2020. április 3. péntek Buda, Richárd

Ennyi az annyi: ezt minden magyar kőkeményen megérzi a tárcáján


2019-ben 270 milliárd, 2017-19 között összesen 578 milliárd forintodba került az élelmiszerboltban a drágulás. Sertéspestis, madárinfluenza, klímaváltozás, aszály: tolták fel a mezőgazdasági alapanyagok árát, ami a boltig gurult, a pultos árcímkéken is vastag nyomot hagyva.

A vásárlónak mindig minden nagyon drága, akármilyen sok vagy éppen kevesebb a pénze. De hát mostanság nagyon nekilódultak az árak, különösen az élelmiszerboltban. És a drágulás drága mulatság. Az okokat persze mindig másban kell keresni, van is hol. Az élelmiszerárak 2017-ben indultak felfelé az éves átlagot nézve, bár kisebb-nagyobb hullámzások egy-egy termék esetében korábban is voltak - írja elemzésében a blokkk.com.

A drágulás ára

Az elmúlt három esztendőben az élelmiszerboltokban a költekezésed értéke, másik oldalról a bevétel, az az összeg, ami a nyugtákon volt, 24 százalékkal emelkedett 2019-ig három esztendő alatt, 2016-hoz képest. Volumenben - mennyiségben, kilóban, literben, darabban - ez viszont már csak 10-11 százalékos növekedést jelentett. A különbség a drágulás mértéke, ami három esztendő alatt együtt számolva 12,5 százaélk volt. Ez persze csak az átlag - jegyzi meg az elemzés. És ebből az kerekedik ki, hogy a háziasszonyok kiadásának vagy megfordítva az élelmiszerboltosok bevételének több mint felét megette az infláció.

Némi statisztikai módszertan. Azért az élelmiszerboltokban zömében élelmiszert vásárolunk, de persze van ott más is. Fordítva közelítve, étekféleségeket más boltokban is lehet venni, így azért összességében hű képet adhat a boltos forgalom változása. És úgy tűnik, 2020-ban sem lesz jobb a helyzet. És a koronavírusnak is lesz hatása az élelmiszerárakra, bár most elsősorban a kínai sertéspestis miatt van húshiány, és brutális drágulás a nemzetközi piacokon de ki tudja, mi következik még.

Az árhullám az jött

A mezőgazdasági termelői árak korábban 2010-12 között vetettek nagyobb hullámot, az átlagot tekintve 15-20 százalék közötti emelkedéssel. Ezt követően egyes termékcsoportokban voltak ugyan megugrások egy-egy esztendőben, de 2016 végéig összességében nem csúszott 100 százalék fölé a magyar ármutató.

2017-ben azonban felfelé indult az mezőgazdasági árszint. Például a gyümölcsfélék ára 20 százalékkal emelkedett 2017-ben, vagy a zöldségfélék ára 16 százalékkal nőtt 2018-ban. És ezekben az ármozgásokban a nemzetközi piacok árai diktálták a tempót, de a drágább forint is tett rá egy lapáttal az import alapanyagok vagy egyes távolabbról hozott étekféleségek árára.

2019-ben például a burgonya mezőgazdasági átadási ára 35 százalékkal, a zöldségféléké 14 százalékkal nőtt. Az élő állatok áremelkedése is megközelítette a 10 százalékot. Az élelmiszeriparnak sincs sok választási lehetősége, kullogott a mezőgazdasági árak után. És a boltos sem hagyhatta a füle mögött a ceruzáját, hiszen emelkedtek a beszerzési árai:

Címlapkép: Getty Images

Mi az a koronavírus?

A 2019-nCoV (SARS-CoV-2) névre keresztelt vírus a koronavírusok közé tartozik. Ma "mindössze" 7 olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni - súlyosságukat tekintve nagyon változatos problémákkal: az egyszerű náthától a súlyos légúti problémákig. Aki nem tudná, ugyanez a vírustörzs (koronavírus) felelős a néhány éve feltűnt SARS-ért és MERS-ért. A vírus okozta megbetegedés hivatalos neve COVID-19.

Hogyan terjed a koronavírus?

A COVID-19 főként cseppfertőzéssel terjed, de a kutatók által az sem zárható ki, hogy a fertőzött széklettel való érintkezés során is megfertőződhetünk.

Kik kaphatják el a koronavírust?

Ahogy más, a légutakat érintő vírusfertőzést, úgy a koronavírust is gyakorlatilag bárki elkaphatja. Viszont erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat, és a szövődmények is gyakoribbak.

A koronavírus tünetei

A koronvírus lappangási ideje a jelenlegi tudásunk alapján 2-14 nap. A tünetek súlyossága egyénenként nagyon eltérő lehet, vannak, akik kb. teljesen tünetmentesek, míg mások csak enyhe tüneteket tapasztalnak. Ez is hozzájárul a COVID-19 gyors terjedéséhez. A koronavírus a légutakat támadja meg. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez:

  • száraz köhögés
  • láz
  • gyengeség, fáradékonyság
  • légzési nehézségek
  • légszomj
  • hasmenés
  • torokfájás (ritkábban)
  • orrfolyás (ritkábban)

A COVID-19 okozta fertőzés az esetek nagyjából kb. 80 százalékában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár együtt, míg a jelenelgi statisztikák szerint az érintettek negyedénél volt súlyos a betegség. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet. A kórházi kezelésre szorulók többsége a fertőzés előtt egészséges volt. A halálos áldozatok azonban azok közül kerültek ki, akik a fokozott rizikójú csoportokba tartoztak, például krónikus betegségeik, szívproblémáik, cukorbetegségük volt vagy idősebbek voltak.

Minden a koronavírusról a Pénzcentrum tematikus mellékletében - KATT!

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Lidl

04.02-04.07
Országos

Interspar

04.02-04.11
Budapest

Spar

04.02-04.11
Országos

Tesco

04.02-04.06
Budapest

Auchan

04.02-04.08
Országos

Praktiker

04.02-04.12
Országos

Aldi

04.01-04.08
Országos

Auchan

Húsvét
03.12-04.11
Országos

  Ajánlatunk