2020. december 1. kedd Elza

Jönnek a betétdíjas, visszaváltható PET-palackok itthon: de lesz egy kis csavar


Bár semmit nem tudni arról, hogy pontosan mikor lesz konkrét jogszabály, zajlik a innovációs tárcában az a munka, amely kötelezővé tenné az italcsomagolások visszaváltását. Erről a szóról a többségnek az újratöltött palackok jutnak eszébe, a mostani terv azonban nem ezeket hozná vissza, hanem a nem túl fényes szelektív visszagyűjtési arányainkon javítana.


Lapunk kérdésére konkrétumot nem mondott az Innovációs- és Technológiai Minisztérium (ITM) arról, mikorra készül el a beharangozott betétdíj-rendelet. Csupán annyit közöltek: "az üveg és műanyagpalackok és fém dobozok visszaváltási rendszerére vonatkozó feltételekről egyeztetés folyik az érdekképviseletekkel, iparági szereplőkkel és a tudományos élet képviselőivel is, az új rendszert a javaslataik és észrevételeik valamint a lakosság véleményének figyelembe vételével alakítjuk ki". Ez alapján azonban az már látható: az egyszer használatos műanyagok betiltásával ellentétben ebből a tervből nem táncolt vissza a kabinet.

Arra a kérdésre sem adtak egyértelmű választ, hogy a két jogszabály-tervezet összekapcsolódik-e, csupán azt közölték: a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben meghatározva mindkettő szerepel a kormány céljai közt. Az általunk megkérdezett szakmai szervezetek szerint külön kezelik a kettőt. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség (MAGYÜSZ) szerint a két jogszabály nagyrészt egymástól független, a Humusz Szövetség szerint annyi a kettő közti kapcsolat, hogy a zacskótiltás EU-s hátterét adó SUP-direktíva (single used plastics, azaz egyszerhasználatos műanyagok) is tartalmazza, mennyire kell feltornázni a keletkező hulladékból szelektíven begyűjtött mennyiséget.

Ez már nem az újratöltés

Mint emlékezetes: Balogh Levente Szentkirályi-tulaj még a nyáron lapunknak adott interjújában ejtette el az információt arról, hogy folynak az egyeztetések a betétdíjas PET-palackokról. Mint akkor fogalmazott, "így a probléma egy csapásra megoldható, kevesebb lesz a szemét". Később Boros Anita ITM-államtitkár nyilatkozott a témában, ekkor már sejthető volt, ami mostanra egyértelművé vált:

Ez a betétdíj nem a palackok újratöltésére fog épülni, hanem az anyagi újrahasznosításukra.

Magyarországon sok évtizeden keresztül működött az úgynevezett többutas, azaz tartósabb palackok visszagyűjtésére, majd újratöltésére épülő rendszer. A zöld szervezetek egyébként szénlábnyom-csökkentés terén inkább ezt preferálják. Miután ezt a gyártók lassan tíz éve akkor egyébként elég komoly társadalmi felháborodás mellett a hatékonyság hiányára hivatkozva kivezette, most az egyszer használatos palackok visszagyűjtését erősítenék. Nem állunk ugyanis túl jól a visszagyűjtés arányait tekintve.

A palackok kétharmada a szemétben végzi

Magyarországon 18 millió tonna hulladék keletkezik évente, ennek jelentős része települési hulladék. A települési hulladék 14-17 százaléka műanyag, 3-4 százaléka fém, 3,8-4,6 százaléka pedig üveg. A műanyag hulladéknak jelenleg 35 százalékát hasznosítják újra, 2035-ig ezt az arányt az uniós előírásnak megfelelően 55 százalékra kell emelni - írta lapunknak az ITM.

Ez azt jelenti tehát, hogy az uniós direktívák a konkrét jogszabályi kitételek mellett a visszagyűjtési arányok terén is szorongatják a magyar törvényhozást.

A Humusz Szövetség álláspontja szerint sem lehet a visszaváltós rendszer nélkül teljesíteni az uniós visszagyűjtési adatokat. Ők egyébként a már emlegetett SUP-direktíva alapján vaskosabb elvárásokat említettek lapunknak, mint az innovációs tárca. Az ő információik szerint 2029-ig 90%-át vissza kell gyűjteni a műanyag palackoknak. Ráadásul mint hozzáteszik, az előírás azt is tartalmazza, hogy a PET-palackoknak 2025-re 25%-ban, 2030-ra pedig 30%-ban újrahasznosított műanyagból kell készülnie.

Ritka egyeztetések a szakmával

Kérdésünkre a két szakmai szervezet sem tudta megmondani, mikorra várható a jogszabály. A MAGYÜSZ lapunk kérdésére azt közölte: az év elején is részt vettek néhány, az ITM által kezdeményezett egyeztetésen, ami után írásban megküldték a visszaváltási rendszer kialakítására vonatkozó javaslatukat. Azóta azonban az ITM végleges javaslatát még nem ismerik, és arról sincs hivatalos információjuk, hogy a minisztérium mikor és milyen javaslatot terjeszt a Kormány elé.

