Pénzcentrum/Index.hu • 2017. február 4. 10:03
A magány és a társadalmi elszigeteltség hatással lehet a génekre és évekkel megrövidítheti az életet.
- idézi az InfoRádió Dr. Steve Cole-t, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem genetikus kutatóját.
A magány egy sor egészségi probléma kialakulásával összefüggésbe hozható. Amellett, hogy hangulati zavarokat, depressziót okozhat, kapcsolatot találtak a szívbetegségek, a magas vérnyomás, az immunrendszer és az idegrendszeri rendellenességek felé is.
Egy 2015-ös tanulmány szerint pedig a szociális elszigeteltség érzése 26 százalékkal megnövelte a szükségtelenül korai halál kockázatát.
Dr. Cole és kutatótársai már tíz éve felfedezték, hogy a magányos időszakokat is megélő emberek sejtjei a többiekétől eltérően néznek ki. Leginkább a fehérvérsejtek károsodtak.
Két fontos különbséget is felfedeztek a magányos és a társas kapcsolatokban élő emberek között. Az első, hogy a szervezet gyulladásra adott válaszreakcióját kódoló gének folyamatosan működnek. De ha egy gyulladás krónikussá válik a szervezetben, az olyan súlyos betegségekhez vezethet, mint a szív- és érrendszeri betegségek, az érelmeszesedés, a neurodegeneratív betegségek és a rák. Ilyen betegségeknél tehát fokozott kockázatot jelent a magány.
A másik különbség, hogy nem működnek rendesen olyan gének, amelyeknek a vírusos fertőzéseket kellene kivédeniük.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Olyan, mint a tartós stressz
Az emberi test a tartós magányra hasonlóan reagál, mint a tartós stresszre, amit például egy rossz diéta, a hosszú alváshiány, a megváltozó életkörülmények, a poszt-traumás stressz vagy az alacsony társadalmi-gazdasági státusz válthat ki.
A szervezet két hormon, az adrenalin és a kortizol termelésével reagál a stresszre. Ezek aktiválhatják a genetikai változásokat, amelyek hatással vannak a gyulladásos válaszra és a vírusos fertőzések elleni védekezéssel.
Dr. Cole és kutatótársai azt is kiderítették, hogy ha a magány csökken, a tünetek is megszűnnek. Ezért úgy gondolják, hogy a magányosság még fontosabb kockázati tényező a betegségekben, mint a szorongás vagy a depresszió.
Mi segíthet?
Megoldás lehet, ha valamilyen célnak vagy egyfajta küldetésnek szentelik az életüket, ilyenkor ugyanis javulnak a genetikai profiljaik és csökkennek a tüneteik is, amelyek az egyszerű tünetcsökkentő kezelésekre egyébként alig reagálnak.