Reichenberger Dániel • 2023. március 2. 16:03
Jelentős változásokat pedzegetett a nemrég kinevezett energiaügyi miniszter, Lantos Csaba egy kedden közzétett podcastben. A tárcaveztő többek között moduláris reaktorok építését, gőzturbinák használatát és merőben új energiastratégia átgondolását és tervezését lebegtette be. Szakértővel jártuk körbe, mi lehet ebből, és nincs-e olyan szegmens, ami most kimaradt az ígéretekből?
Rendkívül nagy ívű energiaügyi tervekről beszélt egy kedden közzétett podcastban Lantos Csaba, nemrégiban kinevezett energiaügyi miniszter – erről lapunk is beszámolt szerdán. Lantos Csaba azt mondta: a kormány tervei között szerepel többek között Paks II megépítése, gáz hozása Azerbajdzsánból, és kisebb, moduláris reaktorokat is építenének, amik folyamatos energiaellátást tudnának biztosítani. Szakértővel jártuk körbe a tervek néhány pontját.
Jó a moduláris reaktor, csak nem erre
Lantos Csaba szerint legelső sorban új típusú reaktor telepítésén kell gondolkodni. Szerinte harmadik atomerőművet moduláris reaktorokkal lehet elképzelni, ezt a típust már most is több ország használja. Megkérdeztük Holoda Attila energetikai szakértőt a tervekről, aki gyorsan lehűtötte a lelkesedést.
Nyilvánvaló, hogy a pálfordulást az energiaellátásban bekövetkezett válságszituáció okozta. A kormány most jön rá arra, hogy nagyon gyorsan tenni kell valamit, ugyanis hiába volt erre több mint tíz évük, semmi nem történt, mintha örökre bíztunk volna abban, hogy az orosz energia olyan mértékben és olyan sokáig jön majd Magyarországra, hogy nem kell átálláson gondolkodni – ma már látjuk, hogy ez téves gondolat volt. Nem ördögtől való gondolat a kisebb reaktorok betelepítése vagy beépítése illetve hasznosítása sem, csak éppen nem alkalmasak arra, hogy a folyamatos zsinóráram-ellátást biztosítsák. Kizárólag ilyen kisebb reaktorokra bízni a teljes ország áramellátását hibás hozzáállás
- mondta Holoda Attila.
Második Izland lennénk?
Lantos Csaba a podcastban arról is beszélt, hogy a kormány meg fogja vizsgálni azt, hogy a mélyből nagy nyomású gőzt turbinákra vezetve a hőtermelésben lehetne hasznosítani ezt az energiát. Jelezte: van már egy ilyen erőmű Magyarországon és a nagy nyomású gőz felhozatalának "vannak jelei, hogy ez létezik". Holoda Attila szerint ez sem hazugság, csakhogy kár lenne második Izlandnak kinevezni hazánkat – össze sem lehet hasonlítani azt a gőzt, amely a magyar földekben ott van.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Tényleg vannak jelei annak, hogy az ilyen gőzök jelen vannak Magyarországon is, de egyrészt nem akkora mértékben, mint éppen Izlandon, másrészt erre sem lehet egy energiastratégia ekkora részét alapozni. Jelentős része ennek a gőznek a 35-100 fokos kategóriába esik. Egy-két helyen előfordul gőztermelés, például a fábiánsebestyéni térségben, de országszerte nem nevezném jellemzőnek. Nem elégséges ahhoz, hogy a kitermelt gőzt turbinákra engedjük, és ezzel hajtsuk meg őket
Szigetelés vagy akkugyárak?
Megkérdeztük azt is: mi maradt ki a lelkesítőnek szánt tervezésből, mi az, amire a kormánynak inkább nagyobb hangsúlyt kéne fektetnie? Holoda Attila szerint először is spórolni kellene megtanulni: ez pedig jóval olcsóbban létrehozható feltételrendszerből áll, mint akár moduláris reaktorok építésébe kezdeni. Arról nem is beszélve, hogy ha a kormány ezt támogatná, az munkahelyeket is ezrével teremthetne.
Ekkora léptékű energiaügyi tervek helyett sokkal érdemesebb lenne kicsiben gondolkodni. Hogy egy konkrét példát említsek: miért nem állunk rá arra, hogy nyílászárókat, szigetelőanyagokat gyártsunk, amellyel mind a házakat, mind a kereskedelmi épületeket évekre bebiztosítsuk, és eleve csökkentsük az energiafogyasztást? Sokkal kevesebb pénzből meg tudna lenni sokkal több ilyen gyár, mint a most népszerű és gombamódra szaporodó akkumulátorgyárak – ráadásul munkaerő-felszívó hatása is lenne, és nem az akkumulátorgyárak országaiból jönne ide sok ezer vendégmunkás. A szigeteléssel, a spórolás és a fenntarthatóság állami ösztönzésével sokkal hamarabb leválhatnánk az energiafüggőségünkről.