Pénzcentrum • 2022. június 8. 16:31
A hosszú hétvégén megjelent az a magyar közlöny, amelyben a költségvetés kiigazításához szükséges különadók részletszabályozását is megismerhettük. A bankszektortól a kormány 250 milliárd forintot vár banki különadó címén, és további 50 milliárd forintot a tranzakciós illeték megemeléséből. A lehetséges hatásokról most az OTP adott ki közleményt.
Nagy terhet kap a bankszektor, a múlt hétvégén megjelent rendelet kimondja hogy a különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel. A különadó mértéke 2022-ben 10%, 2023-ban 8%.
A kormány a bankszektort terhelő különadóból 250 milliárd forint bevételre számít, ezen felül a tranzakciós illeték megemeléséből további 50 milliárd forint lehet a költségvetési bevétel, ezzel az energiaszektor (nagyrészt Mol) mellett a bankszektor lesz a legnagyobb költségvetési befizető a különadókból.
Mennyit fizet az OTP?
Május 26-án egy háttérbeszélgetésen Nagy Márton és Rogán Antal beszélt a különadók részleteiről. Ott az hangzott el, hogy a kormány számításai szerint a bankszektor nettó kamateredménye 2300 milliárd forint volt 2021-ben, és ebből jön le a 250 milliárd forintos extraprofitadó, ami 11-12%-os kulccsal adóztatott nettó kamateredményt jelent. Arról is beszélt Nagy Márton, hogy a 250 milliárd forintból melyik szereplők mennyit fizetnek és itt megemlítette, hogy akinek több lakossági betétje van, az többet fizet arányaiban, mintha a mérlegfőösszeg szerint lenne szétosztva a plusz teher. Ez alapján az OTP a teljes 250 milliárd forintos banki extraprofitadó 33 százalékát viseli, miközben Nagy Márton elmondása szerint a mérlegfőösszeg-arányos banki különadó 25%-át fizeti be. A 250 milliárd forintos, bankszektorra kivetett különadóval és a Nagy Márton által említett egyharmados részesedéssel számolva 82,5 milliárd forint extra teher adódna az OTP-re.
Most az OTP is előállt a saját számításával, a ma reggel megjelent közleményben azt írják, hogy az OTP magyarországi csoporttagjait 2022-ben 78,3 milliárd forintnyi befizetési kötelezettség terheli. Vagyis, ha a teljes szektorra 250 milliárd forint extra teherrel számolunk, akkor az OTP részaránya 31,3 százalék lenne, írta a Portfolio.
A különadók bejelentése előtt a várakozások átlaga alapján az elemzők azzal számoltak, hogy a bankcsoport 172 milliárd forint profitot ér el idén. A 78 milliárdos befizetési kötelezettség adózott eredményhatása számításaink szerint közel 71 milliárd forint lehet, vagyis (ha nem számolunk áthárítással) az OTP 2022-re várt profitjának 41 százalékát viheti el a különadó. Ez a tétel 2022 második negyedéve során egy összegben kerül könyvelésre és a korrigált eredménykimutatás szerkezetben a korrekciós tételek között kerül bemutatásra. A 2023-ban fizetendő extraprofit adó számviteli kezelése jelenleg egyeztetés alatt áll.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A ma reggel megjelent közleményben egyébként az OTP igyekszik hangsúlyozni, hogy egy olyan időszakban terheli a kormány a bankot, amikor az részben az orosz-ukrán háború miatt veszteséges volt az első negyedévben, a magyarországi alaptevékenységben a kamatmarzs pedig az emelkedő hozamkörnyezet ellenére csökkent, ez az érvelés vélhetően arra reflektál, hogy a kormány szerint a bankok extra profitot érnek el a jelenlegi környezetben, mivel olcsón jutnak forráshoz, amit aztán jóval magasabb kamatok mellett helyeznek ki/fektetnek be. A közleményben a következő áll:
Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus következtében az OTP Csoport 2022 első negyedévében
konszolidált szinten 33,4 milliárd forintos veszteséget szenvedett el, ezen belül a magyarországi alaptevékenység, az OTP Core kapott osztalék nélküli adózott vesztesége 78,4 milliárd forintot tett ki. Mindemellett, 2022 első negyedévében az OTP Core korrigált nettó kamateredménye 4 milliárd forinttal elmaradt a 2021 negyedik negyedévi 107,7 milliárd forintos értéktől, így az OTP Core első negyedéves nettó kamatmarzsa az emelkedő hozamkörnyezet ellenére csökkent (negyedév/negyedév alapon 26, év/év alapon 4 bázisponttal), és mindössze 7 bázisponttal haladta meg a történelmi mélypontot jelentő 2020 negyedik negyedéves szintet.
Az OTP árfolyama tegnap újra nyomás alá került, 2,8 százalékot esett, idén már 45 százalékot zuhant az OTP árfolyama.