Tünetmentesen átestem a COVID-on, de beoltanak: lehet tőle bajom?

Pénzcentrum2021. január 18. 12:01

Akár 3,5 millió magyar is megfertőződhetett már a koronavírussal, legalábbis a szakértők szerint a valós fertőzöttek száma akár tízszerese is lehet az azonosított betegekének. Most, hogy belátható időn belül megkezdődik a tömeges oltás Magyarországon, felmerült, hogy mi van azokkal, akik 3 hónapon belül tünetmentesen átestek a fertőzésen: őket be lehet oltani, vagy fölösleges, hiszen védettek? A járványügyi szakember szerint a dolog nem ennyire egyszerű, de az biztos, hogy ártani nem árt, ha valakinek időn belül beadják az oltást.

Magyarországon mindeddig 352 703 főnél mutatták ki a koronavírust, ám szakértők szerint akár tízszerese is lehet a valós fertőzöttek száma, sokan ugyanis teljesen tünetmentesen estek át a betegségen. Most, hogy belátható időn belül elindulhatnak a tömeges oltások Magyarországon, felmerült, hogy mi történik akkor, ha valaki nemrég tünetmentesen átvészelte a COVID-ot, mégis beoltják. A jelenlegi protokoll szerint, aki igazoltan átesett a fertőzésen, azt a gyógyulást követően 3 hónapig nem oltják be, de mi van azokkal, akik nem is tudják, hogy betegek voltak?

Ennek kapcsán Ócsai Lajos a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, az, hogy valaki tünetmentesen átesett a víruson, magát az oltást nem befolyásolja, az egyénnél nem lesz semmilyen reakció, sem mellékhatás, legfeljebb a természetes immunitás is működik már - ha volt. Hiszen ennek kialakulása attól is függ, hogy milyen formában zajlott le az illetőnél betegség.

Aki tünetekkel esik át, azt 3 hónapig nem oltják, ez szerintem szakmailag teljesen helytálló. Ám ha belegondolunk, a gyermekkori védőoltásoknál sem nézik, hogy átesett-e valaki valamilyen betegségen. Sőt, az MMR (mumsz, rubeola, kanyaró) védőoltás esetében néhány éve még úgy volt, hogy aki nem tudta igazolni, hogy megkapta annak idején, azt újraoltották, ebből semmi probléma nem volt soha, maximum erősebb lett a szervezet védelme

 - jelentette ki járványügyi szakember, aki korábban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának főosztályvezetője is volt. Mint mondta, a 3 hónapos protokoll azért szakszerű, mert így nem "pazarolnak" olyanokra is védőoltást, akik még védettek.

Ám a tünetmentesekkel más a helyzet, mérlegelni kell, hogy mit nehezebb megszervezni: óriási ráfordítást igényelne mindenkit leszűrni antigén-teszttel oltás előtt, ellenben nagyon kevés hozadéka lenne. Gondoljunk csak bele például, hogy mennyibe kerülne tesztelni több millió embert, hogy aztán 100-150 esetből kijöjjön egy, aki tünetmentesen átesett. Sokkal több pénzt emésztene fel, mint annak az egy oltóanyagnak az ára, amit esetlegesen megspórolnánk. Mivel ártani nem ártunk az oltással, mindez teljesen fölöslegesen kidobott pénz lenne

- magyarázta a szakember, aki szerint nem lehet kijelenteni, hogy fölöslegesen oltják be azt, aki tünetmentesen átesett a koronavíruson, hiszen egyrészt ártani biztosan nem ártanak a vakcinálással, msfelől pedig - mivel nem voltak tünetek - nem lehet tudni, hogy mekkora védelemmel rendelkezik az illető szervezete, már ha kialakult bármilyen védettsége a vírussal szemben.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Címlapkép: MTI/Illyés Tibor

Címkék:
biztosítás, oltás, védőoltás, vakcina, koronavírus, covid, iq teszt,