2020. szeptember 22. kedd Móric

Megdöbbentő dolog derült ki a magyar boltokról

  • Pénzcentrum.hu
  • 2013. március 3. vasárnap 08:04

Felmérések szerint egy átlagos magyar háztartás évente egy mázsa élelmiszert dob a szemétbe. Ez önmagában is magas szám, ugyanakkor az talán még megdöbbentőbb, hogy a boltok élelmiszerkészletének harmada szintén hulladékként végzi, elsősorban azért, mert lejár a termékek szavatossági ideje.


A statisztikák szerint a magyar háztartások évente közel egy mázsa élelmiszert dobnak a szemétbe. A pazarlásra nem mentség, nem is magyarázat, hogy Nyugat-Európában, Észak-Amerikában négyszer ekkora mennyiséget dobnak el. Az ehető, ám kidobott élelmiszer először is sok pénzébe kerül ma családoknak. Egy kilogramm élelmiszer átlagos ára 500 forint, így úgy is számolhatunk, hogy évente minden magyar család 50 ezer forintot dob a kukába.

A boltokban sem jobb a helyzet, sőt, a számok még riasztóbbak. A polcokon található élelmiszerek jelentős hányada, , éves szinten közel 4 ezer tonna hulladékként kerül továbbhasznosításra, elsősorban a fogyasztási idő lejártával - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Simon Anita, az LTV Trans Zrt. vezérigazgatója. Az áruházak által "termelt" élelmiszerhulladék elviekben nem értékesíthető tovább (tehát optimális esetben nem találkozhatnánk lejárt szavatosságú termékekkel a polcokon), a begyűjtés után pedig alternatív energiát, azaz biogázt állítanak elő belőle.

A szakember szerint a legtöbb élelmiszerhulladék a húsokból, húskészítményekből, a tejtermékekből, zöldségekből, gyümölcsökből, valamint a tojásból és a pékáruból keletkezik a boltokban. Az üzletek ugyanakkor egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek azért, hogy csökkentsék a hulladék mennyiségét, leginkább optimalizálni próbálják a készleteket, folyamatosan pörgetve azt az árukészletet, amit a polcokon tartanak. Ezt a folyamatot egyébként az új hulladékgazdálkodási törvény is segíti.


Az ugyanakkor nehezíti a helyzetet, hogy gyakorlatilag korlátlan mennyiségű élelmiszerhulladék kerülhet például állatmenhelyekhez, itt pedig vannak hiányosságok részben a szabályozás, részben az ellenőrzés területén. Sok esetben előfordul, hogy a szabályozást kijátszva kerülnek forgalomba nagy mennyiségben lejárt szavatosságú termékek - amik egyébként már hulladéknak minősülnének. Arra azonban nincs lehetőség, hogy menhelyek helyett például hajléktalanok kapják meg a lejárt termékeket - mondta el Simon Anita, az ugyanakkor lehetséges, hogy ha a gyártók érzékelik, hogy a felhalmozott készletek nem fogynak el a szavatossági időn belül, karitatív célokra fordítsák azokat.

A háztartásokban nehezebb gyűjteni

A családoknak ugyanakkor nehezebb dolguk van, ha újra szeretnék hasznosítani fel nem használt élelmiszer-készleteiket. Arra minden bizonnyal még várnunk kell, hogy a szelektív hulladékgyűjtők között találkozhassunk élelmiszeres konténerrel is, így marad a tudatos vásárlás, tárolás. Gondolkodjunk előre, milyen étkezések lesznek, hány ember fog enni. Nézzünk körül a kamrában és a hűtőben, hogy a szükséges alapanyagok közül mi van otthon. Ennek alapján készítsük el a bevásárló listát.

A listával a kezünkben menjünk a boltba, de attól lehetőleg ne térjünk el. Gyorsan romló élelmiszereknél kerüljük az "Egyet fizet, kettő kap" akciókat, mert könnyen lehet, hogy semmit nem spórolunk, ha a megvett termékek egy részét végül ki kell dobnunk. Fontos, hogy ne éhesen vásároljunk, mert akkor hajlamosak vagyunk a szükségesnél több élelmiszert a kosarunkba tenni. A csomagolt készételek helyett a friss élelmiszereket válasszuk, mert akkor a csomagolást is megspórolhatjuk. Nem árt ellenőrizni a lejárati időt, mert ha az túl rövid, nem biztos, hogy az adott élelmiszer elfogy.

Rendkívül fontos, hogy a hazavitt élelmiszert megfelelően tároljuk, mert különben gyorsan megromlik és mehet is a szemétbe. Amiről tudjuk, hogy nem fogy el, fagyasszuk le, mert a hűtőgép megvédi az élelmiszereket a kidobástól. Főzés előtt vizsgáljuk át a hűtőt és mindig azokat az alapanyagokat használjuk, amelyek lejárata közel van. Az sem baj, ha az élelmiszer szemre már nem tetszetős. A fonnyadt zöldség levesbe még éppen jó, a megbarnult gyümölcsökből remek turmix készíthető.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

09.18-09.23
Országos

Auchan

09.18-09.23
Országos

Lidl

09.18-09.23
Országos

Spar

09.18-09.23
Országos

Interspar

09.18-09.23
Országos

Tesco

09.17-09.23
Országos

  Ajánlatunk

Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó