Szentkirályi-vezér: betétdíjas lehet a PET-palack, tárgyalnak a törvényjavaslatról

2020. június 16. 05:35

A Szentkirályi is nagyban egyeztet a kormánnyal arról, hogy betétdíjasok legyenek a PET-palackok Magyarországon, a cég már több európai országban is segédkezett a vonatkozó rendeletek kidolgozásában, amelyeket azóta be is vezettek. Balogh Levente szerint a rendszer működik, így nyugaton már nincs is napirenden a szemétkérdés, már ami a palackokat illeti. A Szentkirályi Magyarország Kft. elnök-tulajdonosa a Pénzcentrumnak adott interjújában arról is beszélt, hogy szerinte még csak most tartunk a gazdasági válság mélypontja felé, az pedig kifejezetten aggasztó, hogy az élelmiszer kiskereskedelem is visszaesett. Az RTL Cápák között című műsorának befektetője kifejtette még azt is, hogy mi kell egy jó ötlet, egy vállalkozás sikerre viteléhez. Több buktató is van, amire a kezdők könnyen rászaladnak. Interjú.

Pénzcentrum: A járvány felbukkanásakor beindult Magyarországon a felvásárlási láz, a Szentkirályinál mik voltak a tapasztalatok?

Balogh Levente: Abszolút megéreztük, az első három hónap hatalmas felfutást okozott, fantasztikus módon, 20-30 százalékkal megnőtt a forgalmunk. Ez márciusig tartott, áprilisra egyszerűen lecsengett. Túlbookolták magukat az áruházak, az igény visszaesett, és már a májuson is érezhető, hogy nem a legjobb. Azt például már nem is nézzük, hogy milyen számokkal kalkuláltunk erre az évre, a bázishoz viszonyítunk, a tavalyi eladási adatokra.

Attól félek, hogy itt még csak most kezdődik a feketeleves: visszaesett az élelmiszer kiskereskedelem például, és ha az visszaesik, akkor van igazán nagy baj a gazdaságban. Ha az emberek már élelmiszert, ásványvizet, innivalót sem nagyon vesznek maguknak, az kihat az összes iparágra. Nem csak az élelmiszeriparra gondolok, máshonnan is hallom, az autóiparban, elektronikában is elkezdődtek a problémák. Szerencsétlen vendéglátósok is hiába nyitottak ki, kevés a fogyasztó, nincs vásárló.

PC.: Ez kihat önökre is? Mennyire fontos láb a vendéglátóipar?

B.L.: Abban a pillanatban, ahogy a vendéglátósok bezártak, értelemszerűen a rendeléseik is visszaestek, nagyjából 80 százalékkal. Most hiába nyithattak ki, én úgy látom, egyelőre nemigen tudnak észhez térni. Ugyan érkeznek már a megrendelések, de messze nem a korábbi volumenben. Nehéz lesz, főleg, ha azt nézzük, hogy minden egyes iparágban emberek dolgoznak, és ha nincs forgalom, akkor ők nem fognak rendes fizetést kapni: fele bért kapnak, vagy elveszítik a munkahelyüket. Az a baj, hogy egy dominóeffektus indult el, és nem tudom, mi lehet a megoldás erre a helyzetre.

PC.: Az idei fejlesztési terveiket is felülírta a veszélyhelyzet?

B.L.: Még bizakodóak vagyunk. Kivárunk, bízunk benne, hogy javul a helyzet valamennyire, megnézzük, miképp alakulnak a fogyasztói szokások, aztán valószínűleg nyáron húzunk egy vonalat, és alkalmazkodni fogunk az akkori helyzethez. Hogy ez milyen intézkedéseket szül, azt még nem lehet tudni, egyelőre az eddigi tervek szerint megyünk előre. Remélhetőleg az idénre felállított elvárásokat hozni fogjuk, de augusztus vége felé kell megnéznünk, hogy hol állunk. Nem csak a Szentkirályinak, hanem az egész országnak.

Sajnos az április és a május borús előjeleket mutat. Nem csak a mi eladásainkban, hanem a piackutatók számaiban is, amelyek azt mutatják, az üzletekbe, boltokba melyik vásárlóréteg tért vissza, és persze melyik nem. Nem túl pozitívak az adatok...

A válságos időszak nem múlt el, bár járványügyileg jövünk már ki belőle, gazdaságilag még csak most tartunk a legrosszabb felé, bőven benne vagyunk.

PC.: A nehéz helyzetben kulcsfontosságú lehet egy vállalatnak, hogy a terméke mennyire tűnik ki a tömegből. Az áruházak polcain elég sok gyártó vizeivel találkozhatunk, ön szerint mennyire telített a magyar ásványvíz-piac?

B.L.: Az ásványvíz-piac mindig is telített volt, már egyébként nem is annyira, mint régebben. Jelenleg 120 különféle ásványvíz kapható Magyarországon, nekünk több brandünk is van, a Szentkirályi, a Kékkúti, a Theodora, az Emese. Úgyhogy lekopogom, mi nem vagyunk annyira rossz helyzetben: a felmérések szerint, ha valaki ásványvízre gondol, akkor nagy valószínűséggel elsőként valamelyik előbb felsorolt márkánk jut eszébe.

De nem szabad hátradőlni, az üzletmenetnek mennie kell tovább, marketingelni kell a termékeinket, ám fontosnak tartom, hogy ezt karitatívan tegyük, az emberek mellé kell állni, amennyire a vállalat biztonsága megengedi.

De egyelőre nem tudjuk, kinek fogunk reklámozni, lesznek-e fogyasztók, mennyien lesznek a jövőben, ha nem javul a gazdasági helyzet.

PC.: Ennek alapján tervezték át a vállalat kampányait is?

B.L.: A marketing-büdzsét, amikor bejött a krízishelyzet, azonnal visszavettük. Ahogy mondani szokás, takaréklángra kellett rakni a céget: a kötelező köröket ugyan futni kell, de át kell gondolni a következő hónapok kommunikációját. Milyen fórumokon, helyeken szeretnénk kommunikálni, és mit - a kinek ugye, még kérdőjeles.

Ameddig el voltunk kényeztetve, jól ment a piac, jóléti gazdasági körülmények között éltünk, addig mindenki egy életérzést sugárzott a reklámjaiban. Ma már más a helyzet, ahogy az előbb mondtam, most az emberek mellé kell állni, a legszimpatikusabb vállalatnak kell lenni, aki nem felejti el a vásárlóit a bajban sem. Ennek a menetét kell most kidolgoznunk, addig nem lőjük el a lövedékeinket, ameddig nem tudni, milyen töltény kell a tárba. A nyáron sok minden ki fog derülni.

PC.: Ezekben a nehéz időkben került az RTL képernyőjére a Cápák között című üzleti showműsor, amelynek ön az egyik befektetője. Adja magát a kérdés, ebben a helyzetben mibe érdemes pénzt tenni?

B.L.: A Cápák egy abszolút pozitív műsor, örülök neki, hogy létrejött, megtanítja az embereket vállalkozni. Amikor a mostani évadot elkezdtük, akkor még minden rendben volt, de szerintem a következő évad egy teljesen más típusú Cápák között lesz, teljesen más vállalkozók fognak jönni. Már most jelennek meg a piacon olyan cégek, amelyek kihasználják a helyzetet, új profillal, új területeken fejlesztenek és erősödnek meg. Biztosan egy teljesen más vállalkozói szféra lesz majd. De a kérdésre válaszolva: szerintem az informatika, az online szolgáltatások most nagyot fognak erősödni, a kontaktusmentes üzletelés, vásárlás. Mindenki, aki ebben részt fog venni, az pozitív szereplője lehet az átalakulásnak.

PC.: Számos olyan történettel találkozni, hogy valakinek volt egy korszakalkotó ötlete, ám végül a dologból nem lett semmi. Hol rontják el a kezdő vállalkozók?

B.L.: Tudomásul kell venni, hogy nem mindenki vállalkozó-típusú ember, vannak például manager-típusúak, akikből kiváló alkalmazott lesz, sikereket érhetnek el egy cégnél, de soha az életben nem lesz belőle vállalkozó.

Az első buktató tehát maga az ember, nem csak a pénztől függ a dolog.

Attól is, hogy valaki miképpen látja át a cégét, képes-e helyes stratégiával irányítani azt például. Most a nagyvállalatoknál is előtérbe kerülnek ezek a tulajdonságok, hiszen ameddig jól ment minden, a multi menedzsmentje is menetelt előre, és nagyon jól végezte a dolgát, amit békeidőben meg lehetett tenni. Aztán lehet, hogy a válságos helyzetben már más vezetői szemléletre van szükség, megváltoztak a dolgok. Ami békeidőben működött, az háborús helyzetben nem biztos, hogy szuperál.

PC.: Mit tanácsol annak, akiknek van egy jó ötlete, de nem tudja, merre induljon el?

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

B.L.: Nézze a Cápák között című műsort, abból nagyon sokat lehet tanulni! Nem csak tőlünk, befektetőktől, hanem a vállalkozóktól is. Vannak olyan befektetői csoportok, akik segítenek és felvilágosítást adnak, de jobbára pénzügyi befektetők vannak, akik arra lobbiznak, hogy egy már jól menő vállalkozásba fektessenek pénzt. Ezzel szemben mi a műsorban azt mutatjuk meg, hogy hogyan induljon be az üzlet. Amennyi sztori, annyi féle tanács, nem lehet egy globális örökigazságot mondani az indulásra. Meg kell vizsgálni a történetet, és meg kell látni a vállalkozóban a tehetséget arra, hogy létre tudja hozni azt, amit elképzelt.

PC.: Ehhez az ötleten kívül sok más dolog is kell, legfőképpen pénz. Ön szerint egy kezdő vállalkozás sikeréhez mennyiben járul hozzá az ötlet, és mennyiben a tőke?

B.L.: Ha a teljes vállalkozást nézzük 100 százaléknak, akkor az ötlet még 5 százalék sincs. Ezután lehet tovább osztani: kb. 20 százalék a termék, ami az ötletből keletkezik, 80 százalék pedig a cég összes többi eleme. Persze, az a 80 százalék sehol nem lenne a termék nélkül, és fordítva. Azt kell megérteni, hogy az ötlet, illetve az abból megvalósult termék, az még semmi, nagyon az eleje az útnak. Sok dolog van, ami buktató lehet: a finanszírozás, a technológia, a fejlesztés, a menedzsment, a marketing - ezek mind kellenek ahhoz, hogy megfelelően működjön egy vállalkozás, akár új, akár már meglévő.

Számos nehézséggel kell számolni: az ember azt hiszi, hogy végre jó úton van, aztán jön valamilyen akadály megint... Gyakori hiba, hogy van egy egyébként nagyon jó ötlet és az ember hátradől, mert azt hiszi, azzal már megnyerte a főnyereményt. Tudok olyan vállalkozásról, ahol megvolt az elképzelés, megvolt a technológia, a brand, a termék, és mégis megbukott, mert a marketing nem működött jól, valamint a pénzügyi háttér sem.

Az indulástól számított 3-5 éven belül minden hasonló cég így jár: abba a hibába tudnak beleesni a vállalkozók, hogy azt gondolják, ha ebből a fentebb felsorolt 7-8 dologból már 2-3-nak a birtokában vannak, akkor nyugodtan le lehet pihenni a karosszékbe, és várni a pénzesőt. Dehát ez sajnos nem így van...

PC.: Visszakanyarodva a befektetésekre: önnek a műsor előtt volt valamilyen terület, amire azt mondta, biztosan nem szállna bele?

B.L.: Abszolút nem, ezt az alkalom szüli! Ha bejön egy jó ötlet bármilyen területről, és reálisan látom, hogy abból jó üzletet lehet csinálni, akkor én nem zárok ki semmit. Nem is gondoljuk, hogy mikből jönnek létre a legnagyobb üzletek: vannak olyan vállalkozók például, akiknek nincs akkora ismertségük, brandjük, mégis zseniális ötletekkel, találmányokkal dolgoznak, és sok pénz keresnek vele. Aki befektetésben gondolkodik, annak nem szabad ilyen módon előítéletesnek lennie: ha van egy jó elképzelés, amiből kerekedhet egy remek biznisz, akkor mindegy, hogy egyébként egy új logisztikai programról van szó, vagy tudom is én, egy újfajta kutyakajáról.

Balogh Levente szerint sokat lehet tanulni a Cápák közöttből. Fotó: RTL Magyarország

PC.: Az EU, illetve a magyar kormány is igyekszik kiszorítani az egyszer használatos műanyagokat a boltokból, vendéglátóegységekből. A Szentkirályinál milyen változásokat hozhatnak majd az intézkedések, változtatnak a csomagolásokon például?

B.L.: Most egy meghökkentő dolgot fogok mondani:

a PET-palack a leg környezetbarátabb csomagolóanyag a világon.

Én már 2007-ben olyan fröccsöntő gépet vásároltam, amivel új palackot lehetett gyártani a regéikből. Nem a kibocsájtókat, a gyártókat kell büntetni, szidni, hanem a szemetelőket. Nem beszélni kell a környezetvédelemről, hanem tenni érte: ha a PET-palackot szelektíven összegyűjtik, és visszajuttatják a gyártókhoz, azok még örülnek is neki, egy ilyen palackból 8-10 alkalommal tudnak újat készíteni - erre már az én 2007-es gépem is képes volt.

Ugyanakkor van egy rossz tulajdonsága is ezeknek a PET-palackoknak, úsznak a folyók, tavak, óceánok felszínén. Ez egyébként lehet, annyira nem is hátrány, mert könnyen össze lehet gyűjteni, és ugyanúgy vissza lehet vinni a gyártókhoz újrahasznosításra. Ellenben az üveg, az alumínium lesüllyed, azt soha az életben nem szedjük ki a tenger fenekéről, nem is nagyon tudunk mit kezdeni vele. A PET-palackot abszolút támogatni kell, csak legyen megoldva a visszagyűjtése! A vállalatcsoportunk is felelősséget érez az iránt, hogy a helyzet rendbe jöjjön:

Csehországban, Szlovákiában már egy törvényjavaslat elkészítésében is rész vállaltunk, ami a palackok betétdíjassá tételére irányult, ezeket már el is fogadták.

Így ösztönzik a fogyasztót arra, hogy ne a folyóba, kukába dobja a PET-palackot, hanem vigye vissza az üzletbe, ahol pénzt kap vissza érte. Bár a világ műanyagszemét-termelésének csak nagyjából három százalékát adják a PET-palackok, de ez is egy probléma, amit meg kell oldani. És van is rá megoldás, egy ilyen egyszerű dologgal, mint a betétdíj - amit az USA-ban már egyébként vagy 10 éve bevezettek. Nyugat-Európában is több helyen betétdíjasok a palackok, nem is téma már az ügy, az elmaradottabb országokban, és első sorban Kelet-Európában kezdtek ezzel most foglalkozni.

PC.: Itthon is működhet egy hasonló rendszer? Van esély a bevezetésére?

B.L.: Annyit elmondhatok, hogy már

a magyar kormánnyal is vannak egyeztetések arról, hogy a vonatkozó törvényt megfelelő módon ki lehessen dolgozni, és itthon is betétdíjasok legyenek a PET-palackok.

Így a probléma egy csapásra megoldható, kevesebb lesz a szemét.

PC.: Bár az utóbbi napokban már kaptunk egy kis esőt a nyakunkba, de a szakemberek rendre aggódnak az aszályos időjárás miatt. Kell attól tartani, hogy egyszer csak kifogynak a kutak, és nem lesz elég ásványvíz Magyarországon?

B.L.: Van egy jó hírem: sem a Szentkirályit, sem a többi mélyforrású ásványvizet nem befolyásolja az eső mennyisége. Ha így lenne, akkor nagyon rossz minőségűek lennének a termékek. A Szentkirályi például egy jégkorszaki lencséből származik, ami 206 méter mélyen található, 150 méter vastag agyagréteg védi attól, hogy semmi ne szivárogjon le. Így hála a jó égnek nincs rá semmilyen hatással, hogy éppen a felszínen van-e eső, vagy nincs, és épp ez garantálja azt, hogy a Szentkirályi ásványvíz még 50-80 évig ugyanolyan tiszta víz lesz, mint amit megszokhattunk. Persze, a felszíni vizeinkért, tavakért, folyókért lehet aggódni, de a magyarországi mélyforrású ásványvízkutakra nincs befolyással az aszály.

Címlapkép: RTL Magyarország

NEKED AJÁNLJUK
Páratlan fotó dokumentációval illusztrált napló került elő a Don-kanyarból (x)

Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.

Itt a díjnyertes fiatal vállalkozó újabb nagy dobása (X)

Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.

Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

NAPTÁR
Tovább
2024. április 19. péntek
Emma
16. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
GEN Z Fest 2024
Pénzről, bátran. Techről, tudatosan. Jövőről, őszintén.
Most nem