Portfolio • 2025. május 26. 19:31
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter belső kormányzati harcot folytat a magyar kkv-k támogatásáért, miközben a gazdaságfejlesztés új irányait szorgalmazza. A Termelékenységi Konferencián elhangzott beszédében a német gazdasági függőség csökkentését és a kevésbé erőforrásigényes iparágak fejlesztését sürgette - tudósított a Portfolio.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Termelékenységi Konferencia 2025 rendezvényen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részletesen beszélt a magyar gazdaság előtt álló kihívásokról és a szükséges stratégiai irányváltásról. Előadásában kiemelte, hogy a kormányon belül is küzdelmet folytat a hazai kis- és középvállalkozások érdekében.
A tárcavezető aggasztónak nevezte, hogy a beruházási aktivitás már két éve negatívan befolyásolja a GDP növekedését. Rámutatott a gazdasági folyamatok összefüggéseire: ha a gazdaság teljesítménye gyenge, a vállalkozások nem képesek finanszírozni a béremeléseket, ami visszafogja a fogyasztást is. "Ha a gazdaságnak nem megy jól, a cégek nem tudják kigazdálkodni a béremeléseket, és így a fogyasztás sem megy jól" – fogalmazott.
Nagy Márton kritikusan értékelte a magyar gazdaság Németországtól való függőségét, amely véleménye szerint az elmúlt években tovább erősödött. Meglepő módon a dél-koreai és kínai akkumulátorgyárak hazai megjelenését sem tekinti valódi diverzifikációnak. "Ha a magyar gazdaságban megjelenik egy koreai vagy kínai akkumulátorgyár, az nem azt jelenti, hogy diverzifikáltunk, hanem azt, hogy jobban erősödött a kitettségünk a járműipartól és a német ipartól" – jelentette ki.
A miniszter új gazdaságfejlesztési irányt javasolt, amely három kevésbé erőforrásigényes ágazatra összpontosítana: az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és a turizmus fejlesztésére. Hangsúlyozta, hogy olyan iparágakra kellene fókuszálni, amelyek "kevésbé emberi erőforrásintenzívek, magyar tulajdonúak és kevésbé energiaintenzívek".
A bérek kérdésében Nagy Márton elismerte a lemaradást, kiemelve, hogy Magyarország a minimálbér tekintetében az utolsó előtti helyen áll az EU-ban. "Bérben tehát le vagyunk maradva" – fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a béremeléseknek összhangban kell lenniük a gazdaság teljesítőképességével.
A miniszter a Demján Sándor 1+1 program kapcsán konkrét eredményekről is beszámolt: "Harcokat bonyolítottam le a kormányon belül, és ezt a hétvégén is folytattam, hogy a Demján Sándor 1+1 program keretében bejött 130 milliárd forintnyi igényt mind kifizesse a kormány és amellett érvelek, hogy ők mindannyian kapjanak ilyen forrást. Ez 1800 céget érint." Hozzátette: "Nemzetgazdasági miniszterként az utolsó véremig kell harcolnom."
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A minimálbér-emelés kérdésében optimista álláspontot képviselt: "Nem kell félni a minimálbér emelésétől", ha az eléri a rendszeres átlagkereset 50%-át, az legfeljebb minimális kockázatot jelent – üzente a vállalkozásoknak. Ugyanakkor jelezte, hogy a bérmegállapodásról szóló vitát októberben újra kell nyitni, figyelembe véve a gazdasági realitásokat.
Nagy Elek, az MKIK elnöke a konferencia megnyitóján a termelékenység javításának fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a magyar kkv-k termelékenysége nemzetközi összevetésben kedvezőtlen, és a kamara digitális ébresztőprogramot tervez, amely 10 ezer vállalkozásnak segítene a tudatos digitális fejlődésben.
MTI/Koszticsák Szilárd