2017. október 18. szerda Lukács

Egyre több vásárló keresi a környezetbarát bútorokat (x)

  • 2017. augusztus 10. csütörtök 06:00

Hihetetlenül hangzik, de korábban az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága is felhívta a figyelmet, hogy számos veszélyes légszennyező anyagból sokkal több van a lakások, házak belterében, mint akár az utcai levegőben. A bútorokból kipárolgó szerves oldószerek - mint a rákkeltő formaldehid - akár az érvényes egészségügyi határértéket is meghaladhatják, ezért érdemes odafigyelni milyen bútorokkal rendezzük be lakásunkat. Utánajártunk, mire kell odafigyelni, hogy egy lakás ne csak az energiafelhasználásában, de berendezésében is környezetbarát legyen.

-10% minden termékre: Night Shopping - Éjszakai Vásárlás a KIKA-nál ma este 18-22 óráig

Környezetbarát otthon kapcsán a legtöbben valami olyan átalakításra, fejlesztésre gondolnak, amivel jelentős energia spórolható meg, mint az izzók, fűtésrendszer vagy éppen a nyílászárók cseréje. Azonban miután életünk nagy részét zárt terekben töltjük, nem mindegy az sem, hogy milyen az a környezet, amellyel érintkezünk és levegőjét belélegezzük.

Az elmúlt évtizedekben a hagyományos fa építőelemek helyett olcsóbb, egyszerűbben gyártható és felhasználható faipari termékek terjedtek el. Ma már szinte minden háztartásban megtalálhatóak az úgynevezett MDF és HDF farostlemezek, OSB és egyéb forgácslapok, a furnér- és rétegelt lemezek. Kevesen tudják, de 

ezekhez a faipari termékekhez ragasztóként használt műgyanta gyakran tartalmaz formaldehidet, amelyet a WHO (World Health Organization) 2004-ben rákkeltő anyagnak minősített.

A fa bútoroknál akkor óvhatjuk leginkább a környezetünket, ha tömörfát választunk - ezek sokkal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a bútorlapból, MDF-ből vagy farostlemezből készült bútorok és tartósabbak is, ennek megfelelően viszont az áruk is magasabb."

- tudtuk meg a KIKA lakberendezési üzletlánctól. Az áruházlánc vásárlóinak körében egyre keresettebbek a természetes alapanyagú termékek, ennek megfelelően a kínálatban is egyre több ilyen jelent meg az utóbbi években. Látszik az is, hogy a leárazásoknál is megnőtt a természetes anyagok iránti kereslet: a csütörtöki Night Shopping elnevezésű akciójukban is több ilyen terméket kínálnak majd - más bútorokhoz hasonlóan 10% kedvezménnyel.

MDF, OSB, farostlemez és HDF, avagy miből készül a bútor?

Faipari hulladék, valamint erdei faanyag rostosításával és ragasztásával készül a sima, hajlítható farostlemez. Ezt általában szekrényhátfalként, fiókfenéklapként használják. Az MDF-lapnak a közepes sűrűségű farostlemezt hívjuk. Különböző faipari hulladékokból és zöldaprítékból készül, amelyhez nyolc-tizenkét százaléknyi műgyantát adnak, és hőpréseléssel alakítják a kívánt formájúvá. Az MDF-lap szilárd, jól megmunkálható, lakkozható és festhető is. A lapokból irodabútor, konyhabútor, asztallapok, szekrények, polcok és padok készülnek. A HDF az MDF lap erősebb változata. Az OSB-lemezeket gyakran fenyőfaháncsokból préselik. Az OSB alapvetően építőipari termék, téglákat, házfalakat, tetők burkolatát, palánkot, kerítést, raklapot, burkolóelemeket és bútort is készítenek belőle.

Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) 2004-ben szabványt vezetett be a falemezek formaldehidtartalmára. Egy terméket akkor lehet az úgynevezett E1 csoportba sorolni, ha a környezetszennyező anyagok kibocsátása legfeljebb 0,13 milligramm légköbméterenként. Ha az érték magasabb, akkor a gyártmány az E2 kategóriába kerül. Európában sok gyártó önként alkalmazza a szigorúbb E1 szabvány követelményeit, azaz a gyártás során egyáltalán nem használ formaldehidtartalmú ragasztót, vagy megfelel a szabványnak. Azonban forgácslemez vagy farostlemez bútor vásárlásakor mindenképpen érdemes megkérdezni a gyártót vagy forgalmazót, hogy tartja-e az E1 szabványt.

 

Az új bútort - különösen a gyermekbútort - pedig hosszasan, legalább két hétig érdemes szellőztetni, mielőtt bevinnénk a szobába.

Ugyanis az elkészült bútorokból párolgó formaldehid allergiát, szem- és bőrpanaszokat okozhat. Az erőteljesebb párolgás a használat első időszakában jellemző, így főleg az újonnan berendezett irodákban, lakásokban fordulhatnak elő ilyen problémák.

Szerencsére a bútorok többnyire nem azonnal kerülnek a fogyasztóhoz, így az első hetekre jellemző intenzívebb párolgás a raktárban történik. Magyarországon a nyolcvanas években egy székesfehérvári óvodában mértek az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációt, de a bevizsgált többi lakásban nem volt jellemző az egészségügyi határérték túllépése.

Bár a tömörfa bútorok vásárlásánál - amelyek ugyanakkor jelentősen drágábbak - ilyen problémákkal nem kell számolni, itt is vannak fokozatok. Egyes gyártók ugyanis vállalják, hogy csak olyan faanyagot használnak, amely fenntartható erdőgazdálkodásból származik. Ha meglátjuk az FSC logót, akkor biztosak lehetünk benne, hogy jó helyről származik a fa, ez ugyanis a Forest Stewardship Council rövidítése, ami legismertebb fenntartható erdőgazdálkodást minősítő szervezet. De ha a PEFC rövidítést látjuk is megnyugodhatunk: ez az európai kitermelési minősítési rendszer.

Miért fontos honnan jön a fa?

A trópusi esőerdő fái nem újratelepíthetőek, mert természetes körülmények között a trópusi esőerdők talaja a gyors körforgás miatt nagyon vékony. Ha kivágják a fákat, az eső gyorsan lemossa a talajt, így ezek a területek csak nagy nehézségek árán állíthatóak vissza. A környezetvédelem iránt fogékony vállalatok ezért tartózkodnak a trópusi fák felhasználásától. A helyzet hasonló a mérsékelt égövi erdők esetében is: bár ezek a területek tekintélyes mennyiségű fát szolgáltatnak a papíriparnak, építőanyagként vagy fűtőanyagként, a  tarvágás a talaj lemosódását, az addig ott élő állat- és növényfajok pusztulását idézi elő. Mérsékli a károsodást, ha a kivágott fák helyére újakat telepítenek, de az egyszerre kivágott és újratelepített erdők sem biztosítják az eredeti, őshonos fajok fennmaradását. A leginkább környezetkímélő megoldás a fenntartható erdők létrehozása, ahol a fakitermelés fokozatosan történik, így az erdő eredeti állapotában megmaradhat.

Lehet fokozni

A Joanneum Research Kutatási Központnál megvizsgálták a cirbolyafenyő hatását a terhelési és a pihenési szakaszokra, 30 egészséges felnőttnél. A laborban szignifikáns különbségeket mértek a cirbolyafenyővel és a fadekorral borított szobákban végzett pihenés minősége között. Ez a testi és a lelki terhelésnél alacsony szívfrekvenciában, a pihenés szakaszában a vegetatív rendszer gyorsított regenerálódásában mutatkozott meg.

Mivel a természet egyre inkább kiszorul életünkből, a természetesség iránti igény folyamatosan nő. A környezetbarát háztartás a káros anyagokat nem tartalmazó, minél több újrahasznosítható anyagból készített bútorokkal és kiegészítőkkel érhető el, amelyeknek a hulladékkezelése is megoldott. Nyugat-Európában még inkább észrevehető az igény a vásárlók részéről, de Magyarországon is egyre inkább teret nyernek a természetes anyagok.

(x)

Hozzászólások száma: 1 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk

Szuperintenzív nyelvtanfolyam? Mese habbal: a gatyád is rámegy a különórákra
Mutatjuk azt is, mennyivel kereshetsz többet, ha beszélsz még egy nyelvet.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

Szégyenpadon Magyarország: ott vagyunk a legelhízottabb országok között

Az OECD 2017-es jelentése szerint Magyarország a legelhízottabbak között van a vizsgált országok közül. Az adatokból kitűnik, hogy a 15 évnél idősebb magyar lakosság 30 százaléka elhízott. Csupán...
 

Ne költs erre: készíts otthon fali szerszámtartót

A tavaszt ősszel kell előkészíteni - mondták a régi, tapasztalt gazdák. És valóban, az ősz beköszönte nem jelenti azt, hogy ezután nem találunk munkát a kertben - írta Bálint gazda. Tennivaló...
NÉPSZERŰ
FRISS

Interspar

10.12-10.18
Országos

Spar

10.12-10.18
Országos

Lidl

10.12-10.18
Országos

Auchan

10.12-10.18
Országos

Aldi

10.12-10.18
Országos

Tesco

10.12-10.18
Országos

Auchan

Borkatalógus
10.05-10.25
Országos

Diego

10.01-10.31
Országos

  Ajánlatunk