Ez a különbség az olcsó és a drága naptejek között

Egyre több az olcsó lehetőség

Ha körülnézünk a naptejek piacán, azt látjuk, hogy 1500 forintért is beszerezhetjük ezeket a termékeket, de akár 5-6 ezer forintot is rászánhatunk. Főleg a diszkontláncok és a drogérialáncok saját márkás naptejei képviselik az alsó árkategóriát, például a Lidl 30 faktoros, saját márkás napteje csak 1599 forintba kerül, illetve hasonló árban mozognak a Rossmann és a DM saját márkás termékei is. Jelentős árbeli ugrást jelentenek ehhez képest a nagy kozmetikumgyártók készítményei, amelyek 3000 forintnál kezdődnek, de akár az 5-6 ezer forintot is elérhetik - ezek mindegyike 200 milliliteres kiszerelés esetében.

A magyar fogyasztók körében évek óta népszerűek a saját márkás termékek, kifejezett igény mutatkozik arra, hogy alternatívaként a gyártói márkák mellett ezek is jelen legyenek a termékkínálatban. Léteznek olyan vásárlók, akik szinte csak ezeket teszik a kosarukba, de őket elsősorban nem az alacsony ár motiválja, hanem számukra az ár-érték arány a fontos - derül ki a Nielsen legfrissebb kutatásából.

- véli Kurucz Péter, a Nielsen kereskedői kapcsolatokért felelős igazgatója, aki hozzátette, hogy a prémiumizációs törekvések is megjelentek a kereskedelmi márkák különlegesebb fogyasztói igényeket célzó egészséges, wellness termékkínálatában is. A naptejekből is számos saját márkás alternatíva érhető el a hazai piacon, ami lehetővé teszi, hogy kifejezetten kedvező áron juthassanak napvédő termékekhez a magyar vásárlók. Sokakban felmerül azonban a kérdés, hogy egy ilyen speciális - és egészségügyi célokat is - szolgáló árucikk esetében az olcsóbb lehetőség választása jelenthet-e kockázatot.

Mitől függ, hogy mennyibe kerül?

A fenti példák alapján látszik, hogy két azonos szűrőképességgel (faktorszám, UVA, UVB) rendelkező, és mennyiség szempontjából is azonos termék ára jelentősen eltérhet. Dr. Smolcz Katalin szerint számos olyan tulajdonsága van a naptejeknek, ami meghatározó az ár szempontjából, ezek az alábbiak:

● vízállóság;
● állag;
● illat;
● felszívódás;
● fénystabilitás (fény hatása a hatékonyságra);
● vivőanyag vagy készítményalap (pl. olaj, víz);
● allergéntartalom;
● felhasznált gyártástechnológia;
● csomagolás;
● márkanév.

A hosszú listát látva már nem meglepő, hogy ilyen széles a spektrum, de az is látszik, hogy ezek egy része - például az illat vagy a csomagolás - nem kapcsolódik a termék napvédő tulajdonságához.

A naptejeknek az Európai Unióban - és persze Magyarországon is - szigorú előírásoknak kell megfelelniük és alapos vizsgálaton kell átesniük, mielőtt kereskedelmi forgalomba kerülnek. A bőrgyógyász szerint épp ezért a boltokban kínált termékekből nyugodt szívvel lehet válogatni, de ettől még érdemes alaposan megnézni, hogy mit veszünk le a polcról. Bármilyen márka mellett is tesszük le a voksunkat, fontos a csomagolás alapján ellenőrizni a faktorszámot és néhány további, a napsugárzás elleni védelemre vonatkozó információt.

Ezt a 3 dolgot mindenképp nézd meg

A magyar vásárlók többsége ismeri a faktorszámot, hiszen ez a leggyakoribb és sokszor az egyetlen tulajdonság, amit figyelembe veszünk, pedig vannak más tényezők is. Nézzük, hogy mit kell tudni a naptejek dobozán mindig feltüntetett, 3 legfontosabb napvédő tulajdonságról.

SPF (Sun Protection Factor)
Ez a faktorszám, ami azt mutatja, hogy az adott termék hányszorosára növeli a bőr saját védekező képességét. Például egy 20 faktoros naptej használatával hússzor annyi időt tölthetünk el a napon, mint nélküle, így aki 15 percet bír ki védelem nélkül, az a naptejnek köszönhetően nagyjából 300 percen, azaz 5 órán keresztül lesz védett. Amennyiben izzadás következik be, vagy gyakran fürdik vízben, a naptej veszít a hatékonyságából, így azt újra kell kenni.

UVA- és UVB
A napfény mintegy 50%-a látható fényből, 45%-a infravörös sugárzásból és 5 %-a ultraviola (UV) sugárzásból áll. Ez utóbbi szintén három részre osztható: UVA-ra, UVB-re és UVC-re. Az alacsony hullámhosszú UVC-sugarak legnagyobb részét kiszűri a földfelszínt körülvevő ózonréteg, ezért nekünk csak a másik kettő miatt kell aggódni. Az UVA-sugarak hullámhossza a legnagyobb, ez hatol a legmélyebbre a bőrben, és azonnali pigmentációt, azaz barnulást okoz. Bár ettől kevésbé égünk le, hosszú távon felelős a bőr öregedéséért és szerepet játszik a nem melanoma típusú rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásában is. Az UVB-sugárzás hullámhossza kisebb, így a mélyebb rétegekbe kevésbé jut el, de ez felelős a leégésért, amely szintén hozzájárul a bőrrák kifejlődéséhez.

- mondta a Pénzcentrumnak Dr. Smolcz Katalin, hozzátéve, hogy a faktorszám az UVB-re vonatkozik, az UVA- szűrőképességet - amelynek értéke jelenleg maximum 30 faktor lehet - nem mindig jelölik pontosan, részben azért, mert nehezen mérhető.