Portfolio • 2014. október 22. 20:01
Mint ismeretes, idén év eleje óta 20 százalékos adókedvezmény jár a január 1-je után kötött nyugdíjbiztosításokra befizetett díjak után. Az idei tapasztalatok alapján pontosítja a kedden benyújtott adótörvény-javaslat a nyugdíjbiztosítás fogalmát, és számos technikai jellegű korrekciót tartalmaz. A válság korábbi éveiben népszerű teljes életre szóló (whole life) életbiztosítások adójogi előnye pedig 2017 után megszűnik.
Teljes életre szóló életbiztosítások: lassan vége az adóelőnynek
A módosítások érintik a teljes életre szóló életbiztosítások (WL, amelyek Magyarországon jellemzően felhalmozás típusú biztosítások) adózását. Ezek esetében 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal . Mindez azt jelenti, hogy a WL rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik, a korábban adómentes díjfizetéssel rendelkező szerződések szolgáltatási ágon egyéb jövedelemként adóznak továbbra is, míg a 2018 -tól kötött ilyen biztosításokból származó jövedelem - az általános szabályoknak megfelelően - kamatjövedelemként adózik.
A törvénymódosítás tehát a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások (WL) és a más, megtakarítási típusú életbiztosítások azonos közgazdasági tartalmára való tekintettel azonos adójogi kezelésre tesz javaslatot, megfelelő hosszúságú (három év) átmeneti időt biztosítva a piaci szereplőknek arra, hogy alkalmazkodjanak az új szabályokhoz.
Nyugdíjbiztosítások: megfogadták a MABISZ javaslatait is
A törvény kimondja, hogy a nyugdíjbiztosításnak alapesetben (kivéve, ha az egészségkárosodás már meghaladja a törvényben rögzített mértéket) négy kockázatot kötelezően tartalmaznia kell és ezen kívül a biztosítás csak erre terjedhet ki:
- Halál
- Egészségkárosodás
- Nyugdíjba vonulás
- Nyugdíjkorhatár elérése
Tekintettel arra, hogy a nyugdíjbiztosítás a biztosított nyugdíjas korára történő megtakarítást célozza, a törvény kimondja, hogy a biztosítás kedvezményezettje - a biztosított halálát kivéve - csak a biztosított lehet, implicite azt is rögzítve (a nyugdíjbiztosítás biztosítottjának, a jogalkotói cél védelme érdekében), hogy amennyiben a szerződő és a biztosított személye elválik egymástól, és a szerződést a szerződő megszüntetné, a felhalmozott összeg is a biztosítottat illeti meg. A törvény pontosítja a biztosítási eseményeket is.
A javaslat rögzíti, hogy nyugellátásra való jogosultság alatt a saját jogú nyugellátást kell érteni, ami a tényleges nyugdíjas állapotot jelenti. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) javaslatát elfogadva a törvény pontosítja a szerződés létrejöttének időpontját (az az ajánlat ügyfél általi aláírásának a napja).
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A tízéves türelmiidő alóli mentesség szabályai is pontosításra kerülnek . Ennek megfelelően a törvény rögzíti, hogy a 40 százalékos mértékű egészségkárosodás - az ellátástól függetlenül - mentesül a türelmi idő alól. Szintén a MABISZ javaslatára a törvényi rendelkezése k visszatérnek az Szja törvény korábbi elvéhez, miszerint a nem csökkenő összegű járadékfizetés kezdő napját nem az első biztosító teljesítéstől, hanem a szerződés létrejöttének napjától kell számolni. A javaslat feloldja ajáradékfizetésre vonatkozó szabályt, ha a felhalmozási idő rövidsége miatt a járadék havi összege nem ér el egy minimális szintet.
A korábban említett MNB-ajánlással összhangban, az Szja törvényben is érvényre jut, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokat kívánja az állam támogatni, ezért a törvényjavaslatban foglaltak szerint az Szja törvény rögzíti, hogy a nyugdíjbiztosítás kötelező elemét jelentő haláleseti és egészségkárosodási kockázat díja nem haladhatja meg a kiegészítő biztosítási díjak nélküli biztosítási díj 10 százalékát. A törvény korábban is tartalmazta, hogy a kiegészítő biztosítások díja alapján nem illeti meg a magánszemélyt a rendelkezési jog, de bizonytalanság volt abban, hogy mi minősül kiegészítő biztosításnak. Ezt a bizonytalanságot a módosítással beiktatott új fogalom megszünteti. A szabályozásból most már az is egyértelműen kiderül, hogy a haláleseti és egészségkárosodási kiegészítő biztosítások díja után sem érvényesíthető a kedvezmény . Az alapbiztosításra kimondott 10 százalékos korlát, valamint a kiegészítő biztosítások egzakt fogalma az indoklás szerint garanciát jelenthet arra, hogy csak a nyugdíjcélú felhalmozást kedvezményezze az állam.