A Humusz Szövetség kérdésünkre azt írta: őket érdemben nem vonták be a folyamatba. Az ITM egyébként lapunknak azt is állítja: a társadalom többsége az intézkedés mellett állna. Mint írják, a Pannon Egyetem üvegvisszaváltó rendszer kialakítását célzó kérdőíves felmérése szerint a magyar polgárok 85 százaléka összegyűjtené a palackokat.

Üvegpalacktól az ellenkampányig

“Évek óta várható volt. Január végén megtörtént. A Coca Cola magyarországi vállalata levélben közölte partnereivel, beszünteti a visszaváltható palackos kólák forgalmazását"

- lassan tíz éve, hogy egy gyászos hangvételű poszt keretében az akkori Hulladék Munkaszövetség (a mai Humusz Szövetség elődje) közzétette: a kóláscég beszünteti a visszaváltható üdítőspalackok forgalmazását. Ekkor már csak a kétliteres változatok voltak itthon forgalomban, pedig egy időben igen széles volt a paletta.
A történet eredetileg az üvegpalackokkal kezdődött, már annak idején az komoly felzúdulást váltott ki a hazai zöldekben, amikor a két kólaóriás vastag falú műanyag flakonokra cserélte a betétdíjas üvegpalackokat.

Míg eredetileg a kommunikáció arra épült, hogy ezekkel hatékonyabban folytatni a többutas rendszert, pár évvel később már nem csináltak titkot abból, mennyire púp a hátukon az egész.

Emlékezetes, amikor a végleges megszüntetés előtti évben a Pepsi azzal borzolta a zöldek kedélyeit, hogy kisboltokba kitett plakátjain saját betétdíjas csomagolású termékeik megvétele ellen érvelt, természetesen saját eldobhatói javára. Később ezért a kampányért egyébként meg is büntették az óriáscéget.

A legérdekesebb az egészben, hogy míg itthon lassan egy évtizede gyakorlatilag azzal a narratívával szüntették meg a rendszert, hogy az elavult, számos más európai országban, például a Coca-Cola esetén Németországban, egyliteres kiszerelésekkel mai napig működik a rendszer. Ázsiában pedig több olyan ország is van, ahol az elmúlt években újonnan vezették vissza a többutas megoldást.

Nem egyértelmű, melyik a zöldebb

A két, mondjuk úgy, ellenérdekelt szakmai szervezet, azaz az üdítőcégeket tömörítő szövetség és a hulladékcsökkentésért harcoló zöld civilek homlokegyenest ellentmondtak egymásnak arra a kérdésünkre, a két rendszer közül melyik terheli meg kevésbé a környezetet. A MAGYÜSZ szerint az újrahasznosított alapanyagokból készülő, azaz a szelektíven begyűjtött és ismételten az anyagában történő, tehát beolvasztás utáni újraöntéssel végzett újrahasznosítás összesített környezeti lábnyoma kedvezőbb lehet az újratölthető italcsomagolásoknál.

Mint kifejtik, az újratölthető palackokat ugyanis felhasználás előtt ki kell mosni, ehhez vegyszert, mosólúgot, mosóvizet kell használni. Az újratölthető palackokat ráadásul kétszer kell szállítani, így a logisztika során fellépő szén-dioxid kibocsátás is magasabb. Hozzáteszik: szerintük nem véletlen, hogy az EU is az újrahasznosított másodnyersanyagok egyre növekvő arányú felhasználását szorgalmazza. Ezt követően elárulják, hogy szövetségük céljai közt szerepel a tagvállalataik által gyártott és forgalmazott PET-palackoknál 2025-ig 30 százalékra, 2030-ig pedig 50 százalékra növeli az újrahasznosított műanyagok felhasználási arányát. Ez azonban nem túlzottan nagy vállalás, tekintve, hogy a fent említett direktíva miatt ez mindenkire nézve kötelező.

A Humusz ezzel szemben máshogy látja. Mint írják: az EU-s Hulladék Keretirányban és a hazai hulladéktörvényben is lefektetett hulladékhierarchiában az szerepel, hogy az újrahasználatra történő előkészítés mindig magasabb rendű, támogatandóbb tevékenység, mint az újrafeldolgozás. Szerintük ez azt mutatja, hogy egyértelműen az újratöltés az előnyösebb megoldás. Hozzáteszik: a betétdíjas rendszer megfelelő működése során az újratöltési (többutas) rendszer 50%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményez, mint az egyszer használatos árucikkekre bevezetett betétdíjas rendszer. Fontosnak tartják azt is hozzátenni: egy üvegpalackot átlagosan 40-szer újra lehet tölteni, és hulladékként utána anyagában még mindig újrahasznosítható.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is, ezért nagyon fontos, hogy már most a számunkra legmegfelelőbb konstrukciót válasszuk! Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 3 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk