NapiCsárt • 2021. január 18. 16:01
Bár százalékos arányban az EU-átlaghoz képest többet fordított Magyarország betegésgmegelőzésre az összes egészségügyi kiadásból, de "eurósítva" azért nem ilyen jó a helyzet. Mialatt az uniós átlag 82 euró per lakos, addig itthon egy főre mindössze 28 eurónyi összeg jutott a megelőzésre fordított pénzből. Ez meg is látszik az adatokon: korábban kiderült, hogy rengeteg magyar megelőzhető betegségekbe hal bele. Az uniós "halállistát" konkrétan mi vezetjük, már ami a megelőzhető haláleseteket illeti.
A COVID-19 ezen időszakaiban érdekes tudni, hogy mennyit költenek egyes országokban a megelőzésre, amelynek célja a betegségek számának vagy súlyosságának, szövődményeinek csökkentése. Átlagosan az EU-ban a betegségmegelőzéssel kapcsolatos állami és magánköltségek az összes egészségügyi kiadás 2,8 százalékát tették ki 2018-ban, a legnagyobb arányt Olaszországban (4,4%) és Finnországban (4,0%) regisztrálták az Eurostat adatai szerint.
Ezzel szemben a megelőzési kiadások aránya a legalacsonyabb Szlovákiában volt (az összes egészségügyi kiadás 0,8%-a), ezt követte Görögország, Ciprus és Málta (mindegyik 1,3%), valamint Románia (1,4%).
A népesség nagyságához viszonyítva a megelőző ellátással kapcsolatos kiadások a legmagasabbak Svédországban voltak (165 euró/lakos), Finnországban (152 EUR), Németországban (148 euró) és Hollandiában (146 euró) is magas volt az összeg 2018-ban, míg a legalacsonyabb Romániában és Szlovákiában (lakosonként 8 euró).
Megelőzhető betegségekbe halunk bele
A megelőzésnek fontos szerepe lenne az egészségügyben, főképpen azért, mert 2017-ben Magyarország vezette az EU halállástáját, már ami a megelőzhető betegségeket illeti. Az Eurostat korábbi adatai szerint Magyarországon volt a legtöbb haláleset százezer lakosra vetítve a 75 év alattiak körében a megelőzhető haláleseteket és betegségeket nézve.
Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak, kiugróan magas a betegek és az ilyen megbetegedésben elhunytak száma is az EU más országaihoz képest. Havonta akár 4000 is lehet azoknak a pácienseknek a száma, akik szív- és érrendszeri megbetegedés következtében hunynak el. Magasvérnyomás-betegségben pedig a lakosság 30-35 százaléka szenvedhet, amely szintén magas érték Európa más országaival összevetve.
A dohányzás következtében ereink, szívünk károsodása is markáns, mivel a lappangó érelmeszesedés mentén a szív koszorús ereiben, az agyat ellátó erekben és a végtagi artériákban is támad szűkület. De a füstölés beleszól a vérkeringésbe azáltal, hogy thrombózishajlamot okoz és a kiserekben a vérsűrűséget növeli. Ezért a lassan kialakuló koszorúér-elzáródás és a hirtelen fellépő és közvetlenül életet veszélyeztető szívinfarktus kialakulásáért is felelős.
- mondta el korábban a Pénzcentrumnak dr. Járai Zoltán, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke, aki azt is ismertette, hogy a magasvérnyomás-betegség (azaz a hipertónia) Magyarországon nagy előfordulási gyakoriságú: az Európai Kardiológiai Társaság 2019 évi felmérése szerint az európai országok között a leginkább érintettek között vagyunk.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Itt a nagy vakcina-kérdőív!
Nem túlzás azt állítani, hogy ezekben hetekben (hónapokban) minden az oltás körül forog: sokakat az izgat, mit és honnan szerzi be Magyarország, milyen oltások elérhetők, milyen mellékhatások várhatóak? Az oltakozási hajlandósággal kapcsolatban több hazai felmérés is napvilágot látott, ezek ugyan eltérő eredményeket produkáltak, ám az egyértelműen látszik belőlük, hogy messze vagyunk még attól, hogy a magyarok 60-70 százaléka beoltassa magát - szakemberek szerint ekkora arány lenne szükséges ahhoz, hogy kialakuljon az ún. nyájimmunitás, és megálljon a vírus terjedése.
A kormányzati kommunikáció egyértelműen fogalmaz: buzdítják a lakosságot, sőt egyre több ismert, elismert személyiség is kiáll a vakcina mellett. Mindenkinek joga van önállóan eldöntenie, kéri- e az oltást, vagy sem, ugyan úgy ahogy hozzáférni a valós és hiteles információk is.
Az alábbi rövid kérdőívvel nem az a célunk, hogy tovább szaporítsuk azoknak a felméréseknek a számát mely bebizonyítja, mennyire bizalmatlanok a magyarok, ehelyett szeretnénk egy sokkal átfogóbb képet kapni és majd nyújtani mindazoknak, akik hajlandóak 15 percet rászánni a témára.