A Magyar Posta elhatárolódik a "kamu csomagok" tartalmi ellenőrzésének felelősségétől - közölte a vállalat csütörtökön.
Erre szórják a pénzt a magyarok: többet mint a szlovákok, de a románok rajtunk is túltesznek
2018-ban az Európai Unió országaiban az összes GDP 1,3 százalékát fordították kommunikációra - ide véve minden formáját a postától kezdve, a telefonon át, az e-mailezésig, (előfizetések, szolgáltatások). Ez azt jelenti, hogy az uniós háztartások az összes kiadásának 2,3 százalékát tette ki a kommunikációra fordított költség.
A háztartások kiadásainka arányában vizsgálta a kommunikációra fordított költéseket az Eurostat. Míg egyes országokban nőtt, máshol csökkent ez az arány, összességében 2,3 százalékát teszi ki az uniós országokban az összkiadásoknak ez a tétel. A magyar adatok ennél egy egész százalékponttal lettek magasabbak. Attól függetlenül, hogy az átlag nem nevezhető magas kiadásnak, az egyes országok között drasztikus eltéréseket lehet tapasztalni.
A lista végén, ahol a legkevesebb az ilyen jellegű kiadás, olyan országok állnak, mint Luxemburg, az Egyesült Királyság, Ausztria vagy Dánia. Míg a lista élén éppen a nem élvonalbeli országok: Bulgária, Görögország, Románia, Horvátország, Málta. A hatodik helyre becsúszott Magyarország is 3,3 százalékkal, egy hajszállal előzve Szlovákiát.
2008 és 2018 között a kommunikációra fordított összeg aránya sok EU-tagállamban csökkent a háztartások összkiadásaihoz képest. A leginkább Észtországban 1,3 százalékponttal, de csökkenés mutatkozott Hollandia (-1,1%), Lengyelország (-1,0%), Franciaország (-0,8%), Írország (-0,7%), Csehország, Portugália, és Bulgária (-0,6%) kommunikációra fordított kiadásaiban is.
Magyarországon nem volt számottevő csökkenés, csak az elmúlt évben, 2008-2017-ig 3,6 és 3,8 százalék között mozgott az arány, csak 2018-ra esett vissza 3,3-ra. Ezzel szemben például Romániában (2,1%), Litvániában (0,5%), Svédországban (0,4%) és Horvátországban nőttek az ilyen jellegű kiadások az elmúlt 10 évben.
Komoly lehet a baj a Tesco háza táján: ezt a trükköt vetették be - vajon mit lép erre az Aldi, Lidl?
A szabályozási intézkedések és az egyre éleződő verseny a boltlánc pozíciójának további romlásához vezethet Közép-Európában.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Ezért továbbra is mi fizetünk a legkevesebbet Európában
- Kokaint és marihuánát terített egy vállalkozó Budapesten - videó
- Lemondott a gyanúba keveredett ukrán miniszter
- Egyelőre mégsem kap erősebb hatásköröket a versenyhivatal
- Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség
- Hat bérletet hirdetnek meg az új évadra a Nemzeti Filharmonikusok