HelloVidék • 2025. október 8. 10:15
Több borvidéken már vége a szőlőknek, a gazdák pedig tehetetlenül nézik, ahogy tőkéik elszáradnak. A „szőlővész” néven emlegetett aranyszínű sárgaság gyorsan terjed, a szakemberek szerint a klímaváltozás és az állam tétlensége együtt idézte elő a bajt.
Monor mellett tízhektáros rajnai rizling-ültetvény vált semmivé. „Szüretelni sem kellett, mert alig volt néhány fürt a hat hektáron” – mondta a Válasz Online-nak Gáspár Gergely növényvédelmi mérnök. A NÉBIH vizsgálata szerint a tőkék 97,5 százaléka fertőzött volt, a gazda pedig kénytelen volt mindent kivágni és elégetni. - A lap egy kunsági Rajnai rizling-ültetvény teljes pusztulásán mutatta be, mekkora veszélyt jelent az aranyszínű sárgaság a hazai borvidékekre.
A kór neve: aranyszínű sárgaság. Terjesztője egy alig pár milliméteres rovar, az amerikai szőlőkabóca, amely a melegedő éghajlat miatt 2006-ben jelent meg Magyarországon. Az aranyszínű sárgaság fitoplazma ellen jelenleg nem létezik se vegyszer, se semmilyen kezelés; a fertőzött tőke mindenképpen elpusztul. Terjesztője, az amerikai szőlőkabóca ellen viszont lehet és kell is védekezni!
Már 17 borvidéket érint a járvány
A legnehezebb kérdés az, hogyan lehetne a betegséget időben felismerni. Gáspár Gergely tapasztalatai szerint a fertőzés kezdeti időszakában, illetve bizonyos fajták esetében – például Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, bianca – a látványos tünetek csak nagyon későn válnak hangsúlyossá, vagy akár meg sem jelennek egészen a tőkék pusztulásáig. Eleinte annyit lehet észrevenni, hogy gyengül a hajtásnövekedés, nincsenek fürtök, vagy azok menet közben elhaltak. Aztán tavasszal a szőlő metszés után ki sem fakad. Holott a tünetek időbeni felismerése kulcskérdés ahhoz, hogy a termelő gyanút fogjon és bejelentést tegyen a hatóságok felé. Az aranyszínű sárgaság fitoplazma ellen jelenleg tényleg létezik se vegyszer, se semmilyen kezelés; a fertőzött tőke mindenképpen elpusztul. De ahogy a növénykórokozók meghatározó többsége, a fitoplazma sem veszélyes az emberre semmilyen módon, tehát a borral együtt elfogyasztva sem.
A veszélyről már kilenc éve is tudtak: „Az aranyló sárgaság fitoplazmája gyakorlatilag az új filoxéravész… Az Úristen mentsen meg minket attól, hogy ez a két történet összeérjen!” – idézi a lap Molnár Ákost, a Szőlőszaporítóanyag-termelők Szövetségének alelnökét egy 2016-os parlamenti jegyzőkönyvből.
Mostanra ez a félelem valósággá vált.A kór Zalától Egerig terjed: a Bussay-pince ültetvényei például szinte teljesen megsemmisültek. A Válasz Online szerint az ország 22 borvidékéből már 17 fertőzött, 19 megyéből pedig 13-ban jelen van a betegség. A növényvédelmi szakember szerint ez nem egyik napról a másikra történt. Sovány vigasz - írja a Válasz Online cikkében- , hogy együtt szenvedünk Közép-Európával: Ausztriában Dél-Burgenlandban és Stájerországban a magyarországihoz hasonló helyzettel néznek szembe, és augusztus óta aggasztó hírek érkeznek Szlovéniából és Szlovákiából is.
A klímaváltozás is betett a szőlőknek
Olasz és francia kutatók már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy a melegebb nyarak és enyhébb telek felgyorsítják a kabócák fejlődését és növelik egyedszámukat. Magyarországon az elmúlt évtizedekben 25 nappal hosszabb lett a tavasz és a nyár, vagyis az év közel kétharmadában ideálisak a körülmények a rovar számára – írja a lap.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
„A rendszer leépült, és most isszuk meg a levét” - mondta Gáspár, aki szerint három fő oka van annak, hogy a járvány ekkorát robbanhatott:
- A védekezést nem rendelték el országosan, csak a fertőzött területeken.
- Tömegével állnak parlagon gondozatlan szőlők, amelyek a kabócák melegágyai.
- Leépült a növényvédelmi hálózat, hiányoznak a laborok és a szakemberek.
„Most ez az ágazat is ember- és kapacitáshiánnyal küzd. A NÉBIH-re terhelték a munkát, de nincs elég szakember, és azok is alulfizetettek” – fogalmazott.
A helyzet súlyosságát mostanra a kormány is felismerte. Nagy István agrárminiszter országos permetezési programot jelentett be, amely ősszel a legfertőzöttebb, tavasszal pedig az összes borvidéket érinti majd.
A fertőzött tőkéket továbbra is ki kell vágni és elégetni, az állam kártérítést ígér a gazdáknak.
„Ha most nem lépünk, nem marad mit megmenteni” - közölte a szakember, aki szerint koordinált, hosszú távú stratégia nélkül beláthatatlan pusztulás vár a hazai borokra. „Aki most nem figyel, lehet, hogy néhány év múlva már nem is lesz mit megmentenie” – tette még hozzá a szakember.