Nagy a baj a kisebb boltokban: hiába emelkednek a bérek

Az elmúlt időszakban, különösen az elmúlt három esztendőben megmerevedett a boltos munkaerőpiac annyiban, hogy a foglalkoztatottak száma, azoké, akik bármilyen címen bármilyen (fizikai vagy szellemi) munkát végeznek a boltokban, például alkalmazottként, vállalkozóként, vagy éppen segítő családtagként, nem változott - írja közleményében a blokkk.com.

Még 2013-ban és 2014-ben mutatott a statisztika ugyan növekedést a boltos foglalkoztatásban, mintegy 5-6 százalék közötti mértékben, de ebben nem csak a boltos piac növekedése játszhatott szerepet, hanem az online kasszarendszer beléptetése is, ami ezekre az évekre esett, és tisztította a piacot a munkaerő frontján is (több nyugtaadáshoz több költség, nagyobb létszám dukál).

De az elmúlt három esztendőben a boltos forgalom emelkedésénél jóval nagyobb ütemben kényszerültek bért emelni a kereskedők a munkaerőhiány miatt. Nyilván több ember kellene ma is, a felmérések és az álláshirdetések azért ezt mutatják, de a foglalkoztatottak száma, a teljes létszám nem változott.

Kis boltok: a számuk is csökkent, kevesebben is dolgoznak ott

2015-ben 133 ezer, 2017 derekán már csak 126 ezer boltba lehetett menni vásárolni. Hosszú évek óta csökken a boltok száma, a kis boltok folyamatosan teret veszítenek a nagyobb áruházakkal szemben (nagyobb áruház persze van hazai is).

Mindez látszik a létszám mutatóiban is, hiszen a változatlan foglalkoztatotti számon belül a nagyobb boltok alkalmazottainak száma emelkedett az elmúlt három esztendőben, szemben a kisebb boltokéval. Ez a kisboltszám olvadásának egyik következménye.

És a munkaerő vándorlásának egyik iránya is következik ebből, mégpedig az, hogy feltehetően (ezt már nem mutatja a statisztika, de a gyakorlati tapasztalatok igen) a kis boltokból mennek át a dolgozók a nagy áruházakba, ahol köztudottan nagyobb a bér. Egy másik változás a boltos foglalkoztatásban az egyéni vállalkozók számának csökkenése: miközben 2015-ben még 37 ezren voltak, számuk 2017-re 30 ezerre olvadt.

Szakmunkás eladó: kevesebb van belőlük

A boltos kereskedelem öregjei azt mondják, hogy nagy a baj, mert eladó nélkül nincs is igazi kereskedelem. De hát az élet, nem is ritkán, a gazdaságban is rácáfol hagyományos vélekedésekre, az értékesítési csatornák örökös fejlődése, átalakulása révén. Ráadásul a digitalizáció a boltokat is alaposan felforgatja. A webáruházban csak egy honlaphoz lehet fordulni (persze néhol akad telefonos ügyfélszolgálat, vagy éppen szakboltja is van a vállalkozásnak), a napjainkban törtető diszkontokban árufeltöltő és pénztáros kell csak.

Az önkiszolgáló, vagy éppen hagyományos boltok egy részében ráadásul nem kötelező szakképzett eladót alkalmazni, például egy zöldség-gyümölcs, vagy ruházati, vagy könyvesboltban már nem előírás. A jövőt vizslatva persze előreláthatóan a hagyományos bolt nem szűnik meg, de a súlya csökkenni fog és sok minden átalakul majd benne is (például már itt vannak az önkiszolgáló pénztárak, vagy például az elektronikus polccímkék, amikor nem kell papírfecnivel rohangálni árváltozáskor az árutartó gondolák között).

Megjelentek - tőlünk kicsit távolabb még csak, de egyre közelebb - az eladó nélküli digitális dobozboltok is. Vagy egy másik példa, automatából már nem csak forró teát, vagy kávét, hanem könyvet is lehet vásárolni. És a kisboltok a digitalizációban is hátrányban vannak. Bár jó néhányan indítottak webáruházat, de hát a forgalom zöme itt is a nagy webáruházaknál csapódik le, ahol százezres nagyságrendű a kínálat. A digitális eszközalkalmazás is nehéz terep, hiszen az egyszeri, induló beruházás drága, a megtérülésben van kockázat is, ráadásul a helyszűke is korlátokat szab.

A hagyományos bolt lelke persze még mindig az eladó, de hát a szakképzett szakmunkások száma apad. A teljes boltos foglalkoztatotti körben - itt célszerű hosszabb időszakot vizsgálni - 2013-ban még 128 ezer szakképzőt (szakiskolát, szakmunkásképzőt) végzett dolgozott, 2017-ben már csak 116 ezer fő. Az előbbi csökkenés döntő részben az alkalmazottak köréhez kötődik. És közben az általános iskola 8 osztályát végzők száma emelkedett, 17 ezer főről 23 ezer főre.

A foglalkoztatotti statisztika szerint a változatlan összlétszámon belül emelkedett az érettségizettek száma, de azt nem tudni, hogy közülük milyen arányban végeznek bolti, eladótéri fizikai, vagy valamilyen irodai munkát. És közben csökkent a felsőfokú (egyetemi, főiskolai) végzettségűek száma.