Pais-Horváth Szilvia • 2025. szeptember 21. 09:03
A szüret a régi időkben vidékeken zajkeltéssel indult: pisztolydurrogtatás és riogatás jelezte, hogy elérkezett az idő. Nekünk gyerekként a 80-90-es évekre már csak a vödrök és puttonyok csörömpölése maradt ebből az örömteli hírverésből. A Fortepan archívumának köszönhetően azonban elidőzhetünk egy pillanatra a régi idők szüretjei felett, átélhetjük milyen hangulat lengte körül dédszüleink idején ezt a mulatsággal lezárt közös munkát.
Emlékszem azokra az álmosító, ködös őszi reggelekre: zötykölődöm a puttonyok és vödrök között hátul, a „jukkeren”, nagyapám Pannóniából tákolt kistraktorán. Irány a zalai dombok! Nem volt kibújás: ha beérett a szőlő, a gyerekeknek is menni kellett szüretelni. Kaptunk saját kis kést, hozzá egy végtelennek tűnő sort, mint valami dzsungelharcosok, vetettük be magunkat a szőlőtőkék közé.
Az igazi ellenség a Noha volt – ez a direkttermő fajta, ami borban a leggyengébbet adta, erős „rókaízével” minden kortyban ott hagyta a nyomát. Aki valaha is szedte, soha nem felejti: elég volt egy finom érintés, és a fürt máris szanaszét hullott, szemenként szedegethettük fel a földről.
Ellenben az Otellót, a kék bogyójút, azt szerettük. A legszebb fürtöket mindig kivittük a sor elejére, szőlőlevélre fektetve ott gyűjtöttük külön. Aztán került fel a padlásra, papírra fektetve, még decemberben is hozott le belőle nagyanyám. Vastag héja miatt hosszú hónapokig elállt.
Míg mi, gyerekek és asszonyok szüreteltünk, a férfiak serpát játszva baktattak fel-alá a hegyoldalban, hátukon a puttonyokkal. A szőlő a darálóba került, onnan egy nagy fémkádba, ahol állni hagyták a masszát, a préselés csak később indult.
Nagyanyám mesélte, hogy az ő gyerekkorában a szőlőt még mezítláb taposta – ebből a jóból mi már kimaradtunk.
Mi gyerekek csak azt vártuk, mikor kezd el csorogni a mézédes must, akkor már közeledtünk a vége felé… Nagyapám aztán férfiak gyűrűjében, tudományos alaposággal méregette az első pohár mustban a cukorfokot. A kérdés: milyen lesz az idei bor? Zalában akkoriban hűvösebb idők jártak, az esősebb nyarak után kartonszámra nyelte az újbornak szánt must a kristálycukrot is.
A szüretben a legjobb: reggel frissen sült kalács várt bennünket
Az ágyon kiterítve, gondosan betakarva ott sorakozott a méteres mákos, diós és kakaós kalács, amit fatüzelésű kemencében sütött, mellé pedig mindig gondosan odakészítette az évi friss baracklekvárt – nagyanyám ezzel várta a szüretet.
Míg a férfiak a mustot préselték, addig sült a konyhában a pecsenye, rotyogott a gulyásleves a bográcsban, vagy éppen bakagombóc – szalonnával töltött gombóc – főtt.
Ebéd azonban csak akkor járt, ha a szedéssel végeztünk. Nálunk, Zalában a pincepörkölt számított hagyományos szüreti ételnek, szigorúan „kacsanokedlivel” – olyan nagy szeművel, amit nagyanyám kanállal szaggatott a sparhelt felett. Más vidékeken persze más-más étel került az asztalra: volt, ahol töltött káposzta, máshol gulyásleves pogácsával volt a hagyományos fogás.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Falun az év egyik legnagyobb társasági eseményének számított a szüret
A nap végén – régi időkben - a szüretelők vállukon vitték a szüreti koszorút, amit szőlőfürtökből, búzából és szalagokból fontak. Este pedig táncos mulatság következett. Több vidéken úgy tartották: ha egy lány a szüreti bálban nem talál udvarlót, az pártában marad.
A bált gyakran felvonulás nyitotta, nemcsak a szüretelők, hanem az egész közösség mulatsága volt. Szüreti felvonulást, hagyományőrzésből, ma is sok helyen tartanak.
Erdélyben, Csíkban, ami nem egy bortermő vidék, részese lehettem egyszer egy szüreti bálban is. A csíkszeredai piacon vettek szőlőt a dekorációhoz, helyben ugyanis egy tőke szőlő sem termett, de a szüreti bál, az fergetegesre sikerült.
Tudtátok? Régi időkben nem úgy volt, hogy az időjárás és a cukorfok mondja meg, mikor kell szőlőt szedni
A 18–19. században a szüret kezdete jeles naphoz kötődött. Az Alföldön például Mihály napján, szeptember 29-én indult a szedés, a Dunántúlon Terézia napja, október 15. számított igazi szüretkezdőnek. Erdélyben Gál napján, október 16-án vágtak neki, Borsodban Lukács napján (október 18.), Kőszeg környékén Orsolya napján (október 21.), Tokaj-Hegyalján pedig csak Simon–Júda napján, október 28-án. Nagyanyám még emlegette, milyen ünnepi érzés volt, hogy mindenki ugyanarra a napra készült, együtt indult a munka.
Manapság már ez is másképp van: az első szüretek augusztus végén – szeptember elején indulnak, amikor a korai fajták beérnek, és van olyan szőlő, amit decemberben is szednek még.
Címlap, fotók: fortepan.hu