Kiderült az igazság: tényleg vendégmunkás-áradatot hoz az új kínai autógyár Pécs mellé?

Nagy hír rázta fel a hazai autógyártást, valamint a munkaerőpiaci kilátásokat is az elmúlt napokban. Mint lapunk is beszámolt róla, egy újabb kínai autógyár, a GWM (Great Wall Motors) kapcsán lehet hallani, hogy legújabb gyárukat Magyarországon, közelebbről nézve Baranya vármegyében, Pécstől nem messze építenék meg.

Bár a hivatalos bejelentés még várat magára, hírek már arról is szólnak, hogy nem csak Orbán Viktor miniszterelnök, hanem Kína elnöke, Hszi Csin-ping is ott lesz a bejelentésen a jövő héten, mikor az államfő hivatalos látogatás keretében hazánkba jön. Megnéztük, hogy áll a baranyai munkaerőpiac, illetve szakértőket is megkérdeztünk arról, hogy mire számíthatnak a munkavállalók. Vajon ide is először külföldről hoznak dolgozókat, vagy a környék kihasználatlan munkaerejét is bevonják majd a termelésbe, ha a gyár tényleg Magyarország egyik legdélebbi megyéjében épül majd fel?

Maga a kínai elnök is jön?

Lassan tényleg nem túlzás már kijelenteni, hogy hazánk autógyártó nagyhatalommá válik. A Suzuki, az Opel, a Mercedes és az Audi már hosszú évek óta gyárt Magyarországon autókat, hamarosan kész lesz a BMW debreceni egysége is. Néhány hónappal ezelőtt jelentették be, hogy a kínai BYD autógyártó Szeged környékén építi fel legújabb gyárát, tehát az első kínai autógyártó is megjelenik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lehullott a lepel: ezért választotta Magyarországot valójában a kínai BYD autógyár

Nem véletlenül választotta Magyarországot a kínai BYD autógyár, ráadásul a BYD globális terjeszkedési törekvései nem új keletűek.

A tervezett beruházás részeként egy 600 hektáros területen nem csak egy elektromos autógyár épülne fel, hanem az ahhoz kapcsolódó gyárak és létesítmények is megvalósulnának. Ez a fejlesztés pedig jelentős mérföldkövet jelentene Magyarország számára az elektromobilitás terén való előrehaladásban.

A legújabb hírek pedig most arról szólnak, hogy egy másik kínai gyár, a GWM is hazánkban készül terjeszkedésre. Hivatalos bejelentés még nem történt, de

sajtóhírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök közösen vesz majd részt a pécsi bejelentésen Hszi Csin-ping kínai elnökkel a jövő héten, mikor a kínai államfő hazánkba látogat.

A kedélyeket mindenesetre addig is hűteni igyekeznek: Joó István, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa ma úgy fogalmazott: ha lesz hivatalos bejelentés, arról mindenkit időben értesíteni fognak, de most még nem tart ott a projekt.

A híresztelésekkel ellentétben [...] semmilyen pozitív befektetői döntés nem született a Pécs melletti területek kapcsán. Egyelőre nem tudunk beszámolni semmilyen Pécs melletti beruházásról. Amennyiben ebben változás lesz, azt haladéktalanul a nyilvánosság elé fogjuk tárni

- fogalmazott Joó István.

Munkaerő, az lenne hozzá

A felröppenő hírek között szerettük volna tudni, hogy vajon milyen hatással lehet a magyarországi, közelebbről a baranyai munkaerőpiacra az, ha a gyár valóban megépül Pécs közelében. Az biztos, hogy rosszat nem tenne, amennyiben nem vendégmunkással töltik majd fel, hanem a helyi munkaerőt hívják dolgozni: mint az alábbi grafikonon is látszik, a megyében a munkanélküliség 4,9 százalékos volt az utolsó negyedévben. Ez az érték pedig magasnak számít, fél százalékkal több az országos átlagnál.

Csizmadia Gábor, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke a Pénzcentrum megkeresésére úgy fogalmazott: valóban lenne kit felvenni, a megyében most 10 ezer felett van az álláskeresők száma.

A nemzeti foglalkoztatási szolgálat (NFSZ) márciusi adatai alapján Baranya vármegyében 11 006 fő a regisztrált álláskeresők száma, ebből 483 fő pályakezdő keresi aktívan a boldogulását a vármegyében

- közölte lapunkkal.

Előnyben a hazai munkavállalók?

Az elnök kifejtette azt is, hogy a "szokásjog" szerint előnyt kell, hogy élvezzenek azon ország munkavállalói, ahol a gyár fel fog épülni - és a távoli országok munkásainak behívása még csak nem is a második lépés.

A „munkaerő-gazdálkodás”, ahogy a nevében is szerepel, egy gazdálkodási kérdés. Ahogy az adott lokációban élők számára, így a betelepülő beruházók számára is minden esetben elsődleges a helyi munkaerő tartalékok kiaknázása. Ez a legkézenfekvőbb, leggazdaságosabb megoldás. Ezt követően az is egy természetes folyamat, ha elfogyott a helyben fellelhető szabad munkaerő, akkor az ország más részeiből is megszólítanak munkavállalókat vagy akár vendégmunkásokat is bevonnak a stabil termelés kialakításába, annak üzembiztos fenntartásába

- tette hozzá Csizmadia Gábor. Elmondta még azt is, hogy a fentieknek egyszerű oka van: a vendégmunkások idehozatala, foglalkoztatása végeredményben többe kerül, mint a termelési ország "élőereje".

Egy helyi munkavállaló kiválasztása kis ráfordítással helyben tud megtörténni, ezzel szemben egy vendégmunkás kiválasztása és a relokációjának költségei jelentős többlet terhet rónak a foglakoztatóra. Egy helyi munkavállaló bérén és egyéb juttatásokon felül a bejárási költség jelenthet plusz terhet a munkáltatónak. Egy vendégmunkás esetében, ahhoz hogy a munkavállaló a munkakezdésre megfelelő állapotban és időben tudjon érkezni bejárható közelségben munkásszállást kell számára biztosítani, ennek a költsége meghaladhatja a havi 100 ezer forintot is emberenként. Mindezeket összegezve egy vendégmunkás foglalkoztatása többe kerül

- mondta Csizmadia Gábor.

Csak akkor jön külföldi, ha már nincs más itthon

A fentiekhez hasonló, bár rövidebb válaszokat kaptunk az egyik hazai munkaerő-kölcsönző cégtől. A Prohuman a Pénzcentrumnak azt írta: előnyt kell, hogy élvezzenek a hazai munkások.

A külföldi munkaerő foglalkoztatása a jogszabály szerint kötelezően azonos munkabér mellett számos többletkiadással jár, így a cégeknek csak akkor meg mégis bizonyos esetekben külföldieket alkalmazni, ha hazai kollégákkal már nem tudják feltölteni az üres pozíciókat. A legtöbb munkáltató első körben magyar dolgozókat igyekszik foglalkoztatni, és akkor toboroz külföldieket, ha az adott területen elfogyott a bevethető hazai munkavállaló

- fogalmaztak válaszukban.