2020. augusztus 3. hétfő Hermina

Százezrek fognak fizetni az új technológiával: ez lesz a nyár nagy dobása


Február végén a Portfolio számolt be elsőként arról, hogy teljesen megváltozik a fizetés az idei év legnagyobb hazai fesztiváljain, a látogatók ugyanis a karszalagjukba épített chippel - ami egyben a belépőjük is - tudnak majd vásárolni. A technológia jócskán túlmutat a fizetések lebonyolításán: egyfajta integrált rendezvény-menedzsment rendszerre van igényük a rendezvényeknek, ami a büfék készleteitől a beléptetésig számos területen használható - mondta el a Portfolio-nak Kaderják Dániel, a Festipay nemrég kinevezett vezérigazgatója, akivel arról is beszélgettünk, mennyire elismertek a magyar fintech-cégek a globális piacon.

A Festipay-t a Cardnet és a Sziget alapította két évvel ezelőtt: hogy működnek együtt az alapító cégekkel, és ilyen háttérrel mennyire tudnak részesei lenni a hazai és nemzetközi fintech-szcénának?

A Cardnet többségi, a Sziget pedig kisebbségi tulajdonosunk: ők a cég hosszú távú stratégiájának kialakításában vesznek részt, a napi szintű, operatív működésben kevésbé. A Sziget Csoporttal különleges a viszonyunk, hiszen egyrészt tulajdonosai a cégnek, másrészt ügyfelei is: évek óta mi szállítjuk a portfóliójukba tartozó fesztiválok fizetési rendszereit, és ez a tapasztalat nagyon komoly előnyt jelent a nemzetközi piacokon.

Bár mi nem garázscég vagyunk, és a projektjeink sem csak a tervezőasztalokon léteznek, azt gondolom, egyre ismertebbek és elfogadottabbak vagyunk a fintech-szcénában. Nemzetközi tapasztalatainkból az pedig egyértelműen látszik, hogy azok a hazai fintech cégek, akik payment, fizetéstechnológiai iparágban tevékenykednek, minden kontinensen élvonalbelinek számítanak. Azoknál a technológiáknál, amelyek a digitális fizetésekhez kapcsolódnak, jelentős és világszínvonalú tudás halmozódott fel az elmúlt években Magyarországon, ez globális szinten is nagy dobása lehet a haza IT-színtérnek. Elsősorban tőlünk távoli piacokon, például Délkelet-Ázsiában van erre igény.

A Festipay nevét legtöbben a nyári fesztiválokkal kötik össze, de a cég több más területen is jelen van. Mennyire különböznek az igények az egyes piacokon, és mennyire lehet rugalmasan alakítani, helyszínre szabni ezeket a rendszereket?

A cég tevékenysége nem csak fesztiválokra korlátozódik, hanem például sportrendezvényekre, és fix létesítményekbe is szállítunk, tervezünk rendszereket, és fizikailag távoli piacokon is megjelenünk - nemrég például Indonéziában volt egy sikeres (útdíjfizetéshez kapcsolódó) tesztprojektünk.

Bármilyen típusúak is legyenek ezek a rendezvények vagy létesítmények, ma már nem egyszerűen készpénzmentes fizetési megoldásokat igényelnek, sokkal inkább integrált rendezvény-menedzsment rendszereket. Ezekre egyre nagyobb igény mutatkozik nemzetközi szinten is, a konkurens vállalatok is ilyenekben gondolkoznak.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy utóbbi években bekerültek a rendszerekbe a jegyértékesítéshez, beléptetéshez kapcsolódó feladatok, a rendezvények zónásítása (tehát az, hogy ki léphet be a backstage-be, vagy más, zárt területre), vagy az akkreditációk kezelése. És persze lényeges az is, hogy a kitelepülő éttermek, kereskedők is igénybe veszik ezeket a szolgáltatásokat, számukra is kiemelten fontos, hogy zökkenőmentesen működjenek ezek az informatikai rendszerek. Ezeket a szolgáltatásokat egységesen szükséges kezelni, a Festipay is ebbe az irányba indult el az elmúlt években.

Ezzel párhuzamosan a rendezvény mérete egyre kevésbé hangsúlyos: akár egy labdarúgó világbajnokságot is ki tudnánk szolgálni. A fizetési/menedzsment rendszereink adottak, helyi partnerekkel és munkaerővel kiegészítve gyakorlatilag mindenhol tudnak működni.

A technológia magja és a rendszerek alapvető tranzakciós logikái nagyon hasonlóak: az természetesen változatos, hogy egy adott helyszínen hogyan jelenik meg a szolgáltatás, ehhez sok részelemet testre kell és lehet is szabni. Itt olyan kérdésekre gondolok, mint hogy egy adott rendezvényen zártkörű fizetési láncot kell-e megvalósítanunk, vagy hagyományos bankkártyákat is befogadunk. Hasonló kérdés lehet az is, hogy a beléptetéssel is foglalkoznunk kell-e, esetleg fizetéssel kombinálva. A technológia központjában egy olyan robosztus rendszer áll, ami a tranzakciók lebonyolításának biztonságát és gördülékenységét biztosítja.

Gyakorlatilag csak a fantázia szab határt annak, hogy hogy használjuk, kombináljuk ezeket a rendszereket: karszalaggal, okostelefonnal, vagy bankkártyával akarunk fizetni, hova kerül a chip, azt hogyan olvassuk le.

Mi arra törekszünk, hogy a látogatók számára legegyszerűbben használható technológiát szállítsuk, de nagyon sok esetben ez főként üzleti döntés kérdése, és maguk a fizikai körülmények is meghatározzák - például az, hogy van-e megbízható internetkapcsolat, vagy teljesen offline működésre kell készülnünk.

Lényeges az is, hogy a helyszín szabályozási, jogszabályi környezetéhez tudjuk igazítani a rendszereinket. Tipikus példa a nyugtaadás: van olyan ország, ahol elegendő az elektronikus számla, sok helyen viszont mindenképp papír alapú számlát kell adni a fogyasztónak.

Mi alapján döntenek a szervezők a készpénzmentes technológia mellett? Hogy lehet kifizetődő egy ilyen rendszer egy kisebb rendezvényen?

A technológia a legkisebb falunaptól a százezres óriásfesztiválokig működőképes és megéri: a készpénzmentes fizetési rendszerek használata jelentősen meggyorsítja a fizetési folyamatot, sokkal transzparensebbé teszi azt. A szervezők számára az egyik legnyomósabb érv, hogy rendkívül alaposan nyomon tudják követni az értékesítési folyamatot. A kereskedő többek között azt is látja, hogy a készletei hogyan fogynak, mikor kell feltölteni az italhűtőket, sőt, azzal is képbe kerülhet, hogy melyik pultos hogyan teljesít. A fogyasztó számára pedig könnyebbséget jelent, hogy nem kell magánál jelentős mennyiségű készpénzt tartania.

A VOLT, a Balaton Sound és a Sziget látogatói Magyarországon először találkozhatnak karszalagba épített fizetési lehetőséggel. Mennyire lesz ez előnyös számukra, mi lesz a legfontosabb változás?

Úgy tűnik, hogy az idei év nagy dobása lesz Magyarországon a karszalagba épített fizetés - ezt a technológiát a tavalyi évben már komoly, százezres fesztiválokon teszteltük Romániában, és idén is működik majd ottani rendezvényeken. A lényege, hogy egy karszalagot kapnak a látogatók rádiófrekvenciás azonosító chippel. A chip tartalmaz minden információt a jogosultságról, azaz ezzel lehet majd belépni a rendezvényre, vagy a kempingbe, és ugyanez a chip tartalmazza a fizető funkciót is. A hetijegyeknél, bérleteknél és a napijegyeknél is a karszalagba lesz integrálva a fizetési megoldás, a legfontosabb változás, hogy a korábbi fesztiválkártyák helyett működik majd ez az eszköz.

Úgy gondolom, hogy elsősorban a látogatóknak lesz sokkal egyszerűbb dolga, hiszen nem kell külön a kártyájukra is figyelniük, hanem a fizetési eszköz mindig náluk, a csuklójukon lesz.

Milyen gyakran találkoznak visszaélésekkel, mennyire kell számítani arra, hogy a fesztiválozók megpróbálnak majd trükközni az újfajta fizetési eszközökkel?

Kisebb volumenű próbálkozások mindig lehetnek: egy több tízezres, százezres rendezvényen előfordulhatnak ilyenek, de az eddigi tapasztalataink szerint a rendszerek üzembiztosan működnek, azok a titkosítási megoldások, logikák, amikkel dolgozunk, kizárják a sikeres csalási kísérleteket.

A rendezvények fizetéstechnológiájának biztosítása komoly feladatot jelent: hogyan tudják ezt a munkaerő-igényt kielégíteni, mennyire jelenik meg ezen a piacon a munkaerőhiány?

Valóban, a fesztiválszezonban nagyon sok feladat van, nyaranta több száz fővel nő a csapatunk: itt jellemzően helyszíni jelenlétet igénylő, hostess-típusú munkákra kell gondolni. Mégis szoros együttműködésről van szó, hiszen a fesztiválon dolgozó nagy létszámú stábnak alaposan ismernie kell a mi rendszereinket.

Folyamatos kihívást jelent a megfelelő munkaerő megtalálása, ez évről-évre nehezebb. Az a tapasztalatunk, hogy a diákmunkások közvetítése sem könnyű, ez minden évben komoly logisztikai feladatot jelent - már a kisebb fesztiválokon is.

KIHÚZNA A BAJBÓL 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Könnyen becsaphatják az ügyfeleket a csalóka kamatok: erre nagyon figyelj oda
Százezreket is el lehet tapsolni egy rossz döntéssel.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Lidl

08.06-08.12
Országos

Aldi

08.06-08.12
Országos

Auchan

08.06-08.12
Országos

Spar

07.30-08.05
Országos

Interspar

07.30-08.05
Országos

Tesco

07.30-08.05
Országos

Lidl

07.30-08.05
Országos

Aldi

07.30-08.05
Országos