Pénzcentrum • 2019. december 4. 16:04
A drágább euró nyomán megcsappant a 27 százaléknál kisebb áfa előnye a bevásárlóturizmusnak és az árelőnye az idegen webáruháznak. Kérdés, mi gyengül többet, a forint, vagy a boltos kalandozás vágya.
Bevásárlóturistáskodni, vagy idegen, uniós viszonylaton kívüli webáruházban vásárolni nagyjából ugyanazt az eredményt jelenti, csak az előbbinél kocsiba ugrunk, utóbbinál viszont a fotel kényelméből nassolgatunk. Logisztikai költsége persze mindkettőnek van, hiszen valahogyan haza kell hozni, juttatni a levadászott portékát. Kérdés, hogy vajon megéri-e, hiszen a forint gyengülése mellett azért itt lehet más is,ami ezt a kalandot megdrágítja - írja közleményében a blokkk.com
December első napjaiban, az ajándékvásárlási roham kezdetekor a forint euróhoz mért árfolyama a 330-335 forintos sávban mozog. 2017 decemberében 310 forint körül, 2018 utolsó hónapjában pedig 321 forint felett mozgott az euró átlagos havi devizaárfolyama. Egy év alatt a decemberi árfolyamokat nézve 4 százalék körüli, két év alatt ennek a kétszerese az euró drágulása, ha valaki forintját beváltani igyekszik. És önmagában ez már sokat farag abból a költségből, ami kijön, ha nem itthon vásárolunk.
Minden megváltozhat
A gyengébb forint 2019 első felében még nem szegte kedvét a bevásárlóturistáknak a határokon átruccanni némi kalandozásért a szomszédok boltjaiban. 60 milliárd forint felett járt a mutató, a pénz fele pedig Ausztriában ment el (2018-ban 130 milliárdért költekeztek a kizárólag bevásárlási céllal felkerekedők, akkor is legtöbbet a sógoréknál költekeztünk). Azóta viszont tovább gyengült a forint.
De hát van egy nagyobb előnye a külhoni boltoknak, ez pedig az áfa, ami nálunk a legnagyobb uniós viszonylatban a maga 27 százalékos kulcsával. A szomszédos Ausztriában, ahonnan a legtöbbet vásárolnak a magyar bevásárlóturisták, ez 20 százalék. Horvátországban 25 százalék, oda már csak elvétve járunk bevásárolni (a nyaralás másik műfaj persze), Szlovéniában 22 százalék, de az kis bevásárlópiac, ám Szlovákiában már csak 20, Romániában pedig 19 százalék. Megyünk is cuccolni az utóbbi kettő boltjaiból - írja a portál.
És ott van még az üzemanyag költsége is. 2017 decemberében a benzin-dízel páros átlagára 357-368 forint volt, 2018 utolsó hónapjában 353-394 forint, most pedig 386-412 forint az előrejelzés, jobb híján az adóhatóság adatai alapján.
Mindebből az kerekedik ki, hogy a bevásárlóturizmusban a drágább euró és a nagyobb költséget jelentő üzemanyag ár mérsékli az áfaelőnyt a kinti bolti árak viszonylatában. Számolni nagyon is tud a magyar vásárló, most már csak az a kérdés, hogy a kalandozás vágya többet gyengül-e a forintnál.
Ja, igen, a legfontosabb, ami megkülönbözteti a bevásárlóturizmust az idegen internetes vásárlástól, hogy odamegyek, kiválasztom, kifizetem és hazahozom. Az idegen internetes vásárlásnál nem megyek oda, de lehet ennél több is, amit ki kell fizetni - írják.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Így is lehet drága
Egyes felmérések szerint nagyjából ugyanannyit költöttünk eddig idegen webáruházakban, mint a hazaiakban (melyek Magyarországon vannak bejegyezve), ami 2018-ban 500 milliárd körüli értéket jelenthetett, a másik 500 milliárd mellett. Ezek a vásárlások év végén felpörögnek, sokan máshol turkálnak ajándékok után, nyilván azzal a céllal, hátha olcsóbb valami. Ennek persze vannak szabályai is.
Az izgalmasabb az uniós kívüli vásárlás. Itt 22 euróig vám és áfamentes a vásárlás. A 22 eurós értékhatár számítgatásához persze átváltogatni kell a különböző árfolyamokat a szállítás helyétől függően. Kizárólag a példa kedvéért a bejegyzés pillanatában ez egy 7 200 forint körüli értéket jelent - hívja fel a figyelmet a portál.
22-150 euró között már belép a 27 százalékos áfafizetési kötelezettség, így ezt már nem ússzuk meg. A felső értékhatár az 50 ezer forintot közelíti, most éppen. És 150 euró felett az áfa mellé belép a tarifális - tételes, termékenként, termékcsoportonként eltérő - vámfizetési kötelezettség is. És értékhatártól függetlenül minden Unión kívülről érkező csomagocska esetében kötelező lefolytatni a vámeljárást, az eredmény, mennyit is kell fizetni, majd kiderül a végén. A posta eddig nem panaszkodott, hogy kevés lenne ez a forgalom, persze, nem ingyen csinálja.
Az unión belüli webes vásárlás esetében, amikor a szállítás indulópontja egy másik tagállam, természetesen nincs vámeljárás, az árubehozatal alapvetően nincs korlátozva. Az árus webáruházakra persze vannak áfa-elszámolási szabályok, ezekkel nekik számolniuk kell, de ez nem a vásárlóra tartozik. A gyengébb forint ugyanakkor drágább vásárlást jelent itt is. Persze, itthon az import termékek - az ajándékok zöme az - is drágulnak előbb-utóbb, a nagy akciós hajszában viszont lehet, hogy csak a leárazás mértéke lesz kisebb, amit nem is biztos, hogy észrevesz a vásárló.
Mindenesetre lehet számolgatni, a fotelban is, hogy a 4-5 százalékos euró drágulás mellett mi éri meg és mi nem. Egy biztos, így már többe kerül az euróban feltüntetett ár. Az előbbiek miatt is érdemes alaposabban megnézni a magyar nyelvű, vagy magyar nyelven is elérhető honlapokat, kivel is szerződünk és honnan szállít. Néha nagyon nem mindegy.