Pénzcentrum • 2023. február 7. 10:38
Nincsen olyan nagy különbség az állami egészségügyi ellátás és a magánellátás minőségével kapcsolatban a betegek megítélése szerint - hangzott el a PRÉMIUM Egészségpénztár sajtótájékoztatóján. Egy friss felmérés alapján a betegek tapasztalatai az ellátás kapcsán igazolnak több uralkodó közhelyet a magyar egészségügy kapcsán, viszont ellent is mond azoknak. Volt olyan mutató is, amelyben az állami egészségügy jobban teljesített, mint a magánellátás.
A sajtótájékoztatón a PRÉMIUM Betegellátási Indexet elindítása kapcsán elhangzott, hogy az újítás célja, hogy első kézből - az ellátást igénybe vevő páciensektől - szerzett és tudományos igényességgel elemzett információkra építve jelezze vissza a magyar állami és magán egészségügyi ellátás minőségét. A pénztár tervei szerint az adatok alapján a területi különbségeket is fel tudják tárni. Arra is választ kerestek, miben jobb és rosszabb az állami egészségügy a magánnál.
Dr. Erdős Attila, a PRÉMIUM Egészségpénztár Igazgatótanácsának elnöke előadásában elmondta, hogy a sajtótájékoztatón bemutatott friss kutatás a járóbetegellátás minőségét a betegek szemüvegén keresztül vizsgálták. Az 1000 fő részvételével végzett reprezentatív felmérésre kapott válaszokból állították fel a Betegellátási Indexet, mely 4 alindexből áll. A 4 alindexben az ellátás előtti, alatti, és utáni minőséget vizsgálták, illetve a diagnosztikát. A Betegellátási Indexen maximum 100 pontot lehetett adni. Ezáltal kirajzolódott, miben jobb és rosszabb az állami és magánellátás.
Az ellátást megelőzően szerzett tapasztalataikat a betegek az állami ellátásban átlagosan 56 pontot, a magánellátás 78 pontot ért el. Az állami ellátás indexét rontja az időpontfoglalás nehézsége, a várakozási idő a rendelő előtt. A rendelők állapota szintén valamivel rosszabb, mint a magánellátásban.
A vizsgálat alatt tapasztaltak alapján az állami ellátás 72 pontot, a magánellátás 84 pontot kapott. Ebben az esetben nincs akkora különbség. 80 pontnál kevesebb pontot ért el az állami ellátásban a részletes anamnézis hiánya, a fizikális vizsgálat hiányosságai, és 16% jelezte, hogy az ambulánslapon lévő vizsgálatok eltértek az elvégzettektől. A magánellátásban jobb pontot kaptak ezek a mutatók. Az állami ellátás viszont jobban teljesített a további vizsgálatok megszervezése, a magánellátás néhány százalékponttal alacsonyabb értéket ért el. Az állami ellátásban 70% átlagos volt a rendelők állapota, míg a magánban 70%-a modern volt.
Az ellátást követő tapasztalatok alapján az állami ellátás 89 és a magánellátás 90 pontot ért el. A területi különbségekkel kapcsolatban Dr. Váradi Péter elmondta, hogy elhanyagolható volt a differencia minden mutatóban.
A diagnosztikai index az állami ellátásban 67 pontot, a magánban 82 pontot ért el. Nagy különbség volt, hogy az állami rendszerben sokkal később jutottak időponthoz a betegek. Akik később kaptak időpontot, azok közül sokan tapasztalták, hogy amikor bejutottak az időpontra még sokat is kellett várniuk. A leletkiadási időben helyenként az állami ellátás jobban teljesített, mint a magánellátás.
A fenti indexek összesítéséből jött létre a Betegellátási Index, mely az állami 71 ponton, míg a magánban 84 ponton áll, a kettő átlaga pedig 74 pont lett.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Dr. Kirschner András, a SWISS Medical Zrt. ügyvezetője a kerekasztal beszélgetés keretében elmondta, hogy az állami ellátásban több évtizedes várakoztatási szokásokat kell legyőzni, így az ellátás előtti tapasztalatok pontszáma nem volt meglepő. Kiemelte, hogy a betegek bizalma a szakemberekben, orvosokban nem különbözött az állami és magánellátásban. Meglepőnek nevezte, hogy a magánellátás alacsonyabb pontot ért el az ellátás utáni tapasztalatok, a további vizsgálatok megszervezése kapcsán.
Dr. Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem dékán helyettese elmondta a kutatás kapcsán, hogy a közellátás szempontjából irreálisnak tűnnek a magas pontszámok, hiszen ellentétes vélemények keringenek az ellátás kapcsán. Felhívta a figyelmet, hogy covid járvány után vagyunk, így a betegellátási idők (átlagosan 13-18 perc) reálisak lehetnek. (A járvány után 20 százalékkal esett vissza a magyar egészségügy teljesítménye, kevesebb beteget vizsgálnak ugyanannyi idő alatt. Ez is indokolhatja az ellátási számokat - tette hozzá kiegészítésképpet Dr. Váradi Péter, a PRÉMIUM Egészségpénztár stratégiai tanácsadója.)
Dr. Sinkó Eszter kiemelte, hogy az index alapján is látszik, hogy a betegút menedzsment a jövő egyik legnagyobb kihívása mind a közellátásban, mind magánban.
Dr. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke elmondta a kerekasztal beszélgetésen, hogy hiánypótlók az ilyen egészségüggyel kapcsolatos, hosszú idősoros felmérések. Globális közhely, amelyre rácáfolt az index, hogy nem akkora a különbség az állami és magánellátás között a lakosság szempontjából. Azt is igazoltnak látja, hogy nem a szakemberek felkészültsége, az ellátás minősége, hanem a hozzáférés jelent igazán gondot. Azt is kiemelte, hogy a magánellátás a betegek szempontjából nem áll össze rendszerré - a betegút menedzselésében még mindig az állami ellátáson van a felelősség.