2019. május 27. hétfő Hella

Így hagyja magát kirabolni rengeteg magyar: észre sem veszik


Az online térben, a rövidtávú haszon érdekében felelőtlenül megosztott adatok sokkal védtelenebbé teszik a felhasználókat, mint gondolnák. A számos adatmegosztási botrány körüli felháborodás és aggodalom ellenére (pl. amikor a Facebook lehetőséget adott a Netflixnek és a Spotify-nak, hogy törölhessék a felhasználók privát üzeneteit ), az internetfelhasználók több mint fele (56 százalék) úgy érzi, hogy a modern digitális világban lehetetlen a teljes adatvédelem. Ehelyett sokan a kiárusítás mellett döntenek, amikor az adataik sértetlenségéről és online személyiségük megóvásáról van szó - ezzel potenciálisan nagy költségeket és komoly következményeket bevállalva.

Annak ellenére, hogy a személyes adatokkal való visszaélés, vagy azok rossz kezekbe kerülése igen komoly következményekkel járhat, minden ötödik ember (18 százalék) örömmel feláldozza adatainak biztonságát és adja meg személyes adatait, ha mindezért valamit ingyen kap. A felhasználók több mint harmada (39 százalék) pedig pénzért cserébe teljes hozzáférést adna személyes adataihoz egy idegennek - derül ki a Kaspersky lab kutatásából. Ez a rövid távú szemlélet hosszú távú károkhoz vezethet.

Az ’utca embere’ számára is egyre gyakoribb, hogy a munkáltatók vagy a potenciális munkáltatók átböngészik a Facebook, az Instagram, a LinkedIn, stb. közösségi média platformokat. Ellenőrzik a személyzet és a jelöltek jó hírnevét, illetve, hogy az alkalmazottak nem keltik-e a cég rossz hírét. Ugyanakkor a munkavállalóknak is óvatosnak kell lenniük, hogy mit mutatnak magukról és a munkájukról a közösségi médiában. A Carrier Builder álláskereső portál adatai szerint például a munkáltatók 57 százaléka talált olyan tartalmat a közösségi médiában, amiért nem vett fel egy jelöltet, több mint harmaduk (34 százalék) pedig figyelmeztetésben részesítette, esetleg el is bocsátotta alkalmazottját emiatt.

Akár nyilvánosan, akár zárt körben osztunk meg valamit, ha az információ rossz kezekbe kerül, komoly következményei lehetnek. A  kutatás szerint, az emberek negyedének (26 százalék) személyes adataihoz hozzáfért valaki a hozzájárulásuk nélkül, és ennek közel harmada (31 százalék) a 16-24 évesek közül került ki. Ennek következményei széleskörűek és változatosak voltak: több mint harmadukban (36 százalék) ez aggodalmat váltott ki, amely arány a 16-24 évesek körében 42% volt. Körülbelül minden ötödik (21 százalék) személyt ért pénzügyi veszteség, negyedüket pedig spamekkel és reklámokkal zaklatták.

Mindez annak ellenére következik be, hogy sokan tesznek lépéseket az információk titokban tartásáért, illetve annak megakadályozására, hogy mások is hozzáférjenek személyes és bizalmas adataikhoz. A kiberbűnözők megjelenésével leginkább attól tartanak, hogy azok hozzáférhetnek személyes adataikhoz. A kutatásban résztvevők 62 százaléka jelszóval védi eszközeit és az azon tárolt információkat. Harmaduk (35 százalék) rendszeresen ellenőrzi és változtatja adatvédelmi beállításait az eszközein, a szolgáltatásokban és az applikációiban (ez a szám 42 százaléka 16-24 évesek körében, az 55 év felettieknek pedig több mint a negyede (28 százalék). A megkérdezettek negyede (25 százalék) letakarja a webkamerát az adatok biztonsága érdekében, valamint minden ötödik (21 százalék) férfi és minden tizedik (11 százalék) nő titkosítja adatait. Marina Titova, a Kaspersky Lab fogyasztói termék-marketing vezetője elmondta:

Nem kell messzire menni ahhoz, hogy lássuk, hogyan lehet az adatokkal visszaélni, vagy a legkülönbözőbb módokon és indítékokkal azokat a fogyasztók ellen felhasználni. Láthattuk a Marriott adatainak 2018-as feltörését , amely 500 millió felhasználót érintett, és sokan személyazonossági csalás áldozatává váltak, valamint azt is, amikor a Forever 21 kiskereskedőinek pénztártermináljai kiadták az ügyfelek hitelkártya adatait . Szintén jó példa egy zenész közelmúltbeli esete, akinek az akkori barátnője arra használta fel a zenész email fiókját, hogy leállítsa zenei ösztöndíját, ezzel pedig megakadályozza Montrealból való elköltözését. Az online adatbiztonság fontosságával kapcsolatos tudatosság, valamint a védelmi lehetőségek ismerete megakadályozhatja, hogy az emberek és az adataik veszélybe kerüljenek.

Jól jönne 5 millió forint?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 5 millió forintos hitelösszeget, és 72 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 86 426 forintos törlesztővel a K&H Bank (THM 7,97 %) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől a Budapest Bank (87 194 Ft/hó; THM 7,90%) ajánlata sem. Némileg lemaradva követi őket az CIB (87 368 Ft/hó; THM 8,17 %) ajánlata, de érdemes megnézni az Erste és az OTP Bank ajánlatát is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk

A tények magukért beszélnek: a férfiak több pénzt vernek el, mint a nők
A magyarok nem tudnak elszakadni a készpénztől, pedig drága mulatság...


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS