Kiderült az ukrán légvédelem sötét titka: hiába Donald Trump nagy bejelentése, súlyos veszélyben van az ország

Trump a NATO ankarai csúcstalálkozóján tett ígéretet Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. A bejelentés fontos politikai gesztusnak számít, különösen azt követően, hogy a két vezető kapcsolata tavaly megromlott.

A Patriot rendszer jelenleg az egyetlen olyan fegyver Ukrajna arzenáljában, amely képes elfogni az orosz ballisztikus rakétákat. Zelenszkij szerint Oroszország egyre intenzívebben alkalmaz ilyen fegyvereket, hogy nyomás alá helyezze az ukrán városokat és az energetikai infrastruktúrát.

A Reuters által idézett szakértők szerint azonban a gyártás beindítása hosszú folyamat. Új összeszerelő üzemeket kell létrehozni, ki kell építeni a beszállítói hálózatot, és biztosítani kell a speciális alkatrészek gyártását.

Fabian Hoffmann, a Norvég Védelmi Tanulmányok Intézetének rakétaszakértője szerint rendkívül optimista becslés lenne, ha a gyártás már egy éven belül megkezdődne. Szerinte ennél hosszabb időre kell számítani. Erre példa a Raytheon és az európai MBDA együttműködése is. A két vállalat 2024-ben állapodott meg a PAC-2 elfogórakéták németországi gyártásáról, az első szállítások azonban várhatóan csak 2027-ben kezdődnek.

A Lockheed Martin, amely a modernebb PAC-3 rakétákat gyártja, közölte, hogy továbbra is az amerikai kormány és szövetségesei igényeinek kiszolgálására összpontosít. A vállalat a Trump által felvetett ukrajnai gyártási tervekkel kapcsolatban nem kívánt részleteket közölni.

Szakértők szerint elképzelhető, hogy az első új Patriot rakéták nem is Ukrajnában, hanem Németországban vagy más európai országban készülnének, ahol a gyártás biztonságosabb körülmények között zajlana. A termelést csak a háború befejezése után helyeznék át Ukrajnába.

Zelenszkij ugyanakkor azt szeretné, ha a gyártás a lehető leghamarabb Ukrajnában indulna el. Közlése szerint a műszaki egyeztetések már zajlanak, miközben az Egyesült Államokból újabb PAC-3 elfogórakéták érkezhetnek a következő napokban. Az ukrán elnök arra is kérte a nyugati szövetségeseket, hogy saját készleteikből adjanak át Patriot rakétákat, illetve támogassák az amerikai fegyverek közös finanszírozását.

A legnagyobb problémát továbbra is a gyártási kapacitás jelenti. Szakértők szerint Oroszország évente legalább 700-800 Iszkander és Kinzsal ballisztikus rakétát állít elő. Egyetlen ilyen rakéta elfogásához jellemzően több Patriot elfogórakétát is indítanak, ezért évente akár 2400 elfogórakétára is szükség lehetne Ukrajna teljes védelméhez.

Ehhez képest a Lockheed Martin tavaly valamivel több mint 600 PAC-3 rakétát gyártott, és csak 2030-ra tervezi az éves termelés 2000 darabra növelését. Egy esetleges ukrajnai üzem évente nagyjából 200-300 rakétát tudna előállítani, ami önmagában nem lenne elegendő. Emiatt Kijev alternatív megoldásokat is keres. Zelenszkij egy úgynevezett B tervről beszélt, amelynek része a Fire Point ukrán vállalat által vezetett Freya rakétavédelmi program. A projekt célja egy olcsóbb, európai fejlesztésű légvédelmi rendszer létrehozása, amely kiválthatná a Patriot egy részét.

Jack Watling, a Royal United Services Institute elemzője szerint a Freya program kockázatos vállalkozás, ugyanakkor siker esetén jelentősen javíthatná Ukrajna légvédelmi képességeit. Más szakértők szerint a francia és olasz fejlesztésű SAMP/T NG rendszer is reális alternatíva lehet. Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy Franciaország a közeljövőben ilyen rendszereket is átad Ukrajnának.

A Patriot rakéták hiánya miatt Ukrajna jelenleg kénytelen rangsorolni, mely célpontokat védi meg. A szakértők szerint elsősorban az energetikai infrastruktúra, a hadiipari létesítmények és a katonai objektumok élveznek elsőbbséget, miközben Oroszország folyamatos rakéta- és dróntámadásokat hajt végre az ország egész területén.