2018. január 17. szerda Antal, Antónia

Szabálytalankodó boltosok: van jobb ellenszer a büntetésnél?

A vásárlók nem szeretik, ha becsapják őket a boltban, ahogyan az okos boltos sem szereti becsapni a vásárlót. A hatóság sem szereti a becsapós boltost. Kérdés, mit ér a nyilvánosság, amikor az ellenőrző hatóság megnevezi a vétkezőt. A közösségi oldalak árnyékában.

A vásárlókat óvó hatóságok ellenőrzéseik eredményeit valamilyen formában közzéteszik, számos esetben pedig meg is nevezik a vétkezőket. A cél az elrettentés a nyilvánosság erejével, kérdés persze, hogy ennek igazából mennyi visszatartó ereje van. Egyes - nem alaptalan - vélekedések szerint lehetnek olyan esetek, amikor a vétkező szolgáltató megnevezése erősebben hat a bírságnál - írja közleményében a blokkk.com. Persze, egy nagyobb összegű bírság azért nem smafu, de hát a hatóságnak is be kell tartania szabályokat, amikor a bírság összegéről dönt. A hasára nem üthet, mert az később visszaüt.

A bírságot is a vásárló fizeti meg

A bírságot a fülön csípett vállalkozás előbb, vagy utóbb fizeti, így ez egy kiadás, ami valamilyen jellegű költségként része az árnak. A rossz nyelvek szerint a bírsággal eleve - előre - számolnak a cégek, hiszen ahol emberek dolgoznak, ott könnyebben, vagy nehezebben, de becsúszik a hiba. És akadhatnak szándékosan vétkezők is, lásd például egyes esetekben a nyugtaadást. De hát nyilván nem az a céljuk, hogy megbüntessék őket.

Másik oldalról az állam is számol a bírságbevételekkel, ami tűnhet akár nem szép dolognak is, hiszen milyen alapon feltételezi már előre, hogy bárkit is meg kell majd büntetnie. Megint csak a rossz nyelvek szerint be is kell hajtani a bírságot, különben hiányozni fog a pénz, és különben is, mit csinál az ellenőrző hatóság, ha még bírságot sem szed be.

Helyére téve a tévelygéseket, már amennyire ez lehetséges, ahogyan a cégeknél a bírságkiadásokkal, úgy az államnak a várható bírságbevételekkel nem árt számolnia előre. És az nehezen képzelhető el, hogy az ellenőrző hatóságok ne latolgatnák már előre, hogy vajon mennyi bírságot is szedhetnek majd be. Például a 2017 évi költségvetés is számol bírságbevételekkel, így a központosított bírságbevételek előirányzatának értéke megközelítette a 150 milliárd forintot (hogy mennyi folyt be végül, az majd később derül ki). Érdekes kérdés lehetne egyébként, hogy vajon van-e különbség a kettő között, vajon ugyanakkora bírsággal számolnak-e előre a szolgáltatók és az állam (ezt számba venni, összegezni a cégek oldaláról nyilván lehetetlen feladat, de azért el lehet játszani a gondolattal). A szép persze az lenne, ha egyszer bedőlne a bírságterv, mert minden szolgáltató nagy hirtelenjében megjavulna, de erre nagy valószínűséggel várni kell még egy darabig.

A hatóságok beszámolnak, de azért akad kivétel is

A jog szabályozza a hatósági fellépés rendjét, meghatározva, hogy egyrészt melyik hatóság milyen esetben szabhat ki pénzbüntetést, vagy csak kötelezheti a szolgáltatót a helyes eljárásra (például a kis- és középvállalkozások bizonyos vétségek esetében első alkalommal nem büntethetők pénzbírsággal).

Az ellenőrző hatóságok ugyanakkor egyre többet hangsúlyozzák, hogy nem a bírságkiszabás a cél, bár akit megbírságolnak, az nyilván ezt nem nagyon hiszi el. De azért a kis- és középvállalkozások kivételezése az első körös bírságolás alól, vagy például az adóhatóságnál a méltányosság, a támogató eljárás rendje, vagy az adótraffipax azért nehezen kifogásolható módszer, ezt nem nehéz belátni. Ezzel együtt az adóhatóság például 2016-ban közel 70 milliárd forint mulasztási bírságot szabott ki első fokon. A NÉBIH közel 400 millió forint bírságot mért ki ugyanebben az évben (vigyázat, a két hatóság hatóköre között óriási a különbség). A fogyasztóvédelmi hatóságokról nem lelhető fel összegzés a 2016-os esztendőről, pedig korábban tanulságos, részletes beszámolókat állítottak össze. Ők kilógnak a sorból a többi hatósággal szemben.

És a nyilvánosság: mit segít a pénztárcádon

A vásárlók szemében a fogyasztóvédelmi hatóságok azok, akik pénztárcájuk legfőbb őrei lehetnek. Egyébként valószínűleg a vásárló tehet a legtöbbet a saját pénztárcájáért, persze ehhez elkél némi segedelem.

A járási hivatalok, kormányhivatalok berkeibe olvasztott fogyasztóvédelmi ellenőrzésekről két, a vállalkozásokat megnevező lista lelhető fel. Az egyik a fogyasztóvédelmi hatóságok jogerős határozatai (persze, nem az összes, hanem csak a legutóbbi hat hónap elmarasztaló döntései). A fogyasztóvédelem is egyébként számos esetben csak kötelezi a vállalkozást a hiba kijavítására, de a döntését a meghatározott rendben köteles nyilvánosságra hozni. Hát itt bizony 1 224 darab határozat szerepel jelenleg (az összegzés készítésekor, de ez folyamatosan változik: régi határozatok mennek, újak jönnek).

A fogyasztóvédelem másik nyilvános listája a súlyosan jogsértő webáruházaké. Ezek száma 130 felett mozog, 2017 elejétől itt két évig tüntetik fel a vétkező webáruházakat (jelenleg egészen pontosan 136 tételszám van feltüntetve). A súlyos hibákat, mely alapján ide juthat egy webáruház, külön rendelet szabályozza, a háttér pedig az, hogy sok az adminisztrációs szabályszegés, a hibás, hiányos tájékoztatás, ezt azért el kell ismerni. Súlyos hibának számít például a kötelező elállással, a szavatossági jogokkal, vagy a legfontosabb elérhetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás hiányossága, vagy éppen elmaradása a webáruház honlapjáról.

Az esetek nagy részében egyébként a vétkes webáruház azonnal ki is javítja a hibát, ezt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság beolvadt a szaktárcába) honlapján szép zöld betűkkel fel is tüntetik. Az már csak érdekesség, hogy erről a listáról a webáruház honlapja egy-két kattintással el is érhető, így ha kijavította a hibát és ezt a hatóság is dokumentálja, akkor némi bevásárlás előtti háziasszonyi szemlélődést követően akár nyugodtan lehet rögvest vásárolni is. Hiszen hatóságilag ellenőrzött a honlap. Azért ez a reklám már nem biztos, hogy szükséges.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-felügyeleti Hivatal is jegyzi a jogszabályban előírt vétkezőket. 2017-ben a jelenlegi kimutatás szerint 54 olyan élelmiszer termelőt, feldolgozót, vagy kereskedőt listáztak a kormány honlapján, akik súlyosan vétkeztek az élelmiszerbiztonsági előírásokban. Bizonyára a sok-sok híradásból is lehet következtetni arra, hogy a legtöbb gond a húsosokkal volt eddig.

A Gazdasági Versenyhivatal is nyilvánosságra hozza döntéseit, ezek általában a vaskosabb ügyekre irányulnak, amikor szélesebb körben sérülnek a vásárlók jogai. Hát itt bizony akár 1-2 évig is eltart egy vizsgálat, a versenyjog szövevényessége és az ügyek nagyobb súlya, összetettsége miatt. Persze, ebben a körben a bírságok is vaskosabbak lehetnek.

Ki nézi ezeket a listákat?

Körkörös pénztárcavédelem: segít-e a nyilvánosság? Hát persze, sőt, ez a legélesebb fegyver.

Az egyik kérdés most már csak az, hogy a vásárlók közül ki bogarássza ezeket a listákat. A vásárlótól nehezen várható el, hogy minden bevásárlás előtt nekiessen böngészni hatósági nyilvántartásokat. Marad az, hogy maguk a hatóságok, vagy éppen a civil fogyasztóvédelmi szervezetek hívják fel a figyelmet valamely kérdésre, aminek persze csak akkor van értelme, ha okosan csinálják.

És ott vannak a közösségi oldalak, melyek nagyon gyorsan pörögnek, és lepipálják a vásárlók könyvét és minden nyilvános hatósági listát. Hiába, a digitalizáció a panaszkodás műfaját is átalakítja. És hatékonyan. Az okos szolgáltató egyébként figyeli, hogy a saját céges közösségi oldalán miről panaszkodnak a vásárlók, sőt, be is szól, hogy kivizsgálná a panaszt. A digitalizáció mai korában nem is szerencsés másként eljárni, hiszen ha sok a kifogás, akkor a panaszáradat úgyis kibuggyan valahol. A hatóságoknak pedig a valóban súlyos ügyekre érdemes összpontosítaniuk a nyilvánosság mezején, és a segítő összegzésekre, a többivel amúgy sem törődik idő, energia hiányában a vásárló. Meg egyébként is.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. De, hogy ne a sötétben tapogatózz, mi is elvégeztünk neked egy példaszámítást: kalkulátorunkban 1 milliós hitelösszeget, és 60 hónapos futamidőt adtunk meg. A THM-ek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót a Sberbank nyújtja (THM 10,97%), de nem sokkal marad el ettől az K&H Bank (THM 11,50%) ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a CIB Bank, a Cetelem, az ERSTE Bank, illetve a Budapest Bank kölcsönét is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát.

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

Ezek az országok a világ legnagyobb sörfogyasztói

Ha sörivásról van szó, akkor a csehek verhetetlenek. Egy új tanulmány azt vizsgálta, hogy az egyes országokban mennyi sört fogyasztottak az emberek fejenként 2017 folyamán. Tavaly egy átlagos cseh 137,38...
 

Fogadjunk, hogy eddig te sem így használtad az alufóliát

A konyha a mindennapi életünk része, sokan mégis esve-kelve mozognak benne. Úgyhogy senkinek sem árthat egy kis felokosítás. Az alufólia például csodákra képes, de azért a bikinis sütemények is megérnek...
NÉPSZERŰ
FRISS

Interspar

01.18-01.24
Országos

Spar

01.18-01.24
Országos

Auchan

01.18-01.24
Országos

Interspar

01.11-01.17
Budapest

Spar

01.11-01.17
Országos

Aldi

01.11-01.17
Országos

Auchan

01.11-01.17
Országos

Tesco

01.11-01.17
Országos

  Ajánlatunk