Hétfőtől jelentik be a Nobel-díj 2026-os nyerteseit: vajon lesz-e idén magyar győztes?

A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának ismertetését köszönjük a világ egyik legrangosabb kitüntetéséről. 

Nobel 1895. november 27-én kelt, svéd nyelvű végrendeletében így rendelkezett: "A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették. (...) Egy részt annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén, egy részt annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta, egy részt annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében, egy részt annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy részt annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében."

Nobel ugyanakkor - a közhiedelemmel ellentétben - nem volt békeharcos, egyszer azt mondta: "dinamitgyáraim hamarabb véget vetnek a háborúknak, mint a békekonferenciák".

A fizikai, a kémiai és a közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a stockholmi Karolinska Intézet, az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a Nobel-békedíjat a Storting, a norvég parlament által megválasztott öttagú bizottság ítéli oda, mert a díj alapításakor Norvégia és Svédország uniót alkotott. A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából a svéd központi bank alapította, hivatalos elnevezése: a Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja. A jelöléseknek minden évben február 1-jéig kell befutniuk, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra. A testületek azt csak ötven év múltán hozzák nyilvánosságra, kik szerepeltek a jelöltek listáján.

A díjakat először százhuszonöt éve, 1901-ben osztották ki Nobel halálának évfordulóján, december 10-én (az első és a második világháború alatt voltak évek, amikor a díjakat egyáltalán nem, vagy csak néhány kategóriában ítélték oda). A kitüntetettek Stockholmban a svéd királytól, a Nobel-békedíj kitüntetettje Oslóban a Storting bizottságának elnökétől a norvég király jelenlétében veszik át az érmet és az oklevelet, melyekhez egy csekket is mellékelnek.

A kézzel gyártott, mintegy 6,5 cm átmérőjű, 20 dekagramm súlyú, 18 karátos aranyból készült, 24 karátos arannyal bevont érmék előoldala a fizikai, kémiai, orvosi és irodalmi díjak esetében azonos: Nobel portréja, latin számokkal felvésett születési és halálozási évével, a portré a békedíjon és a közgazdasági emlékdíjon kicsit eltérő ábrázolással szerepel. Az érmék hátoldalán látható kép a díjat odaítélő testületek szerint változik, s ide vésik fel a kitüntetettek nevét. Az oklevelek mindegyike egyedi műalkotás, művészi kivitelezésük az évek során ugyan változott, de szövegezésük mindig ugyanazt a mintát követi. A Svédországban kiosztott oklevelek svéd nyelvűek, és idéznek az indoklásból, a norvég odaítélésű békedíjnál az oklevelet norvég nyelven, indoklás nélkül adják ki.

A teljes díjjal járó csekket az idén a tavalyinál egymillióval több, 12 millió (adómentes) svéd koronára, átszámítva mintegy 387 millió forintra állítják ki - megosztott díjak esetén az összeg is egyenlő arányban oszlik meg a kitüntettek között. A kitüntetettek a kezdeti fél évszázadban egyre kisebb pénzösszeggel gyarapodtak, mert a végrendelet értelmében a vagyont nem lehetett befektetni. Erre 1953 óta van lehetőség, az összeg nagysága azóta a Nobel-alapítvány bevételeinek arányában változik, és minden évben előre bejelentik. A díj átvétele határidőhöz kötött, ennek lejárta után a pénz már nem, csak az érem és az oklevél vehető át.

A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel-békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják. Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, kivételt kétszer tettek: 1931-ben az irodalmi díjnál Erik Karlfeldt svéd költő, 1961-ben a Nobel-békedíjnál a szintén svéd Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár esetében. 2011-ben a kanadai Ralph Steinman, aki megosztva kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a neki ítélt díjat nem vonták vissza. 2019-ben volt az egyedüli alkalom, hogy egyidejűleg két irodalmi Nobel-díjat adtak át, mert a kitüntetést odaítélő Svéd Akadémia körül kirobbant botrány miatt 2018-ban nem ítélték oda a kitüntetést.

2023-ban két magyar tudóst is Nobel-díjjal ismertek el: az Egyesült Államokban élő és dolgozó Karikó Katalin biokémikus - az első magyar nő - orvosi-élettani, Krausz Ferenc Németországban élő és dolgozó fizikus pedig fizikai Nobel-díjat kapott, mindketten megosztva, tavaly az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda.

Érdekességek a világ egyik legrangosabb elismerésének történetéből 

Az eddig 633 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2025 között összesen 1026 kitüntetettjük (995 személy és 31 szervezet) volt, de a többször is díjazottak miatt a Nobel-díjasok között 990 különböző személy és 28 különböző szervezet szerepel. A rangos elismerést eddig 49 alkalommal nem osztották ki, többségük a két világháború időszakára esett. A kitüntetettek számát tekintve az orvosi Nobel-díj vezeti a listát, a 116 alkalommal odaítélt elismerésen 232 tudós osztozott, 40 alkalommal egy, 36-szor két, 40-szer három kitüntetettje volt.

A díjat 68 alkalommal kapta nő. A női kitüntetettek száma mégis 67, mert a lengyel-francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklodowska) az összes kitüntetett között egyetlenként két tudományból, 1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából is kiérdemelte. 2020-ban először egy Nobel-díjon csak nők osztozkodtak, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna közösen kapták a kémiai Nobel-díjat. A nők közül 20-an kaptak Nobel-békedíjat, de a közgazdasági elismerést csupán három nő, 2009-ben az amerikai Elinor Ostrom, 2019-ben a francia-amerikai Esther Duflo, 2023-ban az amerikai Claudia Goldin (az ezredik Nobel-díjas) vehette át.

A díjazottak között a Curie család az abszolút csúcstartó: 1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat, így ők lettek az első Nobel-díjas házaspár. 1935-ben lányuk, Irene Joliot-Curie és férje, Frédéric Joliot-Curie kapott megosztott kémiai Nobel-díjat. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas rekordját is.

A listán még négy házaspár szerepel: 1947-ben a cseh-amerikai Gerty és Carl Ferdinand Cori orvosi, a svéd Gunnar Myrdal 1974-ben közgazdasági Nobel-díjat, felesége, a diplomata Alva Myrdal 1982-ben Nobel-békedíjat vehetett át. 2014-ben a norvég May-Britt és Edvard Moser az orvosi, 2019-ben Esther Duflo és férje, az indiai-amerikai Abhijit Banerjee a közgazdasági Nobel-díjon osztozott.

Hét Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy az alma a kiváló elmék esetében sem esik messze a fájától: a brit William Henry Bragg és fia, William Lawrence Bragg 1915-ben - példátlan módon - közösen kapott fizikai Nobel-díjat. Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán Niels Bohr 1922-ben és fia, Aage Bohr 1975-ben, a svéd Karl Manne Siegbahn 1924-ben és fia, Kai Siegbahn 1981-ben, valamint az angol Joseph John Thomson 1906-ban és fia, George Paget Thomson 1937-ben. A svéd Hans von Euler-Chelpin 1929-ben kémiai, fia, Ulf von Euler 1970-ben orvosi, az amerikai Arthur Kornberg 1959-ben orvosi, fia, Roger Kornberg 2006-ban kémiai Nobel-díjas lett. A svéd Sune Bergström 1982-ben, fia, Svante Pääbo 2022-ben kapott orvosi Nobel-díjat.

Egy Nobel-díjas testvérpár van, a holland Jan Tinbergen 1969-ben közgazdasági, öccse, Nikolaas 1973-ban orvosi Nobel-díjat kapott.

A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat. A szakmai Nobel-díjasok között William Lawrence Bragg a legfiatalabb kitüntetett, aki 1915-ben alig 25 évesen lett fizikai Nobel-díjas. Rekordja szinte megdönthetetlen, a mai tudóspalánták ennyi idősen kerülnek csak ki az iskolapadból.

Legidősebb korban John B. Goodenough amerikai szilárdtestfizikust tüntették ki, 2019-ben 97 évesen kapott kémiai Nobel-díjat. A legidősebb női kitüntetett, a brit Doris Lessing 2007-ben, 87 évesen lett irodalmi Nobel-díjas. Az élő Nobel-díjasok doyenje, a svéd neurofiziológus Torsten Wiesel június 3-án volt 102 éves.

A többszörös Nobel-díjasok listáját a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vezeti, amely háromszor (1917, 1944, 1963) kapta meg a Nobel-békedíjat. Kétszeres díjazott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR)(1954, 1981), valamint a fizikai Nobel-díjas amerikai John Bardeen (1956, 1972), a kémiai Nobel-díjas angol Frederick Sanger (1958, 1980), a szintén kémiai Nobel-díjas amerikai K. Barry Sharpless (2001, 2022), az 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai Nobel-díjas Marie Curie. Az 1954-ben kémiai Nobel-díjas és 1962-ben Nobel-békedíjas amerikai Linus Pauling az egyetlen többszörös díjazott, akinek egyik kitüntetésén sem kellett mással osztoznia.

A kitüntetést önszántukból ketten - a francia Jean-Paul Sartre 1964-ben az irodalmi, a vietnámi Le Duc Tho 1973-ban a Nobel-békedíjat - utasították vissza. A német Richard Kuhn 1938-ban, Adolf Butenandt 1939-ben a kémiai, Gerhard Domagk 1939-ben az orvosi Nobel-díj lemondására kényszerült Hitler parancsa miatt, a szovjet Borisz Paszternak 1958-ban előbb elfogadta, majd hatósági nyomásra visszautasította az irodalmi Nobel-díjat.

Posztumusz hárman kapták meg a díjat. 1931-ben a svéd Erik Axel Karlfeldt irodalmi, 1961-ben Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár Nobel-békedíjat kapott. A Nobel Alapítvány módosított alapszabálya szerint 1974 óta posztumusz nem ítélik oda az elismerést. 2011-ben Ralph Steinman kanadai immunológus mégis így lett orvosi Nobel-díjas: a tudós a bejelentés előtt három nappal meghalt, de haláláról nem tudtak, jelölését már nem vonták vissza.

A legmeglepőbb díjazott Sir Winston Churchill, akit politikusként inkább Nobel-békedíjasnak gondolnánk, pedig 1953-ban az irodalmit kapta meg. 2016-ban Bob Dylan amerikai rockzenész irodalmi Nobel-díja okozott meglepetést, 2019-ben pedig az, hogy két irodalmi Nobel-díjat adtak át, miután 2018-ban az elismerést odaítélő testület körül kirobbant botrány miatt elmaradt a díj kiosztása. 2023-ban Karikó Katalin és Krausz Ferenc révén két magyar is kiérdemelte az elismerést, tavaly pedig Krasznahorkai László lett az irodalmi Nobel-díjas.