Horváth Zsolt Benjámin • 2021. május 12. 14:00
Magyarországon 2020-ban közel tíz százalékkal több nő dolgozott a tudomány és a technológia területein, mint férfi. Ezzel hazánkban nem csak az EU-s átlagnál volt magasabb a hölgyek aránya ezeken a területeken, hanem például a Németországi és Franciaországi számoknál is. Vannak persze országok, ahol a nemi arányok még a mienknél is inkább a nők javára tolódtak el.
2020-ban a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcináinak alapját képező szintetikus mRNS technológia kifejlesztésével Karikó Katalin vált a világ egyik legismertebb tudományos szaktekintélyévé. Az Egyesült Államokban élő magyar biokémikus évtizedes munkával érte el a tudományos áttörést és az ezzel járó hírnevet.
A tudóst emiatt, számos, már elnyert rangos díja mellett a Nobel-díj várományosaként is emlegetik. Karikó egyébként mindössze a tizenkilencedik nő lenne, aki orvostudományi, vagy kémiai munkájáért nyeri el a díjat.
Bár a díjazott női kutatók alacsony számából jól látszik a tudomány és technológia területeinek korábbi, aránytalan nemi összetétele, az utóbbi idők tendenciáira jellemző, hogy míg a Nobel-díj 2000-es évek előtti történetében a női díjazottak ritka jelenségnek számítottak, 2020-ban csak ezen a két szakmai területen 3 hölgy vehette át a rangos elismerést.
Az Eurostat frissen publikált kutatásából pedig úgy látszik, az Európai Unióban tudományos pályára lépő nők számaránya nem lehet az új, Karikó Katalinhoz hasonló szaktekintélyek megjelenésének gátja. A tagállamok nagy részében ugyanis már lényegesen több nő, mint férfi dolgozik a tudomány és technológia területén.
A női kutatók térnyerése európai tendencia
Az Eurostat által publikált legfrissebb, tavalyi adatok szerint az EU tagállamainak túlnyomó többségében már legalább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők fele nő, a doktori fokozatot megszerző nők száma pedig az utóbbi években gyorsabb emelkedést mutatott, mint az azonos fokú végzettséget szerző férfiaké. Ennek hatásai természetesen a tudomány és a technológia területein dolgozók nemi összetételében is meglátszanak.
2020-ban, ha az összes 15 és 74 év közötti szakértőt és tudományos segédmunkást nézzük, az Európai Unióban összesen 72,9 millió ember dolgozott a tudomány és a technológia területein. Közülük 37,5 millióan voltak nők (51,3%) és 35,5 millióan férfiak (48,7%).
Ez azt jelenti, hogy tavaly EU-s szinten 2,6%-al több nő, mint férfi dolgozott valamilyen tudományos területen.
A szám kevéssé meglepő, ha az egyes tagállamokra vonatkozó adatokat is megnézzük. Ugyanis a nők a tudományos területen dolgozó munkavállalók között az EU-s országok kétharmadában többségben vannak. A legnagyobb arányú eltérést Litvániában és Lettországban mérték a hölgyek javára, ezekben az országokban szám szerint 63,7%, illetve 62,9% a nők aránya a kutatók között.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Van persze olyan ország is, ahol még a férfi tudósok számának enyhe dominanciája tapasztalható. Máltán a tudomány és technológia területén dolgozók 54,48%-a férfi és csak 45,52%-uk került ki a női nemből. A nyugdíjas és diákkorú dolgozókat is figyelembe vevő mintát nézve a szigetországon kívül Ausztriában,Hollandiában, Luxemburgban, Csehországban és Olaszországban is a férfiak közül került ki tavaly a tudományos dolgozók többsége.
Magyarország az EU-s átlag fölött
A 25-64 éves diplomásokra szűkítve még szembetűnőbb a nők dominanciája a tudományos területeken. 2020-ban 31 millió 364 ezer ilyen nő dolgozott az EU-n belül, ami 7 százalékkal volt több az azonos végzettségű és életkorba eső, a tudomány és a technológia területein foglalkoztatott férfiak számánál.
Tagállami szinten nézve így egyedül Máltán alacsonyabb a tudósnők aránya férfi társaikhoz képest. A szigetországban a 25-64 éves korosztályban mindössze a kutatók 48%-a kerül ki ugyanis a nők közül. A leginkább pedig a mintát szűkítve is a Lett és a Litván tudományos életben domináns a hölgyek aránya, szám szerint 67,3, illetve 67,1 százalékkal.
Magyarországon a tudomány és technológia területén a nők aránya 59,6%-os. Ezzel nem csak az EU-s átlagot haladjuk meg 2,6%-al, de számos kulturálisan és gazdaságilag meghatározó országnál is pozitívabbnak mondható hazánk lányainak mérlege.
Németországban például a hölgyek számbeli előnye a magyarországinál 2,4%-al alacsonyabb, mindössze 57,2%-os, Ausztriában pedig ugyanez a mutató 56%-os, így náluk 3,6%-al marad el a tudósnők számának férfiakkal szembeni előnye a magyarokéhoz képest.
A női kutatók magas száma egyébként régiós szintű jellemző. Így hiába kiugró a magyar arány a nyugat-európai országokhoz képes, a Lengyelországban és Szlovákiában mért 63,2%-os arányhoz képest még így 3,6 százalékkal kisebb a nemek közti eltérés hazánkban. Sőt, ami meglepő lehet Romániában is a mienknél 2 százalékkal magasabb a hölgyek dominanciája a számarányok tekintetében, náluk ugyanis 61,3 százalékát teszik ki az összes, a tudomány és technika területén dolgozónak.