2018. június 20. szerda Rafael

Hagyjuk az óbégatást: a magyarok pénzelik az albán fagyimaffiát


A Pénzcentrumon először 2016-ban foglalkoztunk azzal, hogy stabilizátorokkal és emulgátorokkal kitömött, silány alapanyagokból készült fagyik tarolták le Magyarországot. A gyanútlan fagyizók nem igazán kapnak mást a tölcsérbe, mint festéket, aromát, savót, soványtejport, minimális természetes alapanyagot és rengeteg levegőt. Az elmúlt években több újság is foglalkozott a kérdéssel, de akkor miért lehetnek még mindig olyan sikeresek a kamufagylaltozók hazánkban? Mutatjuk, mi állhat a háttérben.

Legutóbb tegnap, a Bors foglalkozott a hazánkat elárasztó albán fagylaltosok kérdésével. Ahogy 2016-ban a Pénzcentrumon megírtukaz albán fagylaltokban rendszerint stabilizátorok és emulgátorok többszörösét használják fel, mint a hagyományos fagyikban. Emellett silány alapanyagokkal dolgoznak, a vendégek pedig nem igazán kapnak mást, mint festéket, aromát, savót, soványtejport, minimális természetes alapanyagot és rengeteg levegőt. A jelenséget akár vattacukor-effektusnak is nevezhetnénk, ugyanis a jó minőségű fagylaltban 30-35 százalék a levegő, a szóban forgó albán fagyikban viszont nem ritka a 100 százalékos térfogatnövelés sem, vagyis felerészben levegőt kapunk a tölcsérünkbe.

A Bors már említett cikkét is sokan átvették, amelyben összehasonlítottak 

  • egy magyar tulajdonban lévő cukrászdát, ahol a 4-6 dekagrammos eper fagyiért 280 forintot kérnek el, és 
  • egy, a magyar cukrászda közelében lévő albán fagyizót, ahol ugyanennyi fagyiért 120 forintot, kétszer ennyiért (8-10 dekagrammért) pedig 180 forintot kell csak fizetni. 

Az albán fagyizók sokszor kapnak negatív színt a sajtóban (mi is megtettük néhányszor), pedig a koncepciót úgyis hívhatnák, hogy "Ëndërr hungarez", ami albánul annyit tesz: "magyar álom" (legalábbis a google fordítója szerint), hisz többet kapunk kevesebb pénzért

Gondoljunk csak bele. Magyarországon tömegek vannak még mindig elájulva a kiskockásabroszos, a csárdáshangulatú és a régiidőketidéző éttermektől, ahol olcsón adnak nagy adagot. 

De akkor mégis miért baj, hogy az (állítólag) albánok ellepték az országot olyan fagylaltozókkal, ahol szintén olcsón adnak nagy adagot?

Nézzük egy kicsit a számokat. A Központi Statisztikai Hivatal május 30-án közölte a magyar háztartások 2017-es fogyasztásáról szóló előzetes adatokat. Ebből kiderült, hogy élelmiszerre (alkoholmentes italokkal együtt) fejenként 22 513 forint jutott havonta, vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra pedig 3 539. Ez nem túl nagy összeg, így nem mindegy, hogy ebből 12,6 gombóc 280 forintos fagyira futja, vagy 29,5 adag 120 forintos fagyit tudunk belőle venni.

Amíg egyes balatoni lángososok havonta cserélnek olajat a sütőben, a sarki kisvendéglősök egy része pedig amit lehet, mirelitből főz meg, és ezeket a dolgokat szeretjük, akkor 

miért pont a fagyizásban ne szeretnénk az innovatív albánokat, akik ugyanannyiból többet oldanak meg, a semmiből csinálnak valamit, és ezt ráadásul pénztárcabarát áron adják el? Mert tulajdonképpen csak erről van szó.

És ez nem törvénytelen?

Nemhogy nem törvénytelen, de még csak nem is egészségtelen. A már említett tegnapi Bors-cikkben megszólalt Zoltai Anna, a Nébih Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztályának vezetője, aki elmondta, hogy 

az adalékok az egészségre nem károsak.

A nébihes vezető azt is hozzátette, hogy a jégpasztával növelt térfogatú fagylaltok minősége elmarad a hagyományos technológiával készített fagylaltokétól, de az kétséges, hogy ez mennyire érdekli a magyarokat. Hiszen egészen addig, amíg az átlagos magyarnak havi néhány ezer forintja marad vendéglátásra (plusz még 4701 forint kultúrára és szórakozásra), addig tömegek fogják nem a minőségi, hanem az olcsó termékeket keresni a vendéglátóhelyeken, így pedg tulajdonképpen jobban is járnak az egyébként nem káros, nem törvénytelen albán fagyival, hisz abból többet kapnak, kevesebb pénzért.

Az pedig teljesen egyértelmű, hogy nem törvénytelen elhanyagolható (vagy zéró) mértékű gyümölcstartalmmal fagyit árulni Magyarországon. A Magyar Élelmiszerkönyv ugyanis ismeri a gyümölcsízű fagylaltpor besorolást, amely esetében nincs meghatározva, hogy mekkora gyümölcstartalommal kell az alapanyag fagyipornak rendelkeznie. Innentől kezdve pedig annyi aromát és térfogatnövelőt lehet beletenni a fagyiba, amennyit csak az árus nem szégyell.

Hogy kerüld el?

Ha annak ellenére, hogy legális és nem egészségtelen, mégsem szeretnél térfogatnövelt fagyit enni, akkor Mihályi László cukrászmester a Dining Guide-ban a következő tanácsokat adta:

  • A fura színek (mondjuk a hupikék) arra utalhatnak, hogy tele van nem természetes anyaggal a fagyi.
  • A fura nevek (például esti álom) alkalmasak lehetnek arra, hogy át se gondoljuk, hogy mit eszünk. Ha mondjuk valaki a legjobb francia csokoládét használja a fagylaltjához, akkor miért nem azt írja ki?
  • Túl nagy választék, túlságosan csicsás megjelenés, túl olcsón. A külső megjelenés sokszor a belső tartalom hiányát hivatott elrejteni, a túl olcsó ár pedig egészen egyértelműen mutathatja, hogy nem költenek el megfelelő mennyiségű pénzt alapanyagra.

JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?

Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. De, hogy ne a sötétben tapogatózz, mi is elvégeztünk neked egy példaszámítást: kalkulátorunkban 3 millió forintos hitelösszeget, és 84 hónapos futamidőt adtunk meg. A  törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 46 ezer forintos törlesztőrészlettel a K&H Bank nyújtja, de nem sokkal marad el ettől a Budapest Bank 46 324 forintos törlesztőt igérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, és az UniCredit Bank konstrukcióit is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát.

Hozzászólások száma: 2 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk