Óraátállítás 2021: kiderült az igazság, tényleg a márciusi lesz az utolsó?
Ennek sokan nem fognak örülni.
Biró Attila vagyok, a Pénzcentrum rovatvezetője. Karrieremet 2017 őszén kezdtem a lapnál, mint újságíró-szerkesztő. Fő témáim közé tartozik az oktatás, a kiskereskedelem és az élelmiszerügyek világa, illetve az európai uniós, lakosságot érintő statisztikák elemzése is.
Ennek sokan nem fognak örülni.
Évek óta nem történt ilyen.
Nyílt sisakos küzdelem volt.
Euróban kifejezve, Magyarországon a 3. legkisebbek a medián bruttó bérek, igaz, ha kereseteket a tagállamokban tapasztalható árszínvonal függvényében tekintjük, akkor hazánkban valamivel jobb a helyzet, úgy már csak a 6. legrosszabb helyen állunk. De az EU leggazdagabbjai még így is háromszor, az osztrákok pedig 2-szer annyit visznek haza havonta. Ezzel együtt, 12 év távlatában a magyar havi medián bruttó bérek majd 60 százalékkal ugyan nőttek, de ez csupán a 10. legnagyobb volt az EU-ban, a máltai csoda például 3,5-szer nagyobbat robbant.
És emiatt választják.
Ilyen szinte sehol máshol nincs az EU-ban.
Így állnak most a dolgok.
Van itt azért árnövekedés.
Sokan pórul járnak.
Folyamatos a toborzás.
Akárcsak az Európai Unióban általában, úgy Magyarországon is brutálisan nagy kereseti különbségek mutatkoznak az egyes gazdasági ágazatokban. Igen ám, de mennyivel lehet valójában többet keresni például Nagy-Britanniában vagy Németországban azokban az ágazatokban, amikben Magyarországon a legtöbbet és a legkevesebbet? Többek között erre a kérdésre is kerestük a választ az Eurostat legfrissebb, tagállami összehasonlításokat lehetővé tevő kiadványa segítségével. És ami még fontosabb, nem csak a kereseteket hasonlítottuk össze, hanem azt is vizsgáltuk, mennyivel nagyobb jólétre számíthatnának azok a magyarok, akik a legjobban és legrosszabbul fizető hazai ágazatokból kilépve, ugyanezekben az ágazatokban helyezkednének el Nagy-Britanniában vagy éppen Németországban.
Ha nem figyelsz, durva túlköltekezésbe vered magad.
A világ egy tetemes részével szemben Magyarországon kimondottan egyenlőnek számítanak a nők és a férfiak. Egy friss ranglista szerint azonban, hazánk előtt mégis áll 19 ország, ahol még jobb a helyzet. Ezek pedig jellemzően mind európai országok. A most vizsgált egyenlőségi aspektusok vizsgálatakor kiderült az is, hogy a nők miben szenvednek súlyos egyenlőtlenséget a férfiakkal szemben Magyarországon. A problémát a munka világában, ezen belül is a keresetekben kell leginkább keresni.
Nyakunkon a tavasz.
Persze, azért egyszer-kétszer belefér...
Ja, és ennyit kell dolgozni egy sima internetcsomagért.
És a számok csak romlanak.
Nemzeti konzultáció a Pénzcentrumon.
Nemes Márton négy éve él és dolgozik Londonban. Bár még csak 34 éves, a képeit már most milliókért vásárolják meg a gyűjtők. A festőművész Székesfehérváron született, Magyarországon két egyetemre, a BME-re és a Képzőművészetire is járt, de egyiket sem fejezte be, ennek ellenére már a húszas évei közepére bekerült a Deák Erika Galériába, ekkor már képei eladásából élt. "Mindig vannak falak, amiket át kell törnöm" - vallja Nemes Márton, akivel a Pénzcentrumnak adott életútinterjúja során beszélgettünk többek között: a művészethez vezető útjáról; a gyermekkoráról, arról, miként viszonyultak a szülei a törekvéseihez; hogy mennyivel másabb a londoni művészvilág, mint a budapesti; hogyan hatott a művészetére az angol főváros; hogyan fogadták Magyarországon, hogy már igen fiatalon meglehetősen nagy sikereket ért el; mit szólt ahhoz, hogy az MNB több képét is megvásárolta, vagy hogy mi a véleménye arról, a magyar piac meddig fogja még elbírni a festményei rohamos árnövekedését.
Volt, ahol sikerült a küzdelem.