A fogantatást követő első ezer nap alatti környezeti hatások, ezen belül is leginkább a táplálás nagyban meghatározzák a felnőttkori egészségi állapotot. A helytelen csecsemő- és kisgyermekkori táplálkozással összefüggő későbbi betegségek negatív hatással vannak az egyén életminőségére és komolyan megterhelik a gazdaságot. A lakosság ugyanis 30 milliárd forintnál többet költ közvetlenül a gyógyulásra és a betegségek közvetett költségei hátrányosan érintik a vállalatok eredményességét is.
Szakmai körökben ma már elfogadott a fogantatástól számított első ezer nap kiemelt élettani jelentősége, ahogyan az is, hogy ha ebben az időszakban nem megfelelően táplálják a gyerekeket, az több népbetegség - köztük a 2-es típusú diabétesz, a kardiovaszkuláris megbetegedések és az elhízás - kialakulását is megalapozhatja.
Az Első 1000 Nap Program által készített "A gyermekkori táplálás hatása a betegségmegelőzésben és ennek gazdasági hatásai" című tanulmányból kiderül, az 1-3 éves korú gyerekek körében az édesanyák 45 százaléka nem teljes mértékben a baba szükségletei alapján táplálja a gyereket.
A két év alatti gyerekek 10-14 százaléka túlsúlyos, és 3-5 százaléka potenciálisan elhízott. Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke elmondta, aki az első 3 évben túlsúllyal küzd, az nagy valószínűséggel felnőtt korában is túlsúllyal-elíhzással fog küzdeni.
A helytelen táplálkozási szokások kialakulását javarészt a zsír-, fehérje-, és szénhidrátbevitel ajánlottól való eltérése okozza, de az ezekkel összefüggő betegségek egy része nem csak az elhízás folymánya, adódhat a nem megfelelő vitaminbevitelből is. Kiderült az is, hogy az utóbbi években leginkább a 12 és 36 hónap közötti gyerekek helyzete rosszabbodik.
Dr. Takács István a tanulmány ismertetésekor elmondta, a baba fejlődése függ az anya étrendjétől is, és 1 éves kor felett sem szabad a gyereket "mini-felnőttként" kezelni, vagyis nem feltétlenül azok az élelmiszerek jók számára, mint ami a felnőttek számára.
Ez is érdekelhet!
A helytelen csecsemő- és kisgyermekkori táplálkozással összefüggő későbbi betegségek negatív hatással vannak az egyén életminőségére és komolyan megterhelik a gazdaságot. Hogy hogyan? A magyar tanulmány szerint az elhízás, a 2-es típusú diabétesz és a magas vérnyomás közvetlen költségei évente összesen több mint 307 milliárd forint terhet rónak az egészségbiztosításra és a gyógyszerkasszára.
De a lakosság pénztárcáját közvetlenül is érintik a helytelen életmód okozta egészségügyi problémák: a számítások szerint évente 30 milliárd forintnál is többet költünk saját gyógyulásunkra a fent említett három betegségtípus miatt. Emellett a közvetett költségekről sem szabad elfeledkezni: a munkahelyi hiányzás egyaránt hatással van az egyes egyének pénzügyi helyzetére és a vállalatok eredményességére is.
Mindez ellen viszont lehet tenni. A felnőttkori betegségek kockázata csökkenthető a gyermekkori étkezési szokások megváltoztatásával. Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, a szülőkhöz nehezen jutnak azok az információk, mire lenne érdemes figyelniük és milyen következményekkel jár, ha nem megfelelő a gyerekkori táplálás. Azt is elmondta, rengeteg a tévhit a szülők körében, mint például, hogy a várandós anyának többet kell ennie, akár kétszer annyit, mint korábban. Pedig valójában maximum 500 kalóriával kellene többet enniük, és nagyjából 10-12 kilóval kellene nehezebbnek lennie a szülés előtti időszakban.
Kubányi Jolán arról is beszélt, az ízpreferenciák néhány hónapos korban alakulnak ki, vagyis a szülők felelőssége többféle ízt kóstoltatni, több féle élelmiszert adni a gyereknek. Ha túl édes élelmiszert vagy túl sósat adunk, akkor ahhoz a gyerekek hozzá is szoknak, és később már azt fogják preferálni. Kubányi Jolán elmondta, a hazai felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, vagyis elég aggasztó az egészségügyi helyzet.
- jegyezte meg Kubányi, hozzátéve, a várandósság alatt és kisgyermekkorban sem ildomos bedőlni a különféle divatos diétáknak, és az édesítőszerek használata sem javasolt, kivéve persze, ha a gyerek diabéteszben szenved.
Jól jönne 3 millió forint?
A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 3 millió forintos hitelösszeget, és 84 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 45 941 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank (THM 8,20%) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől a K&H Bank (46 000 Ft/hó; THM 8,09%); illetve a Budapest Bank (46 402 Ft/hó; THM 7,90%) ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát.
Portfolió