Pénzcentrum • 2019. szeptember 30. 14:02
Minden nyolcadik halálesetet valamilyen keringési rendellenesség okoz az európaiak között, ráadásul Magyarország ebben a tekintetben élen jár. Olyannyira, hogy Magyarország az európai országok között hátulról a harmadik ebben a statisztikában. Sajnálatos adat, hogy 2016-ban 609 ezer ember halt meg valamilyen keringési rendellenességben, ez az összes haláleset (5,1 millió) több mint tíz százaléka.
Szomorú adatokat közölt az Eurostat. Európában minden nyolcadik haláleset valamilyen keringési rendellenességnek tudható be, de ezek 90 százaléka a 65 év felettieket érinti. Nem meglepő, hogy a férfiak gyakrabban halnak meg szívbetegségek következtében, mint a nők.
Magyarországon különösen rosszul áll: nálunk 100 ezer lakosra vetítve 367 ez a szám, ami még mindig messze elmarad a lista alján helyet foglaló Litvániától, ahol 100 ezer lakosból 560 halt meg valamilyen szív- vagy koszorúér-betegség következtében. Ha azt nézzük, hogy az EU-s átlag 118, akkor a magyar szám ennek tükrében sokkal rosszabb.
A legjobban a franciák állnak, náluk mindössze 46 ilyen haláleset történt 100 ezer lakosra vetítve. megdőlt tehát a sztereotípia, hogy a franciák a zsíros étkezések miatt gyakrabban halnak meg keringési betegségekben, igaz lehet ellenben, hogy a vörösbor jó hatással van a keringésre. Jól állnak a mediterrán országok is, így egyértelműnek tűnik, hogy a szívkoszorúér-betegségek összefüggésbe hozhatók az étkezéssel. Legrosszabbul pedig a kelet-európai országok állnak.