Pénzcentrum • 2021. október 15. 17:00
Ugyanúgy, ahogy külsőnknek, a szervezetünknek és az egészségünknek megannyi egyedi vonása van: eltérő jellemzők vonatkoznak a biológiai felépítésünkre, a szerveink működésére és például a vérünkre is, ami alapjában véve befolyásolja rendszerünk működését. A vércsoportok jellemzői és a vércsoportok gyakorisága eltér egymástól, éppen ezért nem adhatunk bárkinek, vagy nem kaphatunk bárkitől vért. Miért van ez, és mi az átjárás a vércsoportok között, ki kinek adhat vért?
Cikkünkben eláruljuk, mi a különbség a vércsoportok között és miért van az, hogy nem adhatunk egymásnak rendszerezetlenül, előzetes vizsgálatok nélkül vért. A vércsoport meghatározás során eláruljuk, hogy mi a vércsoportok gyakorisága, mi a legritkább vércsoport és mi a különbség a vércsoportok között. Hogyan változnak a vércsoportok jellemzői típusonként és hogyan zajlik a vércsoportok öröklődése? Vércsoportok ki adhat kinek vért és mi az a vércsoport, aki csak és kizárólag a saját csoportjától fogadhatja el a vért? Melyik vércsoport kaphat vért mindenkitől?
A vércsoport meghatározás kérdése
A vércsoportok meghatározása a vérben található antigének alapján történik. Habár az orvostudomány jelen állása szerint 29 különböző vércsoport meghatározó rendszert tartunk számon (mind más-más szempontból kategorizálja az emberi vért), a véradás és a vérátömlesztés szempontjából az AB0 és az RhD vércsoport rendszereket helyezzük előtérbe, amelyeknek az ismerete létfontosságúnak bizonyul.
Mind az AB0, mind az Rh rendszer ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy biztonságosan cseréljen gazdát a vér a donor és a befogadó között, azonban a vércsoport vizsgálat más szempontból is sorsdöntő lehet. A vércsoportok öröklődése egy meghatározott rendszerben történik, így a vérvizsgálat felhasználható például apasági tesztek készítéséhez, rokonsági szálak kimutatásához is. Ha ismerjük a vércsoportunkat, és tudjuk, hogy a ritkább, keresettebb kategóriába tartozik, mindenképpen érdemes legalább alkalmanként vért adnunk!
Az AB0 vércsoport meghatározás
Az AB0 a nemzetközi szinten elismert vércsoport rendszer; felfedezése Karl Landsteiner nevéhez fűződik, aki 1900 és 1901 között azt vizsgálta, hogy a vérátömlesztés miért hatékony egyes embereknél, míg mások egyenesen belehalnak ebbe az orvosi műveletbe. Felfedezését, ami számtalan életet mentett meg, Nobel-díjjal jutalmazták.
Landsteiner 4 alapvető vércsoportot határozott meg, amibe az emberek a fenotípusaik (specifikus fizikai jelleg) alapján tartoznak: ezek az A, B, AB és 0 vércsoportok. A betűk két külön antigént jelölnek, a 0 pedig azt jelenti, hogy egyik antigén sem található meg a vörösvértesteken. Ezeket egy gén határozza meg a szervezetben, amiből az következik, hogy az emberek az öröklődés alapján, genotípusuk szerint 6 csoportba tartozhatnak. Ezek a csoportok a következők: A, A0, B, B0, AB, 00.
Fontos tisztáznunk, mi az antigén és az antitest közötti különbség. Az antigének a gerincesek szervezetében lévő fehérjék, amelyek valamilyen idegen anyagot észlelve ellenanyag-termelést és immunválaszt indítanak el. Ezzel szemben az antitest maga az ellenanyag, olyan fehérjemolekulák, amelyeket a szervezet immunválaszként termel, hogy felismerje és semlegesítse a szervezetbe bejutó idegen anyagokat (ez az antigén mutatható ki a vérből például egy koronavírus fertőzés során is, mint az immunrendszer válasza a fertőzéssel szemben).
Minden vércsoport a saját antigénjét tartalmazza (az A vércsoportú embereknek A antigénjei vannak), de az ellentétes vércsoport antitestjeivel kombinálva (Az A vércsoporthoz/antigénhez B antitest, azaz ellenanyag tartozik). A véradás alapszabálya az, hogy senki nem kaphat olyan vért, amiben számára idegen antigén található, vagyis egy adott antigén nem találkozhat az ő típusához tartozó antitesttel (egy A vércsoportú nem kaphat B-s vért, mert abban A antitestek vannak – az A antigén és az A antitest nem kompatibilis).
Az AB vércsoport éppen ezért mindenkitől kaphat vért, mert A és B antigén is van a vérében, viszont nem termel antitesteket, azaz ellenanyagokat. A 0 vércsoportnál egyik antigén sem szerepel, éppen ezért ő nem kaphat sem az A-tól, sem a B-tól (sem az AB-től), ellenben mindenki másnak adhat vért. Egy vérátömlesztésnél, ha nem figyelünk oda eléggé, és az antigén nem a vele ellentétes, hanem a hozzá tartozó antitesttel találkozik, akkor a szervezetben immunreakció játszódik le, ez pedig vérrögképződéshez vezet, a páciens pedig az életét veszítheti.
Az Rh vércsoport meghatározás
Ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk a vércsoportok meghatározásáról, az AB0 rendszer még nem elég – mindenképpen tudnunk kell azt is, hogy egy vércsoport Rh negatív vagy Rh pozitív. Az RhD antigén felfedezése szintén Karl Landsteiner és a vele együttműködő Alexander S. Wiener nevéhez köthető, akik 1937-ben, a Rhesus majmok vérében mutatták ki először az antitestet – innen ered az Rh jelölés is.
Az RhD-ről tudnunk kell, hogy ez az antigén az emberi vérben vagy jelen van (ez az Rh+), vagy nincs jelen (ez pedig az Rh- jelölés). Az Rh- emberek vérében természetes körülmények között nincsenek jelen antitestek – éppen ezért a véradásnál általában nem kell figyelembe venni az ilyen vércsoportokat, azaz könnyebben adhatnak vért, mint az Rh+ személyek.
Rh+ vércsoportok esetében szükséges az antitest vizsgálat is, ugyanis ha egy Rh- ember Rh+ vért kap, az antitestek nála is kialakulhatnak. Ez például olyan nőknél nem előnyös, akik még teherbe eshetnek, mert ez a változás Rh+ magzat esetében problémákat okozhat (az antitestek a méhlepényen keresztül a magzat vérébe jutva immunreakcióba léphetnek, azaz megtámadhatják a magzat vörösvértestjeit).
Mi a különbség a vércsoportok között?
A vércsoport meghatározás kapcsán összegzésül elmondhatjuk, hogy habár számos szempont szerint összehasonlíthatóak a vércsoportok, véradásnál és vérátömlesztésnél az AB0 és az RhD szempontrendszert vesszük alapul, ugyanis az antigének és az antitestek a meghatározó szereplők a vércsoport egyedi jellemvonásai közt. Az alapszabályok szerint senki nem kaphat olyan vért, amiben idegen antigén van, mert a hozzá tartozó antitestek a szervezetben immunreakciót kiváltva életveszélyes állapotot okozhatnak.
Az AB0 vércsoport rendszer mellett az RhD antigén szerepe is meghatározó: kiemelt figyelmet igényelnek az Rh+ vércsoportok a vérátömlesztésnél, ugyanis az antigén hatással lehet nem csak a fogadó, hanem annak születendő gyermeke egészségére is. Ennek tudatában nézzük meg, hogy a véradományozás táblázatával illusztrálva a vércsoportok ki adhat kinek vért!
Vércsoportok ki kinek adhat vért?
A vércsoportok gyakorisága
A vércsoportok gyakorisága kontinensenként és rasszonként is eltérhet. Közép-Kelet-Európában, Magyarországot is beleértve, a leggyakoribb vércsoport az A (44,5%), ezt követi a 0 vércsoport (40%), a B (10,5%), végül az AB (4,5%) következik. A lakosság az RhD antigén szempontjából sincs egyensúlyban, ugyanis a lakosság körülbelül 85%-a Rh+, Rh- vércsoportokból pedig állandó hiány van (az adatok a mintagyűjtés évének függvényében ettől eltérőek lehetnek).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Vérátömlesztés szempontjából az AB vércsoportnak van a „legkönnyebb” dolga, ugyanis ők az A, a B és az AB donoroktól is kaphatnak vért, azonban csak a saját típusuknak adhatnak (ez egy kevésbé keresett vércsoport). A legértékesebb vércsoport – átvitt értelemben – a 0 vércsoport, ugyanis ez egy olyan univerzális vércsoport, amit mindenki megkaphat. Mindettől függetlenül ugyanolyan fontos a véradás az A, B és AB vércsoportok esetében is, ugyanis az a legideálisabb eset, ha minden beteg a saját, számára tökéletesen megfelelő vércsoportot kapja.
Mi a legritkább vércsoport?
Míg a 0+ és az A+ a leggyakoribb vércsoportok, a legritkább vércsoport világszerte az AB-, ami a lakosság 1, vagy kevesebb százalékára jellemző. Általánosságban azt kell, hogy mondjuk, minden vércsoport esetében az Rh- a ritkább, összességében azonban a B- az egyik legkevésbé gyakori vércsoport, ami a lakosság 2%-a körül mozog. Minél ritkább és speciálisabb vércsoportba tartozunk, annál fontosabb, hogy vért adjunk – ez különösen igaz a szintén ritkának számító (a lakosság 7%-ra jellemző) 0 Rh- vércsoportra, aminek az a különlegessége, hogy bárkinek adhat vért – ez az egyetlen ilyen vércsoport, így kiemelt figyelmet kell szentelni a begyűjtésének.
Ha konkrétabban meg szeretnénk nevezni, hogy mi a legritkább vércsoport a világon, egy kicsit mélyebben kell beleásnunk magunkat a vércsoportok értelmezésébe. Az RhD és az AB0 antigének mellett a tudomány 61 különféle antitestet is megkülönböztet - van egy vércsoport azonban amiben a lehetséges antitestek közül egyetlen egy sincs jelen. Ez az Rh-null vércsoport, ami annyira, szinte felfoghatatlanul ritka, hogy csak elvétve találni ilyen vércsoportú embereket – nemhiába, a kutatók sokáig azt hitték, egy olyan embrió, akinek semmilyen antitestje nincsen, nem képes életben maradni.
Az Rh-null vért csak a legszükségesebb esetben adják oda a betegeknek, legfőképpen olyanoknak, akik az antitestek hiánya miatt szintén ritkább vércsoportokba tartoznak. Akkor kerülnek bajba az Rh-null vércsoportú emberek, amikor nekik van szükségük vérre, ugyanis ők csak és kizárólag a saját csoportjuktól kaphatnak.
A vércsoportok és a betegségekre való hajlam
Nem csak a véradás és a vérátömlesztés esetében számít, hogy milyen vércsoportba tartozunk. A kutatók évtizedek óta foglalkoznak azzal, hogy a vércsoportok és bizonyos betegségekre való hajlamok között összefüggéseket találjanak. Habár még mindig kevés információ áll a rendelkezésünkre, általánosságban elmondhatjuk azt, hogy a 0 vércsoportú emberek kevésbé hajlamosak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására, vagy a vérrögképződésre, mint az A és B vércsoportok esetében, ezzel szemben például a B vércsoportúak kevésbé hajlamosak a vesekőre.
Betegségekre hajlamosító vércsoportok külön nincsenek, minden vércsoport esetében megállapíthatóak erősségek és gyengeségek. A 0 vércsoport esetében gyakoribb a terhességgel összefüggő hipertónia veszélye, az A vércsoport esetében pedig gyakrabban alakulhatnak ki vérrögök – mindez természetesen nem elég ahhoz, hogy általános érvényességű következtetéseket vonjunk le a vércsoportok és a betegségek kapcsolatáról.
A vércsoportok öröklődése
Ugyanúgy, ahogy testalkatunkat, vagy a szemünk színét, a vérünk tulajdonságait is örököljük a szüleinktől. A vércsoport meghatározás során külön figyelembe kell vennünk az RhD és az AB0 vércsoport rendszert is. Az RhD esetében alapszabály, hogy két Rh- szülőnek csak Rh- gyermeke lehet, más esetekben Rh- és az Rh+ vércsoport is kialakulhat. Az AB0 vércsoport meghatározás esetében egy fokkal bonyolultabb dolgunk van, ugyanis rengeteg kombinációval kell számolnunk.
Általánosságban elmondhatjuk azt, hogy azonos vércsoportú szülőknek azonos, vagy 0-s vércsoportú gyermeke születik, 0-s vércsoportú szülők esetén a gyermek egyértelműen 0. A és B eltérő vércsoportú szülők esetén a gyermek A, B vagy AB lesz, de 0 is előfordulhat. Ha az egyik szülő AB vércsoportú, a gyermek nem lesz 0-s, ha az egyik szülő 0 vércsoportú, a gyermek nem lesz AB.
Vércsoportok és terhesség
Mindamellett, hogy a vércsoport befolyásolhatja a nők teherbeesési esélyét (0 vércsoport esetében kisebb lehet a petesejtszám), további bizonyíték szervezetünk összetettségére, hogy az anya és a születendő gyermek vércsoportja sokszor egymástól eltérnek. Kiemelt fontosságú, hogy terhesség során a kismama részt vegyen a javallott orvosi vizsgálatokon, mert ha az embrió vércsoportja eltérő, az anya szervezete idegenként érzékelheti és megindíthatja az ellenanyagok termelését a magzat ellen – ezt nevezzük terhesség alatti összeférhetetlenségnek.
Természetes esetben az anya és a magzat vére csak a szülés során találkozik, azonban ez az esemény olykor-olykor bekövetkezhet már a terhesség alatt is – ilyenkor kialakulhat az újszülöttkori hemolitikus betegség. A probléma következményeképp az összeférhetetlenség az újszülött szervezetében enyhe, vagy akár súlyos szervi elégtelenségekhez is vezethet, éppen ezért fontos a vércsoport meghatározás a terhesség alatt.
Adjunk vért, ha tehetjük!
Így, hogy ismerjük, mik a vércsoportok jellemzői és mi a különbség a vércsoportok között, illetve tudjuk, hogy ki kinek adhat vért, láthatjuk, hogy az a legideálisabb eset, amikor valaki a saját vércsoportjának megfelelő vért kapja. A vércsoportok gyakorisága eltérő, éppen ezért megkülönböztetjük az olyan vércsoportot, ami univerzális, azaz mindenkinek adható (0 Rh-) és az olyan, speciálisabb vércsoportot is, ami csak a saját típusának adhat (AB Rh+).
A vércsoportok öröklődése változatos, mindre egyedi jellemvonások jellemzőek, azonban nagy problémát jelent, hogy sokan nem tudják, milyen vércsoportok vannak, vagy hogy milyen az ő saját vércsoportjuk, amit odaadhatnak másnak, vagy amire szükségük lehet egy – akár életmentő – beavatkozás esetében. Amennyiben tehetjük, vizsgáltassuk meg, hogy milyen vércsoport típusba tartozunk, és adjunk vért rendszeresen, hogy életeket menthessünk!