Rájöttek a magyar vásárlók! Így kell spórolni 2013-ban

A fogyasztók érzik, hogy a helyzet rossz, és tudomásul vették, hogy ez egy darabig így is marad - talán ez a legfőbb tanulsága a tavaly decemberben, 12 európai országban elvégzett Cetelem Körkép fogyasztói felmérésnek. Az évente kiadott kutatás szerint a nemzetközi fogyasztói közérzet újabb mélypontját érte el: a vizsgált európai országok közül Magyarország a sereghajtók között foglal helyet, hazánknál csak két, nehéz gazdasági helyzetben levő mediterrán állam, Spanyolország és Portugália fogyasztói borúlátóbbak. A tavalyi évhez képest Nagy-Britannia és Románia fogyasztói bizakodóbbak, mint egy évvel korábban - hangzott el a kutatás csütörtöki, bemutató sajtótájékoztatóján.

A magyar fogyasztók tudatosan próbálnak alkalmazkodni a válsághoz, ez bizonyos értékbeli átrendeződést jelent. Ésszerűbben fogyasztunk, megpróbáljuk (vagy legalábbis szeretnénk) növelni megtakarításainkat. Kialakultak a szelektív bevásárlólisták, kétszer is meggondoljuk, mit veszünk meg, az alacsony árat keressük, de a minőséget is szem előtt tartjuk (a magyar fogyasztók 73 százaléka inkább kevesebb, de jobb minőségű terméket vásárol). Egyértelmű trend a saját márkás termékek, a diszkontok előretörése. A magyar családok fele csökkentette kiadásait bútorra, lakberendezésre, de az utazás, a sport is egyfajta luxuskiadássá vált.

Alternatív családi költségvetés

A felmérés kimutatott egy új típusú fogyasztói trendet Magyarországon és Európában egyaránt: az internet és a közösségi oldalak hatására másképpen vásárolunk, másképen spórolunk, mint korábban. Egyre többet adunk például az interneten megtalált ismeretlenek véleményére, adott esetben a márkák marketinghadjáratával, a boltosok véleményével szemben is. A "csináld magad" mozgalom a net segítségével rohamosan terjed: egyre ritkábban hívunk szerelőt, szakértőt, inkább az online fórumok által nyújtott megoldásokat vesszük igénybe, és saját magunk oldjuk meg a felmerült problémákat.

Egyre inkább használjuk a szabad kapacitásokat (például használt, felújított bútorokat vásárolunk), vagy csereberélünk (nem csak tárgyakat, hanem szabad kapacitásokat, munkaerőt, munkaidőt). A közösségi vásárlás is ebbe a körbe sorolható, nem csak a kuponos/bónuszos cégek eszközeivel, hanem önszerveződő közösségeken (például a rokonok együtt olcsóbban vásárolnak zöldségeket, vagy a szomszédok közösen vásárolnak egy jó fűnyírót). Az ár-összehasonlító oldalak szerepe is egyre fontosabb: a vásárló sok esetben már nem csak otthon, hanem az üzletben, okostelefonja segítségével hasonlítja össze az árakat, és így az olcsóbb terméket választja. Természetesen megállíthatatlanul tör előre az internetes vásárlás is - ez pedig látványosan növeli a webáruházak forgalmát is, ami meglátszik az online áruhitelek népszerűségének növekedésében is.

Reneszánszát éli a használtcikk-kereskedelem: tízből nyolc magyar fogyasztó tervez használt terméket vásárolni a következő hónapokban. Új trend a "vissza a gyökerekhez": a vásárlók egyre jobban értékelik a manufaktúrákat, a kisiparosokat, a kézműves piacokat. Jobban megbízunk azokban a termékekben, amelyekről tudjuk, látjuk, hogy ki készíti.

A tájékoztatón felszólaló Síklaki István szociálpszichológus két konkrét példát is hozott az alternatív, tudatos fogyasztás elterjedésére. Az egyik például az Airbnb közösségi szálláskereső szolgáltatás (erről itt írtunk bővebben), a másik pedig a TaskRabbit munkaerő-közvetítő, amely a szabad munkakapacitásokat használja ki.