Fajsúlyos ítélet született az üvegvisszaváltó automatákról: vajon mit lép erre a MOHU?

2024 év elején azt vizsgáltuk, hogy a fogyasztók konkrét tapasztalatok hiányában, előzetesen milyen véleményt, prekoncepciót fogalmaztak meg az italcsomagolások új visszaváltási rendszerének témakörében. A kutatás eredményei akkor azt mutatták, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada negatív várakozással tekintett az új visszaváltási rendszerre, kisebb-nagyobb kényelmetlenséggel számolt vele kapcsolatban. A megkérdezetteknek több mint harmada akkor azt mondta, hogy nem fog változtatni a vásárlási szokásain; negyede fontolgatta az ásványvíz vagy üdítőital fogyasztásának csökkentését, minden hatodik megkérdezett pedig alternatív megoldások (víztisztító berendezés vásárlása, ballonos vízre való áttérés) beiktatásán gondolkozott. A 2024-es felmérésünk eredményei részletesen ide kattintva érhetők el!

A 2024-ben lefolytatott kutatás óta pontosan egy év telt el. Időszerűnek éreztük, hogy újra megkérdezzük olvasóinkat, most hogyan ítélik meg az italcsomagolások visszaváltási rendszerének működését. Ismételt kutatásunkat igyekeztünk úgy időzíteni, hogy a rendszer a kezdeti gyermekbetegségeket már kiheverje és mindenkinek legyen elegendő ideje arra, hogy megszokja a változásokat. Vajon hogyan változott az emberek véleménye az elmúlt egy évben? Megszerették, elfogadták az új visszaváltási rendszert? 2025-ös kutatásunkkal erre a kérdésre keressük a választ.

Anyag és módszertan

Primer kutatómunkánk során azt kértük a fogyasztóktól, mondják el, hogyan érintette őket az új visszaváltási rendszer, milyen tapasztalataik, véleményük van az új visszaváltási rendszerrel kapcsolatban. Kértük a megkérdezetteket, hogy válaszaikkal ne akarjanak senkinek sem megfelelni, az őszinte véleményükre vagyunk kíváncsiak. Vizsgálatunkat online kérdőív segítségével folytattuk le. Az online kérdőív mindenki számára nyitott volt, bárki kitölthette azt; a kitöltéshez azonosításra, regisztrációra nem volt szükség. A kérdőív anonim volt, visszakeresési lehetőséget nem tartalmazott. Kérdőívünkkel a potenciális kitöltők a Pénzcentrum online felületén találkozhattak. Kérdőívünket összesen 1475 fő töltötte ki 2025. január 29. és 2025. február 23. között. A válaszadók részletes, demográfiai változók szerinti megoszlását az alábbi táblázat illusztrálja.

Kutatásunkban a megkérdezettek kitöltésük vármegyéjét is megjelölték. A kitöltők lakóhelye között Pest vármegye egyértelműen felülreprezentált (41,1%), míg a fennmaradó mintegy 60%-on a többi vármegye kitöltői osztoztak nagyságrendileg azonos arányban. Online felmérésünk mintájának érdekessége, hogy a témakör kapcsán több férfi mondta el véleményét, mint nő. 2024-ben is hasonló arányokkal találkoztunk. Kutatásunknak, ahogyan minden kutatásnak, korlátai is vannak. Kutatásunk nem tekinthető reprezentatív felmérésnek, a belőle nyerhető információk nem általánosíthatók a teljes sokaságra. A válaszadási hajlandóság a 2024-es évihez képest alacsonyabb volt, a minta elemszáma szerényebb. Viszont a kitöltők száma még így is bőven 1000 fő feletti, a belőle nyerhető információk iránymutatóként szolgálhatnak.

Eredmények

Kérdőívünk segítségével vizsgáltuk, hogy a megkérdezett, illetve háztartása hogyan és milyen módon érintett a visszaváltási rendszer által. Ez egy fontos szűrőkérdés volt kérdőívünk elején, mely további csoportosításra adott lehetőséget. A megkérdezettek

• 58,1%-a nyilatkozott úgy, hogy kizárólagosan ő intézi háztartása visszaváltással kapcsolatos teendőit,
• 23,1%-a más személy mellett ő maga is szokta intézni - kb. egyenlő arányban - háztartása visszaváltással kapcsolatos teendőit,
• 8,9%-a próbálta már a rendszert, tudja, miről van szó, de jellemzően nem ő szokta intézni háztartása visszaváltással kapcsolatos teendőit,
• 2%-a nem a háztartásában élő személyt (pl. családtagot, segítőt) szokott megbízni, hogy intézze el háztartása visszaváltással kapcsolatos teendőit; ennek következtében nem igazán ismeri a rendszert,
• 2,9%-a nyilatkozott úgy, hogy háztartásának tagjai közül egy vagy több fő is szokott az új visszaváltási rendszer által érintett terméket vásárolni, de nem váltják vissza a flakonokat/üvegeket/dobozokat,
• 5%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem érintettek a visszaváltási rendszer által, nem szoktak olyan termékeket vásárolni, amelyeket érintene a visszaváltás.

A kitöltők ezután válaszaiknak megfelelő kérdésekkel találkoztak a kérdőívünk további részében. Az első három csoport válaszadói mindannyian ismerik a rendszert, kisebb-nagyobb gyakorisággal használják azt. Ennek következtében ők azonos kérdésekkel találkozhattak a kérdőív további részében. Ez a mintánk 90,1%-a. Rájuk a továbbiakban a rendszert ismerő, többé-kevésbé használók csoportjaként hivatkozunk. A fennmaradó 3 kisebb méretű csoport választása már önmagában is magyarázó erővel bír. Esetükben az elemzés során minden részletre nem fogunk majd kitérni, kis méretű szegmentumokról van szó, velük kapcsolatban csak a fontosabb megállapításokat közöljük.

Elemzésünk a továbbiakban a rendszert ismerő, kisebb-nagyobb gyakorisággal használók csoportjára korlátozódik (vagyis a minta 90,1%-a) mindaddig, ameddig a változást külön nem jelezzük. Kérdőívünk segítségével vizsgáltuk, hogy a rendszert ismerő és többé-kevésbé használók csoportja milyen gyakran fogyaszt olyan üdítőket vagy italokat, amelyek az új visszaváltási rendszer által érintetté váltak. Kutatásunkban külön vizsgáltuk a műanyag flakonokat, a fém dobozokat, illetve az üvegeket. Nem újrahasználható műanyag flakonban lévő italokat (pl. ásványvíz, üdítő) ezen megkérdezetteknek a 63,7%-a legalább heti rendszerességgel (ezen belül napi rendszerességgel 31,3%) vásárol.

A válaszokban az évente csupán néhány alkalommal opció 13,1%-os, míg a soha nem vásárlók opció 5,3%-os arányban jelent meg. Nem újrahasználható fém dobozban lévő italokat (pl. sör, energia- vagy vitamintartalmú ital) ezen megkérdezetteknek a 43,3%-a legalább heti rendszerességgel (ezen belül napi rendszerességgel 13,3%) vásárol. A válaszokban az évente csupán néhány alkalommal opció 23%-os, míg a soha nem vásárlók opció 11,8%-os arányban jelent meg. Nem újrahasználható üveg csomagolásban lévő terméket ezen megkérdezetteknek a 32,1%-a legalább heti rendszerességgel (ezen belül napi rendszerességgel 5%) vásárol. A válaszokban az évente csupán néhány alkalommal opció 29,6%-os, míg a soha nem vásárlók opció 10,6%-os arányban jelent meg.

Ahogyan a 2024-es felmérésünkben, úgy most is látszik, hogy a leginkább érintett csomagolóanyag a műanyag flakonok köre. Az egyes arányszámok nagyon hasonlóak a 2024-es felmérésünk értékeihez. Egy számot kiragadnánk: a műanyagok legalább heti vásárlásának aránya 5,1%-ponttal alacsonyabb az idei felmérésünkben. Messzemenő következtetéseket ebből nem mernénk levonni (kutatásunk nem reprezentatív, illetve ez a szám csak a rendszert ismerőkre és használókra vonatkozik, a többi csoportban még alacsonyabb értéket is találunk), de ez - környezetvédelmi szempontból - még akár egy kedvező irányú változást is előjelezhet a fogyasztói magatartásban.

Kérdőívünkben kértük a megkérdezetteket, hogy jelöljék meg, mit csináltak korábban a nem visszaváltható termékek csomagolásával. A válaszokat egy 5-fokú skála segítségével adhatták meg annak függvényében, hogy milyen arányban gyűjtötték szelektíven ezeket a csomagolóanyagokat. Az 1-es érték azt jelentette, hogy „egyáltalán nem gyűjtöttem szelektíven, az összes ilyen csomagolást a kommunális, háztartási hulladék közé dobtam”, míg az 5-ös érték azt, hogy „maximálisan figyeltem erre, az összes ilyen terméket szigorúan, mindig és mindenkor szelektíven gyűjtöttem”. Az átlagos érték 4,3 lett 2025-ben, ami azt jelenti, hogy a visszaváltási rendszert ismerők és többé-kevésbé használók (vagyis a mintánk 90,1%-a) korábban is törekedtek a szelektív gyűjtésre. Mintánk átlagos válaszértéke 4,2 volt 2024-ben, ami bizonyítja a hasonlóságot a két minta között.

Kértük a megkérdezetteket, jelöljék meg, hogy az új visszaváltási rendszer bevezetése milyen hatással bírt háztartásukra. A válaszokat a használat intenzitása alapján képezett csoportok szerint mutatjuk be.

A Deposit Return System (DRS) bevezetése milyen hatást gyakorolt a magyar háztartásokra?

2025-ben kisebb vagy nagyobb kényelmetlenségről a megkérdezettek 67,3%-a számolt be együttesen, átlagosan. Az eltérő használati intenzitású csoportok válaszának aránya ettől az értéktől lényegesen nem tért el, amit a fenti ábra igazol. A 2024-es felmérésünkben is volt hasonló kérdésünk. A rendszert konkrét tapasztalatokból még ismerve akkor a megkérdezetteknek 66,8%-a vélte úgy, hogy kisebb vagy nagyobb kényelmetlenséggel fog majd szembesülni az új visszaváltási rendszer kapcsán. Ebben a tekintetben a megfogalmazott vélemények nem igazán változtak a prekoncepciókhoz képest, tapasztalat ide vagy oda. Semleges véleményt a megkérdezettek 12%-a fogalmazott meg 2024-ben. 2025-ben ez 15,1%. Előzetesen, 2024-ben pozitív várakozással a megkérdezettek 9,8%-a tekintett az új rendszer felé. A valós, 2025-ös tapasztalatok után ez az érték 16,3%. Ez látszólag egy igen kedvező változás. A kép viszont nem ennyire egyértelmű, mivel 2024-ben a megkérdezettek 11,3%-a nyilatkozott úgy, hogy nincs előzetese várakozása. Ez ugye már 2025-ben nem volt válaszlehetőségként értelmes választási alternatíva, így ez a lehetőség ki is maradt kérdőívünkből. Egy dolog mindenképpen vitathatatlan, mégpedig az, hogy a bizonytalanok jellemzően a pozitív attitűdöt felmutatók körének százalékos értékéhez csatlakoztak.

A rendszert többé-kevésé aktívan használókat ezután arra kértük, foglaljanak állást, hogyan tekintenek az új visszaváltási rendszer bevezetésére; szerintük mennyire volt jó vagy rossz ötlet bevezetni az új visszaváltási rendszert. A megkérdezettek egy zárt kérdés keretei között csak 3 opció közül választhattak. A 3 opció választási arányát az alábbi kördiagram szemlélteti.

Hogyan tekintenek a vásárlók az új visszaváltási rendszer (DRS) bevezetésére? (2025)

A rendszert használók többségének körében az új visszaváltási rendszer pozitív fogadtatásra talált, 53,4%-uk szerint jó ötlet volt a rendeletet bevezetni, csökkenteni kell az eldobott hulladék mennyiségét, törekedni kell a fenntarthatóságra, környezetvédelemre. A visszaváltási rendszert gyakrabban használó csoportok ettől az átlagos értéktől még kissé magasabb értéket is felmutattak. Az 53,4%-os érték a 2024-es felméréshez képest kis mértékű javulást jelent, akkor 49,4%-os pozitív várakozási arányt mutattak fel a megkérdezettek. A negatívan vélekedők aránya a 2024-es felméréshez képest csökkent, 40%-ról 30,8%-ra. Ez markáns javulás, a kételkedők egy része változtatott véleményén és átállt a semlegesen vélekedők táborába.

Érdekes kérdés annak vizsgálata is, hogyan látják a megkérdezettek az új visszaváltási rendszernek a környezetre gyakorolt hatását. A megkérdezettek 20,3% maximálisan egyetért, 45,9%-a pedig jellemzően egyetért azzal az állítással, hogy az utcákon az eldobott flakonok, üvegek, dobozok száma érezhetően csökkent. Az elért hatás már ilyen rövid távon is kedvező. A következő vélemény azonban elgondolkodtató. A megkérdezettek 14,6% maximálisan egyetért, 34,6%-a pedig jellemzően egyetért azzal az állítással, hogy a közterületi hulladéktárolók, szelektív gyűjtök környéke a visszaváltási rendszer bevezetése óta érezhetően rendezetlenebb lett. Ezen problémát viszont mindenképpen kezelni szükséges.

Mivel a legnagyobb problémát a műanyag palackok jelentik, így érdekes annak vizsgálata is, hogy a megkérdezettek háztartására milyen hatást gyakorolt az új visszaváltási rendszer az ásványvíz fogyasztása szempontjából. 2025-re a 2024-es várakozásaikhoz képest a fogyasztók kisebb mértékben változtattak az ásványvíz fogyasztási szokásaikon, mint ahogyan azt előzetesen gondolták. A megkérdezettek

• 42,6%-a nem változtatott a korábbi magatartásán, eddig is fogyasztották a bolti ásványvizet, ezután is fogják, visszaviszik a flakonokat, kivárják a sorunkat és visszaváltják azokat. 2024-es felmérésünkben a megkérdezettek 35,9%-a nem tervezett változtatás. Vagyis a ténylegesen változtatók kisebb arányban valósult meg, mint ahogyan azt tervezték a megkérdezettek.
• 19,3%-a nyilatkozott úgy, hogy csökkentették az boltban megvásárolható ásványvíz fogyasztását, áttértek a csapvíz fogyasztására. A 2024-es felmérésünkben a tervezett érték 24,2% volt.
• 8,8%-a csökkentette a boltban megvásárolható ásványvíz fogyasztását, vásároltak egy vízszűrő/víztisztító berendezést. A 2024-es felmérésünkben a tervezett érték 11,4% volt.
• 2,9% nyilatkozott úgy, hogy csökkentette a boltban megvásárolható ásványvíz fogyasztását, ehelyett a nagyobb kiszerelésű, 10-20 literes, „ballonos” víz fogyasztására tértek át. 2024-es felmérésünkben a tervezett érték 4,4% volt.
• 22,1%-a eddig sem fogyasztott ásványvizet, így tulajdonképpen a visszaváltási rendszer őket nem érintette a termékkör kapcsán.

A rendszert használók többsége, 97,5%-a gépi úton, automata segítségével váltja vissza a flakonokat, üvegeket, dobozokat. A visszaváltó automaták kapcsán a megkérdezettek 55,9%-a nyilatkozott úgy, hogy profi felhasználónak tartja magát, semmiféle gondot nem okoz számára az automaták használata. 38,8% elboldogul velük, csak kisebb nehézséget azért okoz számukra a használatuk. 3% komolyabb nehézségről számolt be, ők gyakran segítségre szorulnak a visszaváltó automaták használata során. A magasabb használati intenzitással járó csoportok (kizárólag ő intézi a visszaváltást, illetve más mellett ő is intézi a visszaváltást) gyakorlottabbak az automaták kezelésében. Nekik az 58-59%-uk egészen profinak gondolta magát az automaták használatában. Az alkalmanként használók (jellemzően nem ő szokta intézni a visszaváltást) kisebb arányban számoltak be ilyen mértékű magabiztosságról, esetükben ez az arány 32,1%-os.

Kérdőívünkben kértük a rendszer ismerőket és többé-kevésbé használókat, hogy egy 5 fokozatú skála segítségével fejezzék ki, hogy az új visszaváltási rendszer egyes elemeivel mennyire elégedettek avagy elégedetlenek. Az 1-es érték azt jelentette, hogy az adott szemponttal egyáltalán nem elégedett, míg az 5-ös érték pedig azt, hogy maximálisan elégedett a megkérdezett a szemponttal. Az egyes elemekkel szemben kifejezett átlagos elégedettségi értékeket az alábbi ábra illusztrálja.

Mennyire elégedettek a fogyasztók az új visszaváltási rendszer (DRS) egyes elemeivel? (2025)

A válaszok elég egyöntetűek, lényegében véve minden területen fogalmaztak meg kritikákat a megkérdezettek. A közepes értéket sehol sem sikerült elérni. A két leginkább problémás terület a visszaváltó automaták műszaki megbízhatósága, illetve űrítésük gyakorisága. Az átlagos értékek tekintetében minimális eltérések tapasztalhatók a különböző használati intenzitást felmutató csoportokban. Az ürítés gyakorisága, mint probléma, egyrészt származhat a kereskedelmi egység hanyagságából, illetve származhat a fogyasztók magatartásából is. Természetesen a legkönnyebb lenne a kiskereskedelmi egységre hárítani a felelősséget, vagyis figyeljenek oda arra, hogy mennyire telítettek az automaták. Viszont, ha a fogyasztók összevárva, jellemzően nagy mennyiségben és tömegben viszik vissza a csomagolóanyagokat, akkor az automaták telítettségének problémája nehezebben kezelhetővé válik az ezért felelős személyek számára. Gondos odafigyelés ellenére is gyorsan, véletlenszerűen megtelhetnek így a gépek.

A visszaváltási rendszert használóknak csupán a 7,9%-a mondta azt, hogy amikor csak boltba megy, már viszi is vissza a flakonokat, dobozokat, üvegeket; nem gyűjtögetik azokat. További 9% törekszik az ilyen jellegű magatartásra. Viszont a többség, 43,3% nyilatkozott úgy, hogy összevár a flakonokból, dobozokból, üvegekből egy jó nagy mennyiséget, nem kínlódik a visszaváltással állandóan. 18,9% ehhez hasonló mentalitást mutatott fel. Vagyis jellemző az egyszerre nagyobb mennyiségű visszaváltás, ami megnehezíti a kereskedelem ürítéssel kapcsolatos feladatait, növeli az odafigyelés szükségességét.

A visszaváltási díj tipikus mértéke 50 Ft. Megkérdeztük a rendszert használókat annak kapcsán is, hogy mi a véleményük a díj mértékéről. A véleményeket az alábbi ábra illusztrálja.

Mennyire elégedettek a fogyasztók az új visszaváltási rendszer (DRS) díjainak mértékével? (2025)

A többség szerint az összeg megfelelő, meglátásuk szerint módosításra ilyen téren nincs szükség. De természetesen nem létezik olyan összeg, ami mindenki számára megfelelő lenen.

A hazai visszaváltási rendszernek különlegessége, hogy az okostelefonra telepített REpont alkalmazásban lehetőség van bankszámlaszámunk rögzítésére is, így a visszaváltásért járó díjat átutalás formájában is megkaphatjuk. Vizsgáltuk, hogy a rendszer használóinak mi erről a véleménye. A megkérdezettek

• 4,1%-a nyilatkozott úgy, hogy nem tudott róla, de nem is gondolja különösebben hasznos dolognak saját maga számára,
• 1,8% nem tudott róla, de hasznos dolognak gondolja,
• 71,7% tudott róla, de nem használja,
• 22,5% nyilatkozott úgy, hogy tudott róla és használja a lehetőséget.

A válaszok aránya a visszaváltásnak helyet adó kereskedőknek kedvez. Ha a fogyasztó egy adott kereskedőhöz visszaviszi a csomagolóanyagot, akkor a papír alapú bizonylatot az adott üzletben, esetleg láncnál fogja felhasználni, jellemzően vásárlásra. A megkérdezetteknek mindössze a 22,5%-a választja a banki utalást, ami egyébként biztosítaná a szabad üzletválasztás lehetőségét, illetve környezetbarátabb megoldás lenne.

Nagy kérdés annak vizsgálata, hogy a rendszert használók szerint érdemes lenne-e bővíteni a visszaváltó pontok számát, illetve egészen pontosan hol lenne érdemes további automatákat telepíteni. A megkérdezettek több válasz is megjelölhettek, de kértük őket, hogy szorítkozzanak csak a legjellemzőbbek kiválasztására. Az egyes kategóriák megjelenési sorrendje az ABC sorrendet követte, nem tükrözte a megjelenési sorrend más kitöltők vagy a kutatók fontossági sorrendjét. Erről a megkérdezettek előzetesen tájékoztatást kaptak. Az egyes lehetőségek megjelölésének arányát az alábbi ábra illusztrálja.

A fogyasztók megítélése szerint milyen irányban kellene bővíteni az új visszaváltási rendszer (DRS) visszaváltópontjainak számát? (2025)

A feltett kérdésre a válasz egyértelműen igen, vagyis a nagy többség (84,5%) szerint érdemes lenne a visszaváltási rendszert bővíteni. A megkérdezetteknek csupán a 15,5%-a mondja azt, hogy nem szükséges a rendszert bővíteni. A legnépszerűbb bővítési opció volt a benzinkutak bevonása a rendszerbe. Ezt a lehetőséget a megkérdezetteknek fele választotta. Kicsivel végzett a benzinkút a forgalmas tömegközlekedési csomópont előtt. De az össze többi lehetőség is mérlegelés tárgyát képezheti.

Eredményeink eddig a rendszert ismerő és többé-kevésbé használók szegmentumára vonatkoztak (90,1%). Rajtuk kívül azonban volt további 3 csoport is, akiknek a rövid jellemzését ígértük cikkünk elején.

1. 2%-a nyilatkozott úgy a megkérdezetteknek, hogy ők nem a háztartásukban élő személyt (pl. családtagot, segítőt) szoktak megbízni, hogy intézze el háztartásuk visszaváltással kapcsolatos teendőit. Emellett a megkérdezettek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem érintett a visszaváltási rendszer által, nem szoktak olyan termékeket vásárolni, amelyeket érintene a visszaváltás. Véleményük szerint nem a rendszerrel van a probléma. 48,3%-uk nyilatkozott úgy, hogy jó ötlet volt bevezetni az új visszaváltási rendszert. Ezen csoport tagjainak 42,9%-a 60-69 év közötti, 28,6%-a pedig 70-79 év közötti. Státusz alapján 57,1%-uk nyugdíjas vagy rokkantnyugdíjas csoportba sorolható. Ők, érthető módon a visszaváltási díj összegét jellemzően magasnak találták. Mivel kis méretű szegmentumról van szó, így nincs értelme néhány megkérdezett véleménye alapján markáns következtetéseket levonni.
2. 2,9%-a nyilatkozott úgy, hogy háztartásának tagjai közül egy vagy több fő is szokott az új visszaváltási rendszer által érintett terméket vásárolni, de nem váltják vissza a flakonokat, üvegeket, dobozokat. Ők azok, akik lemondanak az 50 Ft-okról. Ez a kérdőívünkben összesen 42 válaszadót jelentett. Nem meglepő módon 28 fő jelölte meg azt az opciót, hogy nem ért egyet a rendelet bevezetésével, ellenzi azt. Ez a szegmens is a visszaváltási rendszer bővítését szeretné látni, a legváltozatosabb helyeken, gyakorlatilag mindenhol. Ők tulajdonképpen lépten nyomon szeretnének visszaváltó automatákkal találkozni. Ha a rendszer bővülne, akkor visszaváltanák a csomagolóanyagokat, legalábbis elmondásuk szerint. Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy a 42 főből csak 6 fő jelezte, hogy nincs a lakóhelyén visszaváltási lehetőség. A visszaváltási lehetőség adott lenne, sokkal inkább a szándékkal van a gond. Esetükben nem a rendszer ismeretének hiányából fakadnak a problémák. Senki nem jelölte meg azt az opciót, hogy nem tudja, mely termékek visszaválthatók vagy nem ismerné a visszaváltási rendszer működését. A visszaváltás elmaradásának oka a csoportnál jellemzően nem a rendszer objektíve mérhető hiányosságaiból fakad, pl. nincs a kitöltő lakóhelyén visszaváltási lehetőség vagy túl messze lakik tőle. Helyette sokkal inkább gyakoribbak voltak a szubjektív indokok.

A legalább 10 jelölést kapott elmaradási indokok az alábbiak voltak:

• Úgy gondoljuk, hogy a szelektív hulladékgyűjtés elegendő, maradtunk a szelektív gyűjtésnél (18 említés).
• Nem akarunk sorban állni az automatáknál (17 említés).
• Kellemetlen egy nagy zsáknyi hulladékkal járkálni (16 említés).
• Nincs kedvünk foglalkozni a visszaváltással (14 említés).
• Nincs időnk foglalkozni a visszaváltással (11 említés).
• Nincs megfelelő hely, kapacitás a flakonok/üvegek/dobozok gyűjtésére és tárolására otthon (11 említés).
• Rászorulóknak adjuk vagy jótékonysági célra szoktuk felajánlani ezeket a flakonokat/üvegeket/dobozokat. Ők váltják vissza ezeket, így támogatjuk őket (10 említés).
• Nem gondoljuk úgy, hogy a visszaváltás valóban hozzájárulna a környezetvédelemhez (10 említés).

A válaszok alapján úgy látszik, hogy a csoport tagjait a visszaváltási szándék elmaradásával lehetne jellemezni. Ők azok, akik a legkisebb kényelmetlenséget sem hajlandóak vállalni a visszaváltás érdekében. Természetesen a rászorulóknak, jótékonysági célra felajánlók kivételt képeznek ezen megállapítások alól.

Összefoglalás, következtetések

A felmérésben résztvevők többsége 2024-ben még negatívan állt az új visszaváltási rendszerhez, de a 2025-ben megismételt felmérés eredményei már kedvezőbb képet mutatnak. Természetesen hiányosságok, javításra szoruló pontok vannak, de kiemelendő, hogy a válaszadók szerint a visszaváltási rendszer javítja a környezeti helyzetet és elősegíti a környezettudatos magatartás kialakulását. Meglátásunk szerint a rendszer sikerességének, fejlesztésének jövőbeli kulcskérdései az alábbiak lehetnek:

1. Elfogadottság növekedése: Az új rendszerrel kapcsolatos kezdeti negatív várakozások ellenére a fogyasztók véleménye jelentősen javult egy év alatt. Ez azt mutatja, hogy a rendszer megfelelő bevezetése és a fogyasztók tájékoztatása pozitív változást hozhat.
2. Környezeti hatások: A megkérdezettek jelentős része úgy érzi, hogy a visszaváltási rendszer hozzájárul a környezeti állapot javulásához, csökkenti az utcákon látható hulladék mennyiségét.
3. Technikai és operatív kihívások: Bár a rendszer általános fogadtatása javult, továbbra is vannak technikai és operatív kihívások, mint például a visszaváltó automaták megbízhatósága és a gyűjtőpontok gyakori ürítése.
4. Bővítési lehetőségek: A felhasználók döntő többsége támogatja a visszaváltó pontok számának növelését, különösen benzinkutakon és tömegközlekedési csomópontokon, ami jelzi a rendszer további optimalizálásának és terjesztésének szükségességét.
5. Fogyasztói magatartás változása: A kutatás azt is jelzi, hogy bár néhány fogyasztó változtatott vásárlási szokásain, a legtöbben továbbra is preferálják a kényelmi szempontokat, és csak kisebb mértékben állnak át alternatív megoldásokra, mint a víztisztítók használata vagy a nagyobb kiszerelésű víz vásárlása. Már amennyiben ezek egyáltalán szükségesek.

Eredményeink alapján ajánlott lenne folytatni a tájékoztatási és az oktatási célú kampányokat a fogyasztói tudatosság növelése érdekében, valamint célszerű lenne a rendszer műszaki és operatív fejlesztését elősegítő intézkedéseket megvalósítani.

*Szerző: Dr. habil. Szűcs Róbert Sándor; egyetemi docens; Debreceni Egyetem

Fotó: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA