Valóságshow-hős ámokfutása hozhat durva drágulást a hazai boltokban

Donald Trump korábbi ingatlanfejlesztő és valóságshow-hős, jelenlegi amerikai elnök kedden felmondta az Iránnal kötött atomalkut, melyet az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és az Európai Unió kötött a közel-keleti országgal 2015-ben. A megállapodás lényege az volt, hogy az Iránt sújtó nemzetközi szankciók egy részének feloldásáért cserébe az ország a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (IAEA) ellenőrzése alá helyezi az atomprogramját, amelyről a nyugati hatalmak azt feltételezték, hogy katonai célokat szolgál.

Az elnök minapi döntésével nemcsak politikai, hanem gazdasági bizonytalanságot is előidézett, hisz az alku felmondásával egyidőben arról is döntött, hogy az Egyesült Államok záros határidőn belül helyreállítja az Iránt sújtó korábbi gazdasági szankciókat. Ezzel a lépéssel üzleti lehetőségektől esnek el az iráni piac felé kacsintgató nyugati cégek, továbbá az iráni termékeket is nehezebb lesz majd külföldön értékesíteni.

Mivel az atomalku többi aláírója (köztük az EU) bent maradt a szerződésben, azt gondolhatnánk, hogy Donald Trump húzása kevéssé érint majd minket, de ez nem igaz. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma ugyanis azt is belengette a CNN cikke szerint, hogy másodlagos szankciókat is alkalmazni fog, tehát megbüntetheti azokat a cégeket, amelyek folytatják az Iránnal való üzletelést. Ezt a kockázatot pedig sok európai cég nem vállalná, hisz sokkal nagyobb volumenben köt üzleteket amerikai szereplőkkel, mint irániakkal.

- nyilatkozta a lapnak Judit Lee, a Gibson Dunn kereskedelmi ügyvédje.

- nyilatkozta a Pénzcentrumnak Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, a kamara Közel-Kelet és Észak-Afrika Tagozatának elnöke, akit azért kerestünk meg, hogy értékelje az atomalku felmondását a magyar gazdaság és a fogyasztók szemszögéből. A szakember arra is rávilágított, hogyha a feszültség nő, az a fegyverexportnak tehet jót, jelentős fegyvergyártással pedig Magyarország nem rendelkezik. Az energiaárak alakulásával kapcsolatban Miklóssy Ferenc azt is elmondta, hogy az iráni kőolaj- és földgáztermelés világviszonylatban nem olyan jelentős, de ez főleg az elavult kitermelési technológiának köszönhető és nem annak, hogy ne lenne elegendő ásványkincs az országban.

Ha a nyugati cégek az amerikai szankcióktól tartva lelépnek Iránból, az egyfelől a betervezett technológiai fejlesztések elmaradásával járhat, másfelől pedig az iráni gazdaság fejlődése is megtorpanhat, ami hatással lehet a termékeik versenyképességére, ez pedig hazánkat is érinti, de pánikra semmi ok. Magyarország ugyanis a KSH adatai szerint kicsit kevesebb, mint 26 ezer milliárd forint értékben importált termékeket külföldről 2016-ban és ezek közül mindösszesen 14 milliárd forintnyi áru jött Iránból.

Legnagyobb arányban természetesen kőolajat importáltunk a közel-keleti országból, ez tett ki 13,2 milliárd forintot a 14 milliárdos behozatalból. Ugyanakkor Magyarország 2016-ban 517,4 milliárd forint értékben importált kőolajat, ezért ezt az esetlegesen kieső 2,6 százalékot nem lenne nehéz máshonnan pótolni. Mindemellett 

A Magyar Idők 2017-es cikke szerint a kormány terveiben is szerepelt a hangsúlyosabb iráni szerepvállalás, így nem meglepő, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy nyilatkozott szerdán az MTI tudósítása szerint, hogy 

A 14 milliárdos termékbehozatalból a második legnagyobb részt a növényi termékek tették ki 703 millió forinttal. Mivel Magyarország ebből a termékkategóriából 393 milliárd forintnyit importál, ezért elsőre úgy tűnhet, hogy ezzel kapcsolatban sincs izgulni valónk. Amennyiben viszont mélyebbre ásunk az adatokban, akkor azt látjuk, hogy 

de ezt nagyon hasonló áron vásároljuk meg, mint a maradék 43 százalékot, tehát más forrásból könnyen pótolhatónak tűnik, pláne annak fényében, hogy Törökország 310 ezer tonnát, a kínaiak pedig 185 ezer tonnát termeltek szárított mazsolából a 2016/2017-es szezonban. Mindemellett azoknak, akik nagyobb tételben fogyasztják a mazsolát, van egy kevésbé jó hírünk. A termelés és az elraktározott mennyiség visszaesése miatt szűkebbé válhat a közeljövőben piac, ami az árak emelkedését hozhatja világszerte.

Visszatérve Iránra. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ország területén található a világ olajtartalékának 9, gáztartalékának pedig 18 százaléka, így a fejlesztések elmaradása hosszú távon komoly hatással lehet az energiaárakra, amely pedig kihat szinte minden szektorra. Ha egyszer ugyanis szükség lenne az iráni olajra, ám azt az elavult technológia miatt nem tudnák megfelelő tempóban kitermelni, akkor emiatt megemelkedhet a termékek előállítási költsége, ráadásul a szolgáltatások ára is növekedhet. Az olaj ára pedig már most, a megnövekedett geopolitikai bizonytalanság miatt sem tétlenkedett, szerda délutánra négy éves csúcsra emelkedett.