Pénzcentrum • 2024. április 10. 10:11
Az idei évben jelentősen kitolódott a szúnyogszezon, a vérszívók már februártól egészen október végéig velünk maradnak, és a szúnyogmentes időszakok is egyre ritkábbak. Az idegenhonos szúnyogok megjelenése új betegségek felbukkanásához és eddig elképzelhetetlen járványok kialakulásához is vezethet. Dr. Kurucz Kornélia, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának kutatócsoport vezetője szerint a klímaváltozás és az idegenhonos fajok terjedése komoly közegészségügyi kihívásokat vet fel, amelyekre megfelelő felkészültséggel kell válaszolni a betegségterjesztés kockázatainak csökkentése érdekében.
A korábbiakhoz képest jelentősen kitolódott a szúnyogszezon, a vérszívók immár februártól várhatóan október végéig velünk maradnak, ráadásul a szúnyogmentes napok és órák száma is jelentősen lecsökken, ma már a strandon, tűző napon is számíthatunk csípésekre - írja a 24.hu. A lap szerint a behurcolt, idegenhonos szúnyogok új betegségek felbukkanásához és Magyarországon mindeddig elképzelhetetlen járványok kialakulásához járulhatnak hozzá.
Dr. Kurucz Kornélia, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának Betegségvektor és Betegségökológia Kutatócsoport vezetője arról beszélt, a lakossági bejelentésekre alapuló Szúnyogmonitor és a Mosquito Alert applikáció segítségével már februárban azonosítottak aktív, felnőtt egyedeket mind őshonos fajokból, mind tigrisszúnyogból. A korai észlelés az európai kollégákat is meglepte. Hazánkban 50 csípőszúnyog-faj őshonos, és ma már kijelenthetjük, hogy három behurcolt faj, az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog is megtelepedett.
A szakértő szerint a gyakori és őshonos dalos szúnyog például a nyugat-nílusi láz egyik fő potenciális terjesztője, és többek között a maláriát is képes átadni. Európából sikerült kiiktatni ezt a betegséget, bár a klímaváltozással visszatérhet. A szúnyoginvázió viszont nem jelent egyből járványt is, a szakértő szerint ehhez szükség van a kórokozó meglétére, és olyan környezeti tényezőkre, amelyek segítik a fertőzési lánc felépítését. Ugyanakkor a klímaváltozással azonban egyre inkább alakulnak a feltételek, a nyugat-nílusi láz és a dirofilariosis már endemikus Magyarországon.
A nyugat-nílusi láz vírusa főleg madarakban kering, ember között nem terjed át, de a madarakat és embereket egyaránt támadó dalos szúnyogok közvetítik. Bár az idegenhonos fajok inkább emlősöket fertőznek, a fonálférgeknek és más emberről emberre terjedő vírusoknak fontos vektorai lehetnek. A hazai jelenlétük összefügghet az inváziós fajok terjedésével, ami növelheti az emberi megbetegedések kockázatát. A tigrisszúnyog is szerepet játszhat a dirofilariosis terjesztésében, és félő, hogy az Európában megjelenő dengue-láz fő vektora lesz. Fontos figyelemmel kísérni ezeket a folyamatokat és megfelelő védelmi intézkedéseket hozni a közegészségügyi kockázatok csökkentése érdekében.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A vektorok itt vannak és egyre jobban érzik magukat, a klímaváltozással a környezeti tényezők is »alakulnak«, így aztán nem az a kérdés, hogy lesz-e például dengue-járvány Magyarországon, hanem, hogy mikor lesz. És mennyire vagyunk rá felkészülve?
- emelte ki a szakember.