Horváth Zsolt Benjámin • 2022. január 11. 14:31
A negyedik hullám alatt Magyarországon is dominánssá lépett elő az omikron névre keresztelt új koronavírus-variáns. Az új mutánsról még mindig keveset tudunk. Az azonban mostanra biztos, hogy fertőzőképesebb, mint a korábban ismert variánsok. De vajon mekkora veszélyt jelenthet az omikron a korábban a delta, vagy az alfa variánsokkal szerzett betegségen átesettekre? A korábbi fertőzés által szerzett védettség mértéke és időtartama ez ellen a variáns ellen is hasonló mértékű, netalán enyhébb, vagy kevésbé tartós? Nemzetközi szakértő válaszolt ezekre, és más égető kérdésekre az omikron variánssal kapcsolatban.
A pandémia elején a tudósok még úgy gondolták, a koronavírust elkapó betegek a betegség kiheverése után körülbelül 6 hónapos védettséget szereznek egy esetleges újabb fertőződéssel szemben. Az eddigi mutációknál jóval virulensebb omikron variáns azonban számos új kérdést vetett fel az újrafertőződéssel kapcsolatban is.
Az omikron ugyanis a korábbi variánsokhoz képest drámaian bővülő replikációs tulajdonságokkal rendelkezik, ami valószínűleg az úgynevezett episztatikus mutációk kombinációjának köszönhető. Ezek teszik lehetővé, hogy a variáns kikerülje az adaptív immunválaszt, elnyomja a veleszületett immunválaszt, és álcázza magát, miközben a kettős membránvázban replikálódik.
Sokan aggódnak most, hogy az omikron járvány csúcsán mennyire veszélyeztetettek, ha már átestek a víruson, vagy hogy mennyi ideig tart az immunitásuk a korábbi fertőzés után. Összegyűjtöttük, mit mondanak jelenleg a szakértők.
Az Omikron magában rejti az újrafertőződés veszélyét
Az újrafertőződés veszélyét vizsgáló korábbi kutatások elég pozitív képet festettek az első két hullám alatt, amikor az új variánsok még hipotézisek voltak csupán. Azóta viszont a mutánsok uralkodó vírusvariánssá léptek elő. Előbb az alfa, majd a delta tarolta le a világot, a jelenlegi járványhullám alatt pedig az omikron okozza a legtöbb megbetegedést.
Az omikron ráadásul minden eddiginél speciálisabb típusú vírus. Egyrészt több mutációja van, mint akár a deltának, másrészt jóval gyorsabban is terjed a korábbi variánsoknál. A brit egészségügyi hivatal legújabb közleménye szerint pedig az újrafertőződéses megbetegedések száma körülbelül három nyolcadával emelkedhet az omikron variáns terjedési időszaka alatt a delta és a béta variánsokhoz képest. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ez még csak előzetes becslés.
Még mindig nincs elég információnk arról, hogy mekkora védettséget jelent egy, a korábbi variánsok valamelyikével elszenvedett fertőzés az omikron elkapása esetén
-árulta el a Huffpostnak Carla Garcia Carreño, a Planoi Gyermekorvosi központ infektológus-főorvosa. A tüskefehérje átalakulása az, ami miatt az omikron jóval fertőzőképesebb a korábbi variánsoknál. A tüskefehérje ugyanis beépül az emberi sejtekbe, mielőtt megfertőzi a szervezetet. A mutációk révén a mostani vírus jobban "kapaszkodik" a sejtekbe, ami megkönnyíti a betegség továbbterjedését - magyarázza a szakértő.
Persze a pozitív covid leletek nagy részénél soha nem kerül sor a génszekvencia elemzésre, ezért biztosra soha nem tudhatjuk, melyik variánst kapta el egy-egy "mezei" beteg, sokan ráadásul otthoni gyorsteszttel állapítják meg, hogy betegek, tehát a minta még egy laborba sem jut el. Ettől függetlenül, mivel jelenleg az omikron a domináns variáns, jó eséllyel feltételezhető, hogy a mostanában elkapott fertőzést ennek köszönhetjük - véli Carreño.
Még nem tiszta, ki a veszélyeztetett
Az újrafertőzésnek való kitettséggel kapcsolatos egyik leghangsúlyosabb kérdés, hogy az első fertőzés után mennyi ideig tart ki a védettségünk - egyelőre pedig a szakértők erre még nem tudnak biztos választ adni. Valószínű, hogy a betegség után pár hónapig továbbra is védettek vagyunk, de a mostani variánssal kapcsolatban erről is csak találgatni lehet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A SARS-CoV-2-vel (a koronavírusfertőzést kiváltó vírussal) való fertőződés után nagyon ritkán tapasztalunk három hónapon belüli újrafertőződést azon páciensek körében, akiknek immunrendszere megfelelően működik
- árulja el Carreño. A szakértő ennek ellenére figyelmeztet, hogy a vakcinák, különösen az ismétlő oltás is igen hatékonyak az omikron variáns ellen is.
Korábbi kutatások eredményei szerint viszont az oltott és a fertőzésen korábban átesett emberek valószínűleg védettebbek, mint a csak az oltást felvevők. Az eredmények szerint a vakcinák által kiváltott immunválaszoknak és a vírusnak való minél gyakoribb kitettség bizonyos határig javíthatja a védettséget.
Továbbra sincs jobb fegyver az oltásnál és a maszknál
A víruson átesetteknek (ha csak nem koronavírus fertőzöttek, vagy nincs olyan betegségük, ami miatt a vakcina által kiváltott immunválasz veszélyes lehetne az egészségükre) továbbra is ugyanúgy ajánlják az oltakozást, mint mindenki másnak.
Bár sokaknak egyre kényelmetlenebb a zárt közösségi terekben történő maszkhordás, különösen, ha már oltakoztak, sőt a harmadik oltást is felvették, a szakértők többsége szerint továbbra is ez jelenti a legbiztosabb védelmet, mind magunk, mind a környezetünkben élők egészségére.
A vakcinák pedig továbbra is hatékony módszert jelentenek a súlyosabb komplikációk, a kórházba kerülés és a halál elkerülésére. Ez ugyanúgy igaz az omikron, mint a korábbi variánsok elkapása esetében. Tehát, ha el is kapjuk a koronavírust, legyen ez az első alkalom, vagy egy újabb fertőzés, ha be vagyunk oltva, kis eséllyel betegszünk bele komolyabban.