Kereskedelmi szövetség: az árrésstop "takarásában" az élelmiszerek drágulása nem állt le, csúnya meglepetés jöhet

Kiábrándító évet zárt a magyar kiskereskedelem 2025-ben, és még az ünnepi időszak sem tudta érdemben javítani az összképet – értékelte a helyzetet Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Mint fogalmazott, a számok egyértelműen azt mutatják, hogy a fogyasztói bizalom a 2022–23-as inflációs sokk óta nem tudott helyreállni.

Kozák Tamás rámutatott: miközben az átlagos reálkeresetek több mint 6 százalékkal emelkedtek, a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme 3 százalék alatt maradt. Ez szerinte azt jelzi, hogy a háztartások továbbra is óvatosak, és jövőbeli kilátásaikat illetően pesszimisták. Ezen az olyan állami intézkedések sem segítettek, mint a nyugdíjas élelmiszer-utalvány, mert az alapvető probléma nem a jövedelmi oldal, hanem a bizalom hiánya.

A főtitkár szerint a helyzetet tovább rontotta a nagyobb kiskereskedelmi láncokra kényszerített árrésstop. Az intézkedés – amely a beszerzési ár felett 10 százalékban maximalizálta a fogyasztói árat – nem növelte a vásárlási hajlandóságot, viszont „leküzdhetetlen kihívások elé állította a kisebb kereskedelmi láncokat és a független boltokat”, amelyek az így kialakult árszintekkel nem tudják felvenni a versenyt.

Különösen látványos az eltérés a lehetőségek és a tényleges fogyasztás között az élelmiszerek piacán. Kozák Tamás hangsúlyozta: 2025 egészében a kiskereskedelemben kapható élelmiszerek ára nem emelkedett, sőt minimálisan csökkent, miközben a nettó keresetek átlagosan 10 százalékot meghaladó ütemben nőttek. Ennek ellenére az élelmiszer-fogyasztás mindössze 2,5 százalékkal bővült. Ez azt jelenti, hogy a háztartások szokásos élelmiszer-kiadásaik több mint 7 százalékát inkább megtakarították, vagy más célokra voltak kénytelenek átcsoportosítani.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség értékelése szerint a decemberi, kedvezőbb fogyasztási adatok némi reményt adnak arra, hogy 2026-ban elindulhat a fogyasztás érdemi növekedése. Ugyanakkor Kozák Tamás figyelmeztetett: az árrésstop „takarásában” az élelmiszerek áremelkedése nem állt le, miközben a termelők és beszállítók költségei folyamatosan nőnek. Ezeket tovább terhelik olyan állami beavatkozások, mint az útdíjak és a hulladékgazdálkodási díjak emelése.

A főtitkár szerint az árrésstop kivezetésének legkedvezőbb időpontját a kormány már elmulasztotta, de februárban ez a mulasztás még „viszonylag kis károkkal pótolható” lenne.