Pénzcentrum • 2021. november 23. 08:15
A vidéki településeken nem lehet kitenni a ruhákat lomtalanításkor, azonban gyüjtőruha-konténerek gyakran még a közeli városban sincsenek. Nem csoda, hogy így sok helyen a kukában, rosszabb esetben a kályhában végzi a kidobásra ítélt ruhanemű.
Egyre fontosabb téma a használt ruha újrahasznosítása, az EU pedig 2018-ban célul tűzte ki, hogy legkésőbb 2025-től minden tagállamban kiterjesztik a szelektív hulladékgyűjtést a ruhaneműkre is. Bár az időpont közeledik, Magyarországon alig látni nyomát a változásnak, hiszen vidéken sok kistelepülésen a használt ruhákat lomtalanításkor sem lehet kitenni, gyűjtőruha-konténerek a közeli városban sincsenek, így sok helyen a kukában, még rosszabb esetben a kályhában landolnak a kidobásra ítélt ruhaneműk. Jelenleg mindegy 1500 konténerben gyűjt a Textrade KFT, ezzel Magyarországon piacvezetők.
A TExtrade KFT kommunikációs vezetőjét, Hartay Mihályt kérdezte a HelloVidék arról, hogy miért érdemes szelektíven gyűjteni, és mi lesz a konténerekbe kerülő ruhákkal és cipőkkel.
A székesfehérvári cég még 1990-ben alakult, fő profiljuk a használt ruha nagykereskedelem. Üzemükben közel 200 főt foglalkoztatnak, éves szinten több mint 40 ezer tonna használt ruhát dolgoznak fel, ezzel itthon piacvezetők. A székesfehérvári cégben jelenleg 200 ember válogatja, bálázza a ruhákat, amik aztán értékesítésre kerülnek.
Hartay Mihály nem csak arról beszélt, hogy mi történik a begyűjtött ruhákkal, és cipőkkel, de kiemelte azt is, hogy miért nehéz a ruhák gyűjtése még úgy is, hogy ők konténerbe gyűjtik a használt ruhát, országszerte.
Ez mindig az önkormányzaton múlik, hogy hol igénylik a konténereket, és hol nem. Ha megkeresnek, mi szívesen kihelyezünk bárhová, ahol igény van rá, de az önkormányzatnak kell biztosítani a helyet. Amióta azonban a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés egyre népszerűbb, nagyon lecsökkent az utcákon a konténerek száma is. Illetve mi is jobban őrzött területekre vittük be a saját konténereinket: hulladékudvarokba, kereskedelmi láncok udvarába. Sokan jelzik, hogy probléma, hogy kevés a ruhagyűjtő konténer, több kellene. Ezt mi is látjuk, Nyugat-Európában sokkal több található, de az is igaz, hogy a német emberek tisztábban gyűjtenek, nincs ennyi szemét ledobálva a konténerek környékén. A kidobásra ítél ruha esetében az a legfőbb baj, hogy más hulladékkal ellentétben csak időszakosan termelődik, például hagyatékként hirtelen örököl az ember egy nagy mennyiséget, vagy kinyitja a szekrényét, aztán selejtez. Nem folyamatosan képződik, ezért erre sokkal nehezebb gyűjtőjáratokat indítani. Ez olyan mértékben gazdaságtalanná teszi a rendszert, hogy csak a konténeres gyűjtés jöhet szóba.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A gyűjtési nehézségek mellett az árkalkuláció is gondot okoz, hiszen az új ruha ára folyamatosan csökken, ami magával viszi a használt ruha árát is. Ennek megfelelően a textil-újrahasznosítással foglakozó cégek profitja is egyre csökken:
Elképesztően sok felesleges ruhát vásárolunk. A távol-keleti tömegtermelés, az olcsó bérek, és a környezetvédelmi követelmények alacsony szintje miatt a ruhanemű az utóbbi évtizedekben hihetetlenül olcsóvá vált. Az emberek egyre rövidebb ideig hordanak egy-egy ruhát, ezért egyre nagyobb volumenben vásárolunk belőlük, ezért még olcsóbb tud lenni. Ma 2000-3000 forintért meg lehet venni egy pulcsit, míg 10-20 évvel ezelőtt akár kétszeresébe került. Persze a minőség is gyengébb lett, ez is az oka annak, hogy egyre rövidebb ideig használjuk őket
- tette hozzá a szakértő.