Ezek a tengerparti nyaralás legnagyobb veszélyei

2013-ban összesen 44,6 millió napot töltöttek külföldön a magyar állampolgárok - döntő többségük azonban mindössze csak egy napra látogatott az országhatáron túlra. Ez a szám ugyan messze alatta marad a 2009-es 83 milliónak, de a turisztikai szakemberek idén már óvatos, 10-15 százalékos bővülést várnak - derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elemzéséből. Az összes kiutazás valamivel több, mint fele - 51 százaléka - turisztikai célú kiutazás volt 2013-ban, a legkedveltebb célpontok Németország, Ausztria, Csehország, Románia, Horvátország és Franciaország. Nyaranta sokan a tengerpart felé veszik az irányt, így nem árt felkészülni az ottani veszélyekre.

Elsősorban jól tesszük, ha utasbiztosítást kötünk, ez fedezi nem várt költségeinket. Például ha ellopják a fényképezőgépünket, visszakaphatjuk az árát, ha netán kórházi költségeinket kellene állni, vagy a meghibásodott autónk vinné el a nyaralási költőpénzünk felét. Érdemes testre szabott biztosítást kötni, figyelembe véve, ha nagy értékű elektronikai készülék van nálunk. Vagy a poggyászköltség térítésére koncentrálni, ha (sok átszállásos) repülőútra indulunk. De ma már jó idő biztosítást is köthetünk, azaz ha tengerparti nyaralásunk során végig az eső, kártérítést kaphatunk a nyaralás végén. Persze lenn a parton nem elég a verőfényes napsütés, számos dologra figyelnünk kell azért, hogy az élmény teljes legyen.

A Pénzcentrum.hu összeszedett néhány tengerparti veszélyforrást, és azt, hogyan orvosolhatjuk a bajt, ha már megtörtént, vagy hogyan védekezhetünk ellenük.

• 1. Medúzacsípés. Matracon hasalva úszkálunk a vízben, mire valami a lábunkhoz ér. Az ijedelemnél rosszabb a fájdalom, ami utána jön. Sok strandon tájékoztató képek (annak érdekében, hogy ne adódjon nyelvbeli nehézségünk) magyarázzák el nekünk, mi a teendő ilyen helyzetben. Emellett odamehetünk a parti mentőkhöz, akik segítenek majd a fájdalom enyhítésében. Ha nincs a közelben segítség, az is jó megoldás, ha elszaladunk a közeli élelmiszerboltba és veszünk egy üveg ecetet, és azzal locsoljuk le a csípést. Utána a legjobb, ha orvoshoz fordulunk. Mielőtt a vízbe megyünk, informálódjunk! Egyrészt a strandokon sok helyen van tájékoztató tábla, ahol leírják, hogyan kerülhetjük el a csípést, másrészt pedig az interneten is rákereshetünk, mikor van a legtöbb ezekből az állatokból az adott partszakaszon, és így választhatunk másik úti célt, vagy időpontot.

• 2. Tengeri sün, kagyló. Mind a parton, mind a vízben sétálva beleléphetünk hegyes és éles tárgyakba, élőlényekbe. Tengeri sünbe lépve a legnagyobb gondot lábunkba beletörő tüskék okozhatják, ezek begyulladhatnak és sokáig tartó fájdalommal járnak. Használjunk vízi szandált, és abban menjünk a vízbe. Ha nem látunk le a vízfenékre, egyébként is könnyen belesétálhatunk valamilyen békésen pihenő élőlénybe, ami aztán nem várt csípésével honorálja nyugalmát zavaró akciónkat. Arról nem is beszélve, hogy egy éles kagyló, kiálló szikladarab is könnyen felvághatja a talpunkat, utána pedig aligha lesz kellemes fürdőzni a sós vízben.

  Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

  A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

• 3. Fulladásveszély. Az erős hullámok pillanatok alatt a víz alá nyomhatnak és nehezen szabadulunk a felszínre, ha olyan viharos, szeles az idő, hogy felkorbácsolja a habokat. Gyermekeinket soha ne engedjük egyedül a nagy hullámok közé, illetve csak jó úszóként merészkedjünk magasabb hullámok közé. Tájékozódjunk előre arról is, mikor jön a dagály, és inkább a partról figyeljük a víz emelkedését. Illetve ha sziklaugrásra adnánk a fejünket, előtte búvárszemüvegben úszkáljunk az adott területen, és térképezzük fel a víz alatti sziklavilágot, nehogy összetörjük magunkat az ugrás során.

• 4. Napégés. Azt hihetnénk, hogy napernyő alatt ülve, vagy a víz alatt nem éghetünk le. De az UV-sugarak ugyanúgy eljutnak hozzánk ezekben az esetekben is. Hiába barnultunk már le itthon, új környezetben, más légköri körülmények között máshogy reagál a bőrünk az erős napra. A kellemetlen és fájdalmas leégésen túl napallergiás tünetek is jelentkezhetnek. Csalánkiütéshez hasonló, piros foltok, vagy pattanásos elváltozások lehetnek az erős naptól a bőrünkön. Arról se feledkezzünk meg, hogy a legtöbb napvédő krém felkenés után 20 perccel kezd csak hatni, így erős napon akkor is leéghetünk, ha be vagyunk kenve, csak nem vártuk meg a hatását.