Se nem olasz, se nem rizling (x)

Az olaszrizling borok sokak szerint megérettek arra, hogy akár a nemzetközi porondon is megmérettessék magukat. A magyar olaszrizling nagyágyúi, többek között Jásdi István és Laposa Bence segítenek elhelyezni az olaszrizlinget a bortérképen.

Kevés olyan szőlőfajta van, ami annyira beleivódott volna a magyar borfogyasztási kultúrába, mint az olaszrizling. Pedig az olaszrizling egyáltalán nem magyar fajta, még csak nem is olasz. Bár a történelemkönyvek sokszor olasz vagy francia eredetűnek jelölik meg, valójában az "olasz" nem mást jelent, mint hogy "külföldi", s másik közkeletű neve, a Welschriesling is arra a kelta Volcae törzsre utal, amely a Római Birodalom területére behatolva leigázta Makedóniát. Hozzánk a mai Horvátország területéről érkezett.

Ezek után talán már meg sem lepődünk azon, hogy az olaszrizling nem is rizling. Olyannyira nem az, hogy a pontosnak mondható, "rajnai" megjelölésű, de olykor pusztán "riesling" néven ismert fajtához képest az olaszrizling múltja egyelőre homályba vész.

Ami biztos, hogy Magyarországon az egyik legelterjedtebb fehérszőlő fajta, Tokaj kivételével minden borvidékünkön megtalálható. "Ha valaki itthon a borra gondol, akkor először az olaszrizling zamata, ízvilága ugrik be neki" - erősíti meg Laposa Bence badacsonyi borász, a Balatoni Kör elnöke. Nem véletlen, hogy a balatoni borászokat egységbe szervező, 2014-ben indult kezdeményezés közös bora, a Balaton Bor is olaszrizlingből készül. S noha a fajta klasszikusan a mindennapok borának van kikiáltva, egyre több borász érzi szükségét annak, hogy ebből a roppant korlátozó sztereotípiából kitörjön.

"Nagyon sokoldalú fajta, miközben nyáron a melegben kiváló fröccsbor, Ausztriában kitűnő aszújellegű édes borokat készítenek belőle. És különleges terroir borok is születhetnek belőle, ha megfelelő a termőhely és a gazdája is úgy bánik vele, mint egy nagy képességű szőlővel" - sorolja a lehetőségeket a 2017-ben a Borászok Borászává választott Jásdi István, a csopaki olaszrizlingek eredetvédelmi rendszereként működő Csopaki Kódex egyik ötletgazdája.

Itthon tulajdonképpen már megtörtént a kívánt kitörés. "A termelők rájöttek, hogy túl lehet és túl kell is lépni vele a fröccsbor kategórián. Felismertük, hogy a magyar gasztronómiához ez illik a legjobban és ez már a fogyasztásban is tetten érhető" - mondja Jásdi.

Következhet tehát a nemzetközi vizekre evezés. A külföldi piacok felé kacsintgató magyar szakemberek ennek megfelelően évek óta keresik, hogy miként lehetne nemzetközileg is jobban hangzó nevet találni az olaszrizlingnek. A tavalyi évben lezajló pályázatnak három befutója lett: az Oris(z), a Nemes, illetve az olaszrizling borok mandulás karakterére utaló Mandola. Hogy mi lesz a sorsa ezeknek a névjavaslatoknak, az még egyelőre nyitott kérdés.

A névválasztás persze önmagában kevés. "Nemzetközi viszonylatban sem az ítészek, sem a borkedvelők nem ismerik megfelelően a bor aromaprofilját, a külföldi siker ezért a mi jövőbeni kommunikációnkban rejlik." - jelöli ki a következő feladatot Gyukli Krisztián borász, a fiatal tehetségeket összefogó, 2015-ben létrehozott Rizling Generáció elnöke.

A pohárba kitöltve az olaszrizling feszes szerkezetű, alapvetően neutrális, kissé fanyar ízű. A már említett, fajtajelleges mandulás lecsengése mellett még a rezeda szokott vezető jegyként jelentkezni. A fenti két jegyet azonban nem minden borszakértő találja dominánsnak a hazai olaszrizlingekben; ilyenkor a citrusosság, a határozott savak, illetve az élénk, virágos vagy vágott füves illat kerül előtérbe, amin a visszafogott hordóhasználat csavarhat még egy keveset.

Az október 7-i Olaszrizling Október Nagykóstolón (www.olaszrizlingoktober.hu) 17 borvidék közel 80 pincészetének több mint 200 olaszrizlingje és rajnai rizlingje lesz kóstolható.

(x)