2020. augusztus 7. péntek Ibolya

Ezekért a termékekért őrülnek meg a magyarok: mi vesszük a legtöbbet az EU-ban


Míg a vizsgált európai országokban 60 százalék azok aránya, akik vásároltak online az elmúlt évben, addig Magyarországon ez csak 41 százalék. Azok közül, akik rendeltek internetről, a legkevesebben élelmiszert és könyvet, a legtöbben ruházati és sportcikkeket vettek online. Érdekesség, hogy elektronikai termékek online vásárlásában lekörözzük az EU-s országokat, az interneten vásárló magyarok 41 százaléka rendelt valamilyen kütyüt online az elmúlt évben. 

Az internetes vásárlás az Eurostat statisztikái szerint egyre népszerűbb az Unión belül. Mind több vásárló használja ki az online shopping előnyeit: bárhol, bármikor, néhány kattintással, sokkal több lehetőséghez férnek hozzá. Nem is beszélve a nagy akciókról, és a könnyebb termékösszehasonlításról.

2018-as adatok szerint az EU 16 és 74 év közötti lakosságának 60 százaléka vásárolt online, amely 28 százalékkal több, mint 10 évvel azelőtt. Az elmúlt évtizedben minden korosztályban emelkedett az interneten vásárlók száma, azonban a leginkább a fiatalok, 16 és 24 év közöttiek körében nőtt meg a számuk: 40-ről 72 százalékra. A 25 és 34 év közöttiek esetében is 2018-ra 78 százalékra nőtt az online vásárlók száma, ami 32 százalékos emelkedést jelent.

Hogyha országonkénti bontásban megnézzük az online vásárlók számát, látható, hogy Dánia, az Egyesült Királyság, és Hollandia toronymagasan vezetnek 80-84 százalékos aránnyal. Az EU-s átlaghoz, a 60 százalékhoz viszonyítva nagyon alacsony az interneten vásárolók száma Romániában és Bulgáriában, ahol a lakosságnak csak 20-21 százaléka vásárolt az elmúlt évben online. Viszont Például Cipruson is csak 32 százalék ez az arány.

A legnagyobb növekedés 2008-tól 2018-ig Észtországban volt, 51 százalék: 10-ről 61 százalékra növekedett az interneten vásárlók aránya. Viszont Belgiumban is 40, Litvániában 37 és Csehországban és Szlovákiában is 36-36 százalékos növekedés mutatkozott. A legkisebb növekedést az egyébként is sereghajtó Románia és Bulgária mutatta: 16-18 százalékot. Viszont Finnországban szintén keveset nőtt a többi országhoz viszonyítva az online shopping, de ők már eleve 51 százalékról indultak 2008-ban (ehhez képest Magyarországon 2018-ban is még csak 41 százaléknál tartunk), és innen jöttek fel 70 százalékra.

Ami Magyarországot illeti, elmaradunk az uniós átlagtól a 41 százalékos az online vásárlói arányunkkal. Növekedésben már csak egy picit maradunk le az EU átlagos növekedésétől, míg mi 27 százalékot, az Unió 28 százalékot javított 10 év alatt.

Az Eurostat termékcsoportok szerinti megoszlásban is állított fel rangsort az országok között. Azok közül, akik egyébként is vásároltak online a múlt évben ruhákat és sporteszközöket Hollandiában (76%), utazási szolgáltatásokat - mint szállásfoglalás, vonatjegy, stb. - Norvégiában (79%), háztartási eszközöket, bútorokat az Egyesült Királyságban (62%), mozi-, színház-, koncertjegyeket Izlandon (70%), könyveket, magazinokat szintén Hollandiában (61%), élelmiszert az Egyesült Királyságban (37%) vásárolt a lakosság legnagyobb része.

Érdekesség, hogy Magyarország a legtöbb termékkategóriában közepes arányt hoz, elmarad az uniós átlagtól, kivéve az elektronikai cikkeket. Ebben elsők vagyunk a vizsgált országok között, 41 százaléka a magyar online vásárlóknak vett kütyüket, elektronikai cikkeket. Az Európai Unióban átlagban 25 százalék rendelt elektronikai cikkeket online. Könyveket, magazinokat 35 százalék, míg a magyar online vásárlók közül 27 százalék. Jegyekre az EU-ban átlagosan 39 százalék költött a lakosság, míg a magyaroknak 31 százaléka. 

Háztartási cikkeket az EU-ban 45 százalékban vásároltak online, Magyarországon 33 százalékban. Utazási szolgáltatásokban az arány 53:33 százalék az EU javára hazánkkal szemben. Ruhákat és sportszereket 64 százalékban vesznek online az EU országaiban, Magyarországon 55 százalékban, ezzel szemben élelmiszereket 25 százalék rendelt a netről az EU-ban, Magyarországon pedig 12 százalék a múlt évben.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS


Portfolio HR Revolution 2020 Konferencia

Vörös riadó! A munkaerőpiac aktuális kérdései, kihívásai, és természetesen a lehetséges megoldások.

Sustainable World 2020 Konferencia

A jövő vállalata konferenciát, melyen a fenntarthatóságról, zöld finanszírozásról és befektetésekről, az energiatársaságok aktuális helyzetéről, és a zöld vállalatok kihívásairól, lehetőségeiről lesz szó.