Pénzcentrum • 2020. április 1. 08:30
Az új koronavírus miatti halálozásokról szóló kormányzati, egészségügyi kommunikáció visszatérő eleme, hogy a magyarországi áldozatok többsége idős és krónikus betegségben szenvedett. Miután közzétették a részletes adatokat, látszik, hogy az áldozatok - tizenkét férfi és nyolc nő - átlagéletkora 72,65 év, köztük négyen (20%) voltak 65 évnél fiatalabbak. A 20 elhunyt közül egynél nincs adat alapbetegségről, 15-nek volt a keringési rendszert érintő problémája, míg légúti baja négynek (a kettő egyszerre is előfordult).
Az adatok alapján még inkább egyértelmű, hogy többségünk nem legyinthet a koronavírus veszélyére. Az alapbetegségek között háromszor feltűnő magas vérnyomás a KSH 2017-es adatai szerint idehaza közel négymillió felnőttet érint, míg a szintén háromszor olvasható ischaemiás szívbetegség (amely amúgy az egyik vezető halálok idehaza) több mint másfél milliót - írja a G7. Érdemes megnézni - nemzetközi összehasonlításban is -, hogy mennyien lehetnek idehaza az életkoruk és az alapbetegségeik miatt különösen veszélyeztetettek.
Igaz, rövid és talán középtávon a halálozások száma elsősorban azzal függ össze, hogy mennyire sikerül fékezni a járvány terjedését, lesz-e egészségügyi kapacitás mindenki ellátására (és itt nem csak a koronavírusos betegekre, hanem a többi betegre is gondolni kell). Ezt követően viszont - egészen addig, míg nem lesz védőoltás - előtérbe kerülnek az olyan kockázati tényezők, mint az életkor és az egészségi állapot.
A 65 évnél idősebb lakosság aránya idehaza valamivel kisebb, mint az uniós átlag (tavalyi adat szerint 19,3, illetve 20 százalék). Európában az olasz népesség a legidősebb, a 65 éven felüliek aránya közel 23 százalék, és az eddigi tapasztalatok szerint ennek szerepe van abban, hogy az országban különösen súlyosak a halálozási adatok.
Közismert, hogy a magyar népesség öregszik, részben a várható élettartam növekedése miatt. Miközben az utóbbi tény önmagában örvendetes, sajnos együtt jár a krónikus betegségek gyakoribbá válásával. Utóbbiakkal kapcsolatban nincsenek igazán friss és könnyen összehasonlítható adatok, a lakosság egészére uniós szinten sajnos csak 2014-ben készült erre vonatkozó felmérés. Érdemes ezért először arra az adatra ránézni, amelyik az Európai Bizottság tavalyi, hazánkról szóló egészségügyi országprofiljában szerepel 2017-re vonatkozóan:
Pedig ennél az adatfelvételnél nem számították ezek közé a legtöbbeket érintő magas vérnyomást és még sok más betegséget. Ezekkel is számolva, a már említett 2014-es európai egészségfelmérés szerint a 65 évnél idősebbek körében 80 százalékos a krónikus betegségek előfordulása, míg a teljes népességben 45 százalékos volt ez az arány. Gyors számolással arra juthatunk, hogy
Ha a krónikus betegségek alacsonyabb, 66 százalékos aránnyal számolnánk, akkor nagyjából 1,25 millió lenne az eredmény. Érdemesebb azonban a magasabb, 80 százalékos értékkel kalkulálni, mert a 66 százaléknál nem szerepelt a krónikus betegségek között a már említett magas vérnyomáson túl semmilyen légúti probléma sem. Ez alapján tökéletesen érthető, hogy a kormány az időseket különösen igyekszik lebeszélni a lakás elhagyásáról.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Két krónikus betegségcsoportot kiemelve, a magas vérnyomásban a 2014-es önbevallásos adatok szerint sajnos vezettük az európai rangsort 31,9 százalékos aránnyal, miközben az uniós átlag 21 százalék volt. A légúti megbetegedéseknél arányaiban jobban álltunk: asztma a magyar lakosság 4,9 százalékát gyötörte (az uniós átlag 5,9 százalék volt), az egyéb alsó légúti megbetegedésekben pedig pontosan hoztuk a 4,1 százalékos EU-átlagot.
Az új koronavírus által kifejezetten veszélyeztetett tüdőt illetően viszont nagyon kedvezőtlen tendencia látszik az országon belül. Az ugyan örvendetes, hogy az új TBC-s betegek éves száma régóta ezer alatt van, a nyilvántartott nem TBC-s tüdőbetegek számát mutató grafikon viszont úgy megy felfelé a rendszerváltás óta, mintha zsinóron húznák (pedig a lakosság száma közben csökkent).
A légszennyezés mellett e mögött nyilván a dohányzás áll, amelynek egészségromboló hatása sokszor több évtizedes késleltetéssel jelentkezik, így az is eltart egy darabig, míg a dohányzás visszaszorulásának hatása megmutatkozik. Igaz, a dohányzók számát mutató statisztikák szórása elég jelentős, de azért kedvező tendencia látszik. Az említett országjelentés a 2014-es egészségfelmérés alapján azt írta, hogy az EU-ban csak Bulgáriában és Görögországban dohányoznak többen, mint nálunk. Egy 2017-es Eurobarométer-felmérés alapján viszont az látszik, hogy a 27 százalékos aránnyal inkább a középmezőnyben szereplünk.