2020. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Százával mondtak fel dolgozóiknak: ki adja el ezután ezeket a divatcikkeket?


Május első napjaiban érezhetően más volt a helyzet, mint a krízis elején: az élelmiszer-kiskereskedelem sem pörgött már annyira, ami azonban sokkal fontosabb: a bolti kereskedelem többi része lényegében leállt, az üzletek jelentős része hetek óta zárva tartott, vagy ha ki is nyitott, a kijárási korlátozás miatt nem igazán volt forgalma. A felhalmozási láz megdobta a márciusi kiskereskedelmi forgalmat, de ennek nagyon nem örülhetnek a boltláncok, az élelmiszergyártók pedig végképp nem. Magyarországon tavaly 570 ezren dolgoztak a kereskedelem területén - így arányaiban egy kisebb leépítés is jelentős számú munkahely megszűnéséhez vezethet. A ruha- és könyvesboltok, valamint a használtcikk kereskedelem lehet a járvány nagy vesztese a boltos világban.

Csütörtök reggel a KSH adataiból az is kiderült, hogy áprilisban tényleg megborult a kiskereskedelem. Az elmúlt években a kormányzati illetékesek minden adatközlésnél elújságolták, hogy zsinórban hány hónapja emelkedik már a forgalom, így elég jól dokumentált, hogy most 81 hónap után szakadt meg a növekedés. Méghozzá nem is akárhogyan, tavaly márciushoz képest kapásból egy 10 százalékos csökkenéssel. Ezzel nagyjából három évet léptünk vissza az időben, a mostani adat ugyanis a 2017. áprilisinál sem sokkal magasabb.

Az összeomlás azonban véletlenül sem volt mindenhol ugyanolyan mértékű, sőt, nem is mindenhol volt. A legnagyobb mértékben a ruha- és cipőüzletek forgalma zuhant, majdnem 90 százalékkal, de közel 80 százalékos visszaesést mértek a használt cikkeket értékesítő boltoknál is, a könyv, újság, papíráru szegmens pedig harmadára zsugorodott - írja a G7. Az élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedelem azonban még áprilisban is bővült, az internetes rendelések pedig kilőttek: értékben több mint kétszer akkora volt a forgalom, mint egy évvel korábban.

Az élelmiszerboltokba kellett az ember

Arról, hogy ténylegesen hogyan alakult a foglalkoztatás a szektorban, amiről hivatalos KSH-adat még nincs, céges szintű adatok ugyanakkor léteznek, a vállalatoknak ugyanis minden hónapban le kell jelenteniük a NAV felé, hogy hány embert foglalkoztatnak. Ebben a jelentésben már látszanak az áprilisi adatok, amelyet összevetve az Opten által nyilvántartott februári foglalkoztatási számokkal, látható, hogy akárcsak a forgalomnál,

a foglalkoztatásban is kettészakadt a kereskedelem, összességében viszont nemhogy csökkent volna, de kismértékben még nőtt is a szektorban dolgozók száma.

Ennek magyarázata az, hogy az ágazat legnagyobb foglalkoztatói egyértelműen az élelmiszerláncok, az 50 legnagyobb vállalat által alkalmazott 94-95 ezer emberből 60-62 ezer dolgozott valamelyik ilyen láncnál február és március között. Márpedig ezeknek a cégeknek a többsége embereket vett fel ebben az időszakban, méghozzá nem is keveset, a vizsgált körben nagyjából 1500 főt. Ez ugyan csak 2,5 százalékos növekedés, de az alkalmazottak számában kissé így is túlkompenzálja a más területeken tapasztalt, akár 5-10 százalékos zuhanást.

Van, ahol 70 százalékos leépítés volt

A legnagyobb visszaesés - a forgalmi adatok ismeretében - nem meglepő módon a ruházati láncoknál volt. Ebben a szegmensben még a top 50-be bekerülő cégeknél is több mint 10 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma, a kisebb cégek azonban még ennél is nagyobb arányban építettek le. A ruhát és cipőt értékesítő cégek közül külön is megnéztük a 25 legnagyobbat, és ezek a vállalatok február és április között több mint 1300 embert rúgtak ki, ami azt jelenti, hogy minden hatodik korábban náluk dolgozó elveszítette az állását.

A legdurvább leépítés a Hádánál volt, amely még márciusban jelentette be, hogy akkori 560 alkalmazottjából 400-at elküld, de megvált dolgozói nagyjából felétől a Spriengfield és a Reno Cipő Kft. is.

Ezek ráadásul valószínűleg még nem is a végleges számok, hiszen a NAV adatbázisában az átlagos statisztikai létszám szerepel, ami azt jelenti, hogy ha valaki április közepén vesztette el az állását, akkor még fél embernek számít a statisztikában. Azok, akiket hónap közben küldtek el, majd a májusi adatban jelennek meg teljesen.

Ennek ellenére van rá esély, hogy a következő havi adat kedvezőbb lesz, hiszen májusban mindenhol megszűnt a kijárási korlátozás, és az üzletek jelentős része is kinyitott. Bár a forgalom valószínűleg messze van a járvány előtti szinttől, az áprilisi mélypontról azért jó eséllyel elmozdulunk majd.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk