti. Jakab Gusztáv a horvátországi Plitvicei Nemzeti Parkban is hasonló, idő előtti lombvesztésről számolt be.