100 éve még itt piknikeztek a leggazdagabb magyarok: 5 káprázatos park itthon

Pais-Horváth Szilvia2021. szeptember 17. 17:00

Gondoltátok volna, hogy Magyarország legkülönbözőbb vidékein ma is közel 150, szebbnél szebb történelmi kertet találni? Ezeknek az ősszel is lenyűgöző kastélykerteknek nem csak a hercegkisasszonyok és lovagjaik, de te sem fogsz tudni ellenállni!

Ma is mindegy 15 ezer épület van műemléki védettség alatt hazánkban, ám a védettség alatt álló történeti kertek száma alig néhány tucat. Pedig ezek a kastélyparkok önmagukban is kiemelkedő kerttörténeti és természeti értéket képviselnek.

A történelmi kertek nemcsak díszkertek, hanem kertészeti, erdészeti, és mezőgazdasági kutatóhelyek is voltak, a növényhonosítás csodáit produkálták. A második világháború azonban a hazai történelmi kertekben igen nagy károsodásokat okozott, közülük sok megsemmisült. Jobb esetben a történelmi kertritkaságokból arborétum lett: ez lett a sorsa a szombathelyi kámoni, a zirci vagy az alcsúti kastélykertnek.

Ma is közel 150 historikus kertünk van

A legszebb példák közé tartoznak a kastélykertek, amelyekkel gyakran éppúgy elbánt az idő, mint magukkal a kastélyokkal. A legtöbbet felszabdalták, előfordult, hogy országutat vagy vasutat vezettek át rajtuk. Az még a jobbik eset, ha erdőgazdasági kezelésbe került egy-egy részük, de nemegyszer az is előfordult, hogy beépítették a helyüket. A kertek nem csak védtelenebbek, de sokszor nehezebb is az újraalkotásuk, mint az épületeké. Ezért is érdemes megbecsülnünk ezeket a sokszáz éves kertépítészeti remekműveket.

A keszthelyi Festetics-kastély kertje

A Festetics-kastély parkja egyidős magával az épülettel. Jelentősége nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is óriási. A 18. században megalkotott barokk keszthelyi kastélypark ugyanis Közép-Európa legjelentősebb kertművészeti alkotása.

A Festetics-kastély kertjét a közelmúltban restaurálták, így ma újra régi fényében tündököl. A párját ritkító természetvédelmi terület fénykorában (1887-1945) 42 hektáron terült el. Mára azonban csupán 10 hektárt járhatnak be a látogatók. Széleskörű ismertségét a tájkép angolkert és franciakert kombinációjának köszönheti. Az angolkertekben az ember hagyja a természetet érvényesülni, míg a franciakertre a mértani formák kialakítása a jellemző. A parkot a ma újra látható formájában még 1885-1889 között Henry Ernest Milner angol kertépítő tervezte.

A II. világháború után a kastélypark területét felosztották, katonai objektumokat létesítettek rajta, sőt, 1986-ban közúttal is kettészelték. Bár akkoriban igyekeztek a parkot is felújítani, a történelmi hitelességgel nem törődtek. A városnak végül 2015-ben sikerült európai uniós forrásból visszaállítani az 1885-ös állapotokat.

A kastélypark az önmagában is csodálatos növénygyűjteményével és elrendezésével emelkedik ki Európa parkjai közül. Megtalálhatók itt egzotikus növényfajok, többszáz éves fák, kertépítészeti különlegességek, mint a sövényszínház és növényekből ültetett napóra, szökőkutak, szobrok, oroszlános kút, parterre (mintázatos, általában szimmetrikusra formázott ágyás), egy hercegnői kamarakert, kerti tó és egy kis híd. A park legidősebb fája egy közel 500 éves kocsányos tölgy, de vannak itt kőrisek, juharok, páfrányfenyők, valamint két japánakác is. A park gazdag növényvilágának köszönhetően természetvédelmi terület lett.

Batthyány-kastély várkertje Körmenden

Vas megye egyetlen francia barokk stílusú, később angol tájképi kertté alakított parkja 33,47 hektár, a kastélytól keleti irányban, közvetlenül a Rába folyó mellett terül el. Az erősen pusztulófélben lévő kastélyépület egy részében ma a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum kapott helyet, de a Várkert védett angolparkja is megér egy sétát.

A kastély eredete a XV. század közepére vezethető vissza, főépülete reneszánsz kastélynak épült az 1400-as években, írott források 1459-ben említik először az épületet, de ezt a várkastélyt már csak régi térképek és leírások őrzik. Az erődítmény 1604-ben került a Batthyány család tulajdonába, és egészen 1945-ig a család birtokában maradt.

A kastély parkját a XVIII. században alakították ki barokk kertté, majd 1820 körül angolparkká formálták át. Jelenleg mintegy 35 hektár területen fekszik a védett, arborétum jellegű Várkert. A park közepén áll egy 15 méter magas obeliszk, attól nem messze egy kis tóhoz érünk, a hídon átkelve kissé jobbra találjuk a park büszkeségét, egy 400 éves, 35 méter magas óriási platánfát. A parkban több mint 60 fa- és cserjefaj található, a platánok mellett tulipánfák, kőrisek, juharok és fenyők. Egészen a parkot határoló Rába folyó töltéséig el lehet sétálni.

Füzérradványi Károlyi-kastély parkja

A Zemplén egyik legszebb kastélya, az erdők által körülölelt, neoreneszánsz-romantikus stílusban épült füzérradványi Károlyi-kastély és csodálatos angolparkja a régió egyik legvonzóbb célpontja.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A Károlyi kastély különleges klímájú angolparkja igazán mesés, és nem mellesleg 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja. A 140 hektáros park több száz éves faóriásairól híres, látunk itt 250-300 éves tölgyeket, gyertyánokat, de a legnépszerűbb fa az 1721-ben ültetett, gigantikus Rákóczi platán a kastélyparkban csordogáló patak mellett. Közvetlenül mellette egy másik impozáns platánt is láthatunk. Ezek a különleges fák az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A XIX-XX. században változatos összetételű fenyőcsoportokkal ültették be a kastélykert külső részeit, és a teraszos franciakert is ekkor épült, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a parkra.

Az Új Széchenyi Terv keretében számos nagyívű felújítás történt, de erről a HelloVidék korábban itt írt.

Kis magyar Verszália: a fertődi kastély kertje

Magyarország legnagyobb barokk műemlékegyüttesére, Fertőd-Eszterháza kastélyparkjára, amelyet jelentős európai értékké tesz a távolabbi tájakra is kiterjedő térkompozíciója. A kastély barokk parkjának fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceg idejében volt. Ekkor a kastély két oldalán lévő hercegi és a hercegnéi lakosztályhoz szobrokkal és kővázákkal díszített kamarakertek kapcsolódtak. A kaviccsal felszórt díszudvart szökőkutak díszítették. A 300 hektáros parkban szobrok, szökőkutak, vízesések, mitológiai istenekről elnevezett mulatóházak és kínai pagoda szolgálta a szertelen rokokó pompát gyedülálló tájszerkezeti kapcsolatokat mutat a környező falvak templomaival és kastélyaival is.

A ma is csaknem 200 hektár alapterületű kertkompozíció struktúráját a kastély fókuszából (Sala Terrena, nyári ebédlő) kiinduló három sugárirányú látványtengely („lúdláb"-allé) szabja meg, amelyek a parter (nyitott barokk díszkert) mögött a nagy kiterjedésű mulatóerdőben, fácánosban és vadaskertben folytatódnak. http://www.eszterhaza.hu/kastely/kastelytura/kastelypark

Facebook beágyazás
https://www.facebook.com/fertod.esterhazykastely/photos/a.2527062854209886/2563822700533901/?type=3&show_text=true

A dégi Festetics-kastély parkja

Hazánk egyik legkorábbi, impozáns klasszicista kastélyát, a dégi Festetics-kastélyt Pollack Mihály tervezte. Az épülethez tartozó lenyűgöző szépségű park hazánk legnagyobb angolkertje, amely méretét tekintve akkora, mint a New York-i Central Park. A Hasznos Mulatságok című folyóirat már 1817-ben azt írta, hogy a dégi kastélypark nagyságára és ritkaságaira nézve felülmúlja a kismartoni, körmendi, pápai, tatai és a csákvári kerteket.

Három vízfolyás felduzzasztásával mintegy 2 km hosszúságban alakították ki területén az úgynevezett szerpentin-tavat. A tórendszer központi szigetén áll a park egyik jellegzetessége, a vörös téglás Hollandi-ház, amely a kastélypark leghosszabb hídján át megközelíthető. A dégi Festetics-kastély parkjában többórás sétára is indulhat a látogató.

Címkék:
hellovidék